Tíz nappal a beiktatása előtt jelentette be a bíró, milyen büntetésre számíthat Donald Trump megválasztott amerikai elnök az ún. hallgatási pénzes ügyben, amiben tavaly májusban 34 vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék. Trumpot mentesítették a gyakorlati büntetés alól, ez az amerikai jogban unconditional discharge néven fut.
Ez azt jelenti, hogy Trump ugyan bűnös, de nem bocsátják próbaidőre, nem kap pénz-, sem börtönbüntetést. Ahogy várható volt, az elnökségére nem lesz hatással tehát a döntés, amiről a bíró jó előre jelezte, biztosan nem börtönbüntetés várható.
A büntetés kihirdetése előtt Joshua Steinglass ügyész azt mondta a CNN szerint: „Az esküdtszék ebben az ügyben hozott ítélete egyhangú és határozott volt, és azt tiszteletben kell tartani.” Szerinte a Trump által elkövetettek börtönt vagy más büntetést szoktak maguk után vonni. Steinglass Trumpot kritizálta, mondván aláásta az ítéletet, alaptalan támadásokat indított a döntés ellen, és nem ismerte el felelősségét, ami „közvetlen támadás volt a jogrend ellen”. Így szerinte a később meghozott ítélet a megfelelő büntetés, ami tekintettel van Trump elnöki teendőire.
Todd Blanche, Trump védőügyvédje a leendő elnökkel együtt Floridából videókapcsolaton keresztül jelentkezett be, és visszautasította a vád, pontosabban szerinte a „kormány” képviselőjének mondatait. „Az amerikaiak többsége is egyetért azzal, hogy ezt az ügyet nem kellett volna megindítani” – miután bejelentette fellebbezési szándékát. Hozzátette, „ez egy szomorú” nap az országnak, Trumpnak, családjának, barátainak.
Trump az ügyész és védőügyvédje után szólalt fel, „nagyon szörnyű élménynek” nevezve a pert. Azt mondta, szerinte visszalépés New Yorknak és az ottani bírósági rendszernek. „Ez egy politikai boszorkányüldözés volt, és azért csinálták, hogy rontsa a hírnevemet” – mondta. A konkrét ügyről annyit tett hozzá, hogy az ügyvédi költségeket ügyvédi költségnek könyvelték el, és nem mondjuk építkezési tételekként, ezért elképesztő, hogy őt vonták vád alá. Trump csapongva rátért, hogy millió szavazatokkal nyerte meg az elnökválasztást, miközben a választók – értve a tétet – követték a perét. Az egész pereskedést elindító volt ügyvédjéről, a pár éve kitálaló Michael Cohenről pedig azt mondta, úgy beszélhetett a bíróságon, mintha ő lenne George Washington, az Egyesült Államok egyik alapítója. Így zárta beszédét:
„Tény, hogy teljesen ártatlan vagyok. Semmi rosszat nem tettem.”
Juan Merchan bíró zárta a beszédek sorát, aki azzal kezdte, hogy a büntetés kiszabása az egyik legnehezebb büntetőjogi feladat. Merchan szerint ez a bíróság még sohasem találkozott olyan üggyel, ami ennyire rendkívüli, ennyire egyedi és figyelemreméltó körülmények között zajlott. Kiemelte, az elnöki hivatal a különleges ez esetben, nem az, aki betölti. Így a per elvileg nem különbözhet más perektől.
A bíró szerint mindent felülír az elnöki poszttal járó jogi védelem, ami persze nem csökkenti az elkövetett bűnök súlyát. „Az egyik jogkör, amelyet nem biztosít, az az esküdtszéki ítélet törlésének joga” – magyarázta a mentelmi jogról, ami az egyszerű polgároknak nem adatik meg. Viszont pont a polgárok döntöttek úgy nemrég, hogy – az elnökké választással – Trump kapja meg ez a jogi védelmet.
Tavaly május végén Trump lett az Egyesült Államok első volt elnöke, akit bűnösnek mondtak ki egy büntetőügyben. Ez egy pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénz körüli, de ennél összetettebb ügyben indult egy manhattani bíróságon. Az esküdtek döntése után még hátra volt, hogy a bíró kiszabja Trump büntetése mértékét, ezt azonban többször is elhalasztották.
A legfelsőbb bíróság Trump ellen döntött
A büntetés kiszabása elől az utolsó akadályt az utolsó pillanatban gördítette el az amúgy 6:3 arányban konzervatív többségű legfelsőbb bíróság. Ugyanis a CNN szerint 5:4 arányú döntéssel úgy határoztak, Juan Merchan bíró meghozhatja a végső döntést. A három liberális bíróhoz két konzervatívabb is csatlakozott, köztük John Roberts főbíró, így lett meg a szűk többség.
Egy tagállami hatáskörű ügyben a legfelsőbb bíróság csak akkor határoz, ha minden más jogorvoslati fórumot megjártak a felek. Trump csapata azzal is érvelt a legfelsőbb bírói döntés előtt, hogy nemzetbiztonsági kérdés, hogy a beiktatás előtt ne hozzanak döntést, ami miatt akár „az alkotmányos struktúra, a nemzet” is helyrehozhatatlanul sérülhet.
Az ügyet kicsit bonyolította az is, hogy az egyik főbíró, Samuel Alito telefonon beszélt Trumppal ezen a héten, amin kiakadtak a demokraták. Azt követelték, hogy Alito tartózkodjon a gyanús beszélgetés miatt az ítélethozataltól ebben az ügyben. Alito azzal védekezett, Trump ügyéről nem ejtettek szót, sőt semmilyen Trumpot érintő jogesetről sem.
Miről szólt a Stormy Daniels-ügy?
Az egész ügy alapja, hogy Trump hosszú évekkel ezelőtt állítólag lefeküdt egy Stormy Daniels művésznevű (polgári nevén Stephanie Clifford) pornószínésznővel, majd el akarta intézni, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban ez a téma ne kerüljön elő. Akkori ügyvédjén, Michael Cohenen keresztül intézkedett: a férfi zsebből fizetett Danielsnek 130 ezer dollárt.
Hallgatási pénzek kifizetése önmagában még nem lenne bűncselekmény. Azonban a vád szerint az exelnök megtérítette az összegeket Cohennek, majd ezután ügyvédi költségként számolta el azokat. Cohen néhány hónappal korábban egyébként 150 ezer dollárért Karen McDougal Playboy-modell hallgatását is megvásárolta. A vád szerint az egykori szeretők elhallgattatására fordított pénzeknek semmi közük nem volt az ügyvédi tevékenységhez, azok inkább a kampány érdekeit szolgálták – így kampányköltségként kellett volna elszámolni a tételeket.
Az üzleti dokumentumok meghamisítása alapvetően vétségnek számít (az amerikai jogi szaknyelvben: „misdemeanor”), amelynek általában pénzbüntetés az eredménye. Alvin Bragg manhattani kerületi főügyész azonban bűncselekmény elkövetésével („felony”) vádolta Trumpot, mely esetben már a börtönbüntetést is ki lehet szabni. Az ügyész szerint ugyanis a korábbi elnök azért hamisított dokumentumokat, hogy egy törvényszegést titkoljon el, ami pedig már bűncselekménynek minősül.
Trump először 2023 április elején jelent meg a manhattani büntetőbíróságon ebben az ügyben, ami már önmagában precedens nélküli volt: ő lett az első exelnök, aki ellen vádat emeltek az amerikai történelem során. A vád gerince az lett a hallgatási pénzes ügyben, hogy Trump üzleti dokumentumokat hamisított azért, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányára káros információkat titkoljon el az amerikai választók elől.
Az ügyészek szerint a kampányban Trump csapata mindent megtett, hogy felkutassanak, megvásároljanak és eltemessenek a politikust érintő negatív információkat, hogy megelőzzék ezek kiszivárgását, ami ronthatta volna Trump választási esélyeit. Több tucat hamis bejegyzést tettek az üzleti nyilvántartásokba, hogy elrejtsék a bűncselekményeket, beleértve az állami és szövetségi választási törvények megsértésére tett kísérleteket. A 34 vádpont 34 meghamisított üzleti dokumentumot takart, számlákat, csekkeket és számviteli bejegyzéseket. Trump mindegyik vádpontban ártatlannak vallotta magát.
A vádemelés után Trump ügyvédei a jogi eszköztár legkülönbözőbb lehetőségeit kihasználva próbálták megakadályozni vagy legalábbis késleltetni a tárgyalás elindítását. Többször kérték ezt például Juan Merchan bíró elfogultságára hivatkozva, azzal érvelve, hogy a lánya egy olyan tanácsadócéget vezet, ami korábban dolgozott a Demokrata Pártnak.
Az előzetesen 6-8 hét hosszúságúra tippelt per végül április 15-én kezdődött el az esküdtek kiválasztásával, aztán jöttek a legfontosabb tanúk vallomásai. Köztük volt Stormy Daniels mellett Hope Hicks, Trump volt fehér házi kommunikációs igazgatója; illetve Michael Cohen, Trump korábbi egykori bizalmasa, kétes ügyeiben eljáró jogásza, aki a hallgatási pénzt kifizette Danielsnek.
Trump ügyében egy olyan per végén született ítélet tavasszal, amiben Daniels nem fukarkodott az intimebb részletek kiteregetésétől sem. Trump a pert végig szabálytalanul kommentálta, az ügyészséget és bíróságot becsmérelte a közösségi oldalán és a médiában, emiatt többször is megbírságolta Juan Merchan bíró. Síró bizalmas, kitárulkozó pornós és bűnbánó ügyvéd: itt összeszedtük, hogy miről szólt a per.
Végül 2024. május 30-án történelmi ítélet született: az eljáró manhattani büntetőbíróság esküdtszéke az összes vádpontban bűnösnek mondta ki Trumpot.
A bíróságról távozó Trump „szégyennek” és „manipulált pernek” nevezte az eljárást. „Semmi rosszat nem csináltunk. Én egy nagyon ártatlan ember vagyok” – tette hozzá. Az ítélet után csapata fellebbezett is, aminek végül nem lett eredménye. Miközben pedig a demokraták azt hangsúlyozzák, hogy senki sem áll a törvények felett, a republikánusok is szégyenről, elfogult tárgyalásról beszélnek.
Öt hónapig húzódott a büntetés mértékének kihirdetése
Az ítélet után úgy volt, hogy július 11-én hirdetik majd ki a büntetés mértékét. Július 1-én a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy Trumpot és az elnököket mentesség illeti meg a hivatali idejük alatt, elnökségükkel összefüggésben hozott döntéseik miatt indított perekben. Trump csapata ezért egyből kérvényezte, hogy a hallgatási pénzes ügy ítéletét helyezzék hatályon kívül. Azzal érveltek, hogy Trump 2017-ben, már elnökként írta alá a hamisítottnak mondott dokumentumokat. A bíró jóval később, decemberben azt mondta, Trump nem elnöki minőségében, feladataihoz kapcsolódóan tette, amit tett, így erre az ügyére nem vonatkozik a legfelsőbb bíróság döntése.
Merchan bíró időközben elkezdte kitologatni a büntetés kiszabását: előbb szeptember 18-ra, majd az elnökválasztás utánra halasztotta a döntést. Merchan az indoklás szerint azért döntött a halasztásról, hogy elkerüljék annak a látszatát, hogy az ítélethirdetés a választás befolyásolására irányul. November 22-én tovább tologatták a büntetés kiszabását, amit már Alvin Bragg kerületi ügyész is támogatott. Sőt ő jelezte, szerinte az egész ügyet jegelni kéne Trump elnökségének befejezéséig, 2029-ig (mivel a második ciklusát fogja befejezni, alkotmányjogilag nem indulhat újra a posztért).
Végül Merchan 2025. január 10-et jelölte meg. Közölte, az ítélet várhatóan nem börtönbüntetés lesz, próbaidőre bocsáthatja, vagy pénzbüntetésre ítélheti a megválasztott elnököt (mindegyik vádpont legfeljebb négy év börtönnel és 5 ezer dolláros, vagyis kb. 1,8 millió forintos pénzbüntetéssel járhatott volna). Trump csapata az elnökválasztás óta azzal érvelt, hogy szerintük már megilleti a mentelmi jog Trumpot, így az egész ügyet ejteni kéne. Merchan szerint azonban a beiktatásig nincs immunitása.
Eközben a republikánusok alapállítása lett az ügyben, hogy a demokrata kormányzat fegyverként használta fel Trump ellen az igazságszolgáltatást. Trump kampányának mindenesetre nem ártott igazán nagyot az, hogy elítélt bűnöző lett, végül novemberben az elnökválasztást is megnyerte, január 20-án pedig leteszi az esküt, és hivatalba lép az Egyesült Államok 47. elnökeként.
