Európai Bizottság: A kormány formálisan nem adott be javaslatot az Erasmus-ügy orvoslására

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a magyar kormány nyilvánosságra hozott egy törvényjavaslatot a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósági problémáinak kezelésére, de formálisan semmilyen, a helyzetet orvosló új javaslatot nem nyújtott be az uniós testületnek, írta a bizottsági szóvivői szolgálat csütörtökön a Telexnek.

Ahogy arról korábban írtunk, az EU miniszteri Tanácsa bizottsági javaslatra még 2022-ben, szinte egyhangú szavazással döntött arról, hogy megtiltja az ilyen alapítványokkal és az általuk fenntartott szervezetekkel az uniós támogatásokról szóló kötelezettségvállalásokat. A határozatot azzal indokolták, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. Ezeket először az Európai Bizottsággal kellene értékeltetni, majd bizottsági ajánlás után a miniszteri Tanács szavazna.

A problémákat mostanra sem sikerült orvosolni és ilyen céllal semmilyen törvényt sem fogadtak el. Az alapítványi fenntartású modellváltó egyetemek ugyanakkor már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont Európa kutatási programban, az idén szeptemberben kezdődött szemeszterre pedig már erasmusos diákcserékre sem mehetnek a közalapítványi egyetemek hallgatói.

A kormány korábban többször egyeztetett az Európai Bizottsággal, hogy informálisan megegyezzenek a módosításokról egy formális értékelés előtt. Januárban viszont Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kijelentette, hogy megrekedtek a tárgyalások, és azóta semmi jele, hogy előrébb léptek volna.

Ennek ellenére a kormány kedden társadalmi egyeztetésre bocsátott egy módosítási tervezetet az ilyen alapítványokról szóló törvényhez. Bár a magyar médiában több helyen kapitulációról vagy megadásról írtak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) maga ismerte el egy közleményben, hogy ez egy tavaly őszi kormányzati tervezet, és egyes bizottsági javaslatokat nem fogadott el (magyarul valójában a szöveg épp a saját álláspontját tükrözi).

Tudomásul vették a szöveget

Az Európai Bizottság szóvivői szolgálata a Telexnek hangsúlyozta, hogy a miniszteri Tanács az EU költségvetésének védelmére hozta a határozatát a jogállamisági elvek magyar megsértésével szemben. Az eljárásban a magyar kormánynak „számos lehetősége volt, hogy elküldje a meglátásait”. Bármikor küldhet formális értesítést és a helyzetet orvosló intézkedéseket.

Az Európai Bizottság tudomásul vette, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátották a tervezetet. Megerősítette a kormány állítását, hogy ezeket a tervezett kiegészítéseket már tavaly ősszel megosztották az uniós testülettel. Az Európai Bizottság ugyanakkor közölte, hogy a kormány csak informálisan tett így, és „formálisan nem küldött értesítést semmilyen új javító intézkedésről” írásban, „ami megfelelően kezelné a megoldatlan kérdéseket”. Az uniós intézmény jelezte: csak akkor javasolhatja a Tanácsnak a korlátozások feloldását, ha ilyen írásos értesítést kap.

A testület szerint a tanácsi döntés óta „folyamatosan párbeszédet folytat” a kormánnyal, és továbbra is „szoros kapcsolatot tart a magyar hatóságokkal, hogy lelkiismeretesen figyelje a helyzetet”.

Miről szólnak a módosítások?

Korábbi, például a Portfolio és a 24.hu cikkei, valamint a Telex információi alapján több kérdésben volt vita az Európai Bizottság és a kormány között. Azt például a KIM közleménye is elismerte, hogy az Európai Bizottság határozott idejű kuratóriumi tagságot szeretne. Itt az előzetes információk alapján az uniós testület egyszer meghosszabbítható módon négy, a kormány hat évet akart. A tervezetbe az utóbbi került: „a támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatásának kezdetétől számított 6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra”.

A hírek szerint az Európai Bizottság külön követelményeket akart felállítani arra is, hogy egyáltalán kik lehessenek új tagok. A tervezet alapján tisztviselő nem lehet más támogatott alapítványé vagy jogi személyé, ha emiatt „a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására nem vagy csak korlátozottan képes”. A jelöltnek „a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással” is rendelkeznie kellene. Az összeférhetetlenségét az Állami Számvevőszék vizsgálná. (A szervezet mostani elnöke a a Fidesz-KDNP által jelölt Windisch László.) Korábban többek között a 24.hu is arról írt, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a számvevőszéki megoldással.

A jogszabály azt is szigorítaná, hogy kik nem ülhetnek a kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban. Innen a miniszterek már tavaly februárban önként lemondtak, és ugyanezt várták el például az államtitkároktól, de jogilag ezt a most társadalmi egyeztetésre küldött törvény írná elő. (Kormánypárti politikusok attól még maradtak a testületekben.)

A tervezet még a fentieknél is szigorúbb lenne: a parlamenti képviselőket, polgármestereket és a főpolgármestert, politikai felsővezetőket, kormány- és miniszteri biztosokat, kormányzati szakmai (felső)vezetőket és a különleges jogállású szervek köztisztviselőit zárná ki.

A KIM közleménye elismerte, hogy az Európai Bizottság szeretett volna egy „kihűlési időszakot”, hogy valaki ne ülhessen át egyből a korlátozás alá eső posztokról a kuratóriumokba, azaz például akkor se mehessen át kapásból egy parlamenti képviselő, ha lemond. Úgy tudjuk, itt a kormány egy, az Európai Bizottság két évet akart, a tervezet előbbit tartalmazza.

A szöveg ugyanakkor mindezt egy, „az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokról” szóló fejezetbe teszi bele. Vagyis ez alapján a több mint 30 alapítványból vélhetően csak arra a 21-re vonatkozna, ami a modellváltó egyetemek mögött áll, például az MCC-ére – aminek a kuratóriumát Orbán Balázs parlamenti képviselőként vezeti – nem.

A KIM közleménye maga is elismerte, hogy a kormány nem mindenben adta be a derekát: azokat a javaslatokat, amelyeket „a magyar rektorok, professzorok kuratóriumi tagsági kizárásával, valamint külföldi NGO-k kuratórium tag jelölésével kívánt érvényre juttatni, nem fogadja el”.

Az egész eljárás megoldása is sürgető lenne

Ahogy arról korábban írtunk, a 2022-es tanácsi határozattal a vagyonkezelő alapítványok uniós kötelezettségvállalási tiltása mellett nagyjából 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást is befagyasztottak. Ha a kormány december közepére nem fogadtatja el az elvárt 17 feltétel teljesülését, az összeg nagyjából időarányos része, több mint egymilliárd euró veszik el végleg. A szabályok alapján a magyar kormány hivatalos értesítése után az Európai Bizottságnak két hónapja lenne az értékelésre, majd a Tanácsnak ez alapján egy hónapja a végleges döntésre, miközben az Európai Bizottság épp újjáalakul és a folyamat legjobb esetben is csak decemberre zárul le.

Elvben a korlátozásokat részlegesen is feloldhatják, azaz a vagyonkezelő alapítványok ügyét le lehet választani a többiről.