A legnagyobb marhaság, hogy valaki ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból

Nem véletlen, hogy a periférián lévő országok, mint amilyen Magyarország is, jobban érdekeltek az unió bővítésében, mert akkor mások lesznek a periférián – mondta Prőhle Gergely egykori berlini és berni nagykövet, a második Orbán-kormányban a külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Telex Közbeszéd hetedik eseményén, aminek témája az Európai Unió és benne Magyarország helyzete volt.

Az uniós csatlakozásunk 20. évfordulója és a közelgő európai parlamenti (EP-)választás mentén is tartott beszélgetést a Telex újságírója, Fábián Tamás vezette. Prőhle Gergely mellett a másik vendég Balázs Péter, Magyarország egykori külügyminisztere, regionális politikáért felelős korábbi uniós biztos volt. A beszélgetésen szóba került az a sokat taglalt kérdés, hogy mikor érhetjük utol Ausztriát, mennyire reális forgatókönyv a többsebességes Európa és mi a mostani EP-választás jelentősége.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Balázs Péter: 2010 után szabad préda lett az uniós pénz

Az esemény elején Fábián Tamás arra volt kíváncsi, hogy a meghívott vendégek hogyan emlékeznek vissza Magyarország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozására.

Balázs Péter szerint az ország kitűzött egy célt, és azt elérte, a beteljesülés örömét lehetett érezni. „Volt egy nemzeti egység” – tette hozzá. Tíz év telt el a csatlakozás benyújtásától a belépésig, ez szerinte történelmi távlatban nem számít sok időnek.

Prőhle Gergely berlini nagykövet volt az uniós csatlakozás idején, és úgy látta, valójában sok „brüsszeli ajtóhoz Berlinben volt elrejtve a kulcs”.

2004-ben Magyarország hivatalosan is az EU tagja lett, és a felhőtlen örömöt felváltotta a bizonytalanság. „Ez a fordulat úgy szakadt ránk, hogy nem nagyon számítottunk rá” – mondta Balázs Péter. Szerinte „csoda, hogy ennyivel megúsztuk”. Visszagondolva úgy látja, Magyarország nem készült fel kellőképpen a csatlakozás utáni időkre, például kiürültek pozíciók, de nem volt terv arra, hogy kiket ültessenek a távozók helyére. Ő Magyarország uniós „nagykövete” volt a csatlakozás előtt, aztán május elsejével az Európai Bizottság tagja lett, de senkit nem neveztek ki a helyére.

A beszélgetésen szóba került az a gyakran felmerülő kérdés, hogy mikor érjük már utol Ausztriát. Balázs Péter úgy vélte, hogy ez a törekvés már a kezdetektől illúzió volt – nemcsak Magyarország, hanem az unióban lévő országok részéről is. Szerinte félreértés történt: úgy láttuk, hogy ha bekerülünk az EU-ba, akkor valami csoda folytán rövid időn belül mi is úgy fogunk élni, mint ahogyan a bent lévő országokban az emberek. Utóbbiak meg azt látták rajtunk, hogy „ezek a magyarok olyan lelkesek”, akkor hamarosan olyanok lesznek, mint mi. Balázs Péter szerint egyik illúzió sem valósult meg, mint ahogy Dél-Olaszország sem fogja soha utolérni Észak-Olaszországot.

A kérdés inkább az, hogy a távolság csökkenthető-e. Egy ideig szerinte úgy tűnt, igen: a magyar GDP közelített az Európai Unió átlagához, aztán elkezdtünk visszacsúszni, és most Bulgária előtt vagyunk a vásárlóerő-paritáson számított GDP-ben.

Prőhle Gergely azt mondta: a csatlakozáskor Magyarország 58 százalékát teljesítette az osztrák vásárlóerő-paritáson számított GDP-nek, ma 72 százalékát teljesíti. Lengyelország a csatlakozáskor 48 százalékát, ma 76 százalékát teljesíti. Szerinte ez az adat jól mutatja a közelítés mértékét. (Ahogy arról korábban írtunk, az Eurostat márciusi gyorsbecslése alapján a 2023-as magyar bruttó nemzeti össztermék vásárlóerő-paritáson számolva az uniós átlag 76 százalékán állt, ezzel a 27 tagállamból a 22. helyen álltunk a szintén 76 százalékos Horvátországgal együtt.)

Balázs Péter szerint sok oka van annak, hogy Magyarország gazdasága nem fejlődött olyan mértékben, mint más csatlakozó országoké. Például az, hogy Magyarország egy „gépkocsi-összeszerelő” országgá vált, több mint félmillió magyar ment el és talált jövedelmezőbb foglalkozást külföldön. Ide lehetne sorolni az oktatás és az egészségügy színvonalát, valamint azt is, hogy 2010 után „szabad préda” lett az uniós pénz, a közbeszerzések kijátszásával elpocsékolták azokat a forrásokat, amikből az országot kellett volna fejleszteni.

Prőhle Gergely szerint Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnökök elhibázott gazdaságpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy nem tudott olyan ütemben fejlődni Magyarország, mint más országok. „Medgyessy 2002-ben megígérte, hogy 50 százalékkal megemeli a közalkalmazottak bérét, ezzel nyakon vágta a magyar gazdaságot” – mondta. Szerinte ezután az érkező uniós forrásokat a költségvetési hiány betömködésére használták.

Elvándorlás

Fábián Tamás a beszélgetés egy pontján megkérte a nézőket, tegyék fel a kezüket, ha van olyan ismerősük, rokonuk, aki tartósan az EU másik országában él és dolgozik. A teremben ülők nagy része feltette a kezét. Balázs Péter saját családjában is tapasztalja az elvándorlást: egy lánya Bécsben dolgozik, kilenc unokájából három Hollandiában van. Szerinte önmagában azzal nincs baj, ha a fiatalok kimennek tanulni, tapasztalni külföldre. A probléma azzal van, ha nem jönnek vissza. Az a döntő kérdés, tudunk-e olyan körülményeket teremteni, hogy hazajöjjenek – mondta. Szerinte ezek a körülmények még nem adottak itthon.

Prőhle Gergely szerint a Magyarországról való elvándorlás nem olyan drasztikus, mint például a balti államokban, amik gyakorlatilag kiürülnek. Ő úgy látja, a munkaerő-vándorlás természetes az EU-n belül, például a német orvosok már kicsivel több pénzért elmennek Svájcba dolgozni. (Svájc ugyan nem uniós tagállam, de kétoldalú szerződésekkel gyakorlatilag a közös piac része.) Az Prőhle Gergely szerint persze kérdés, hogy Magyarország mennyire lehet vonzó a külföldi munkaerőnek, de úgy vélte: belátható időn belül Magyarország nem fog tudni annyi pénzt adni ugyanazért a munkáért, mint például a szomszédos Ausztria.

Balázs Péter szerint közel sem csak a bérektől függ, hogy Magyarország vonzó-e a külföldi munkaerőnek. Sokat számítanak olyan hétköznapi dolgok is, hogy milyen a közbiztonság vagy az oktatás színvonala.

Már megvalósult a többsebességes Európa

Az EU-ban egyre többször felmerül a többsebességes Európa kérdése. Egy német–francia kezdeményezésű javaslat több koncentrikus kört hozna létre. A legbelsőt alkotnák az eurót használó tagállamok, amelyek az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet részei, a másodikat az EU jelenlegi és jövőbeni tagállamai. A harmadikba kerülnének a társult országok, a negyedikbe pedig a szinte összes európai államot összefogó, 2022-ben indult Európai Politikai Közösség.

Balázs Péter szerint ha sokan vannak egy közösségben, nem elvárható, hogy mindenki „egyszerre lépjen”, ő azonban a „nyitott ajtók” híve. Szerinte nincs baj azzal, ha bizonyos országok előrébb mennek, és belépnek az ajtón, ha bármikor utánuk lehet menni. A nyitott ajtó koncepció másik fontos feltétele, hogy akik a körön kívül vannak, hallják, miről beszélnek a bentiek. Szerinte ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor nem kell félni egy hasonló átalakítástól.

Prőhle Gergely szerint a többsebességes Európa valójában már megvalósult, és ez az elképzelés nem is természetellenes.

A beszélgetésen szóba került az is, hogy az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét júliusban fél évre Magyarország veszi át.

Balázs Péter szerint ez azt jelenti, hogy „Magyarország néhány percre felmehet a nagyszínpadra”, de valójában az EU életében ez egy rövid epizód, és a közelgő választások miatt kevés idő lesz érdemi munkára. „Ez a parlament október–novemberben indulhat be, az új bizottság novemberben fog felállni, egyedül a Tanács nem sokat fog tudni csinálni” – mondta.

Prőhle Gergely a mostani elnökségi programban lát egy konszolidációs törekvést. Szerinte a magyar kormány egy jó minőségű, korrekt programmal készül a soros elnökségre.

Kiléphet-e Magyarország tíz éven belül az Európai Unióból?

Még a soros elnökség átvétele előtt, június 6–9. között lesznek az európai parlamenti választások. (Magyarországon június 9-én szavazunk.) Már most sokan találgatják, hogy miképp változhat meg az EP összetétele. Balázs Péter és Prőhle Gergely is egyetértettek abban, hogy alapvető elmozdulás nem lesz. Előbbi szerint a szélsőjobb erősödése várható, de a jobbközép Európai Néppárt lesz a legnagyobb frakció, aztán a szocialisták. Prőhle Gergely úgy látja, hogy talán a szuverenista hangok erősödni fognak.

És mennyi az esély arra, hogy Ursula von der Leyen maradhat az Európai Bizottság elnöke? – tette fel a kérdést Fábián Tamás. Balázs Péter szerint ő a legerősebb jelölt. Prőhle Gergely azt mondta:

legutóbb egy tokiói hotel bárjában dőlt el, hogy ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ezt Emmanuel Macron és Angela Merkel döntötték el.

A beszélgetés végén Fábián Tamás megkérdezte a közönségtől, hogy ki az, aki szerint Magyarország tíz éven belül ki fog lépni az Európai Unióból. Ketten jelentkeztek.

A meghívott vendégek erre nem látnak esélyt. „Házasságban is előfordul, hogy azt mondom: elválok, Jenő, de ez nem komoly üzenet” – mondta Balázs Péter. Szerinte mindenki előtt ott van a negatív példa: az Egyesült Királyság megbánta, hogy kilépett az EU-ból és nagyon megsínylette a távozást. Ő úgy látja, egy ilyen döntés szörnyű elszigeteltséget eredményezne, abszolút észszerűtlen lenne, és még a legvadabb szélsőjobboldaliak is belülről változtatnák meg az uniót, nem lépnének ki belőle.

Prőhle Gergely már a kérdésfeltevést is károsnak tartja, szerinte „a legnagyobb marhaság, hogy valaki ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból”.

Brüsszel, Soros, plakátok

Az esemény végén mindig van lehetőségük a nézőknek is kérdéseket feltenni. A magyar kormány az elmúlt években több alkalommal is vétózott az EU egyhangú döntéseinél, évek óta kék plakátokon üzen „Brüsszelnek”, újabban pedig Ursula von der Leyen arcával hirdetik: „Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek”. A nézők ezekről is kérdezték a meghívott vendégeket.

Balázs Péter úgy látja, hogy a magyar külpolitika szándékosan szembemegy a szövetségi rendszerrel, és konfliktusokat kreál. Szerinte ez arról szól, hogy Orbán Viktor egyéni szerepét erősítsék. „Brüsszel” egy ugyanolyan kommunikációs kulcsfogalom, mint amilyen Soros György volt, de megvan ennek a böjtje: a Budapesten működő nagykövetségek naponta küldik haza, hogy milyen plakátok vannak az utcákon. „Én nem lennék a miniszterelnök bőrében, amikor az Európai Parlamentben fellép, ez nem lesz egy kellemes szerep” – mondta arra utalva, hogy a Tanács elnökségét a kormányfő szokta bemutatni a képviselőknek. Szerinte az EU és Magyarország konfliktusát egy kormányváltással lehetne megoldani. A választások után elképzelhetőnek tartja, hogy napirendre kerül a többségi szavazás lehetősége azokon a területeken, ahol most az EU egyhangúlag dönt.

Prőhle Gergely szerint kezdettől nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor az európai szcénán nem az olcsó népszerűséget keresi, és az európai projekt végét jelentené, ha az egyhangú döntéshozatalt megváltoztatnák. Ő úgy látja, Európa és a kormány konfliktusai nemcsak egy szereplőn múlnak, de fontos lenne, hogy Magyarország úgy őrizze meg a szuverenitását, hogy közben kompromisszumkész és együttműködő.

A Közbeszéd a Telex támogatóknak szóló élő beszélgetéssorozata, célja, hogy közönség előtt kezdeményezzünk párbeszédet fontos, aktuális közéleti témákról, minél több különböző nézőpontot bemutatva, egy asztalhoz ültetve olyan szakértőket és véleményvezéreket, akik ritkán láthatók közös színpadon.

A Közbeszéd korábbi eseményeiről itt olvashatja beszámolóinkat.