Tíz éve kék plakátokon hirdeti a kormány, hogy egy város folyton rosszat akar Magyarországnak

Üzenni kell neki, majd megállítani, mert valamire készül, amiről joga van tudni, és egyébként is dühítőt tesz, mindezt az alázatos szolgáival, miközben ráadásul fütyül. Ezt a kormány és a Fidesz plakátjai szerint mind, az EU, azaz Brüsszel tette, vagy épp teszi most is. A 20 éves magyar uniós tagság több mint felében a kormány sorozatban tolta az emberek arcába: Brüsszel egyenlő a gonosz Sorossal, mindig készül valamire amiről üzenni kell, meg kell állítani vagy épp fel kell világosítani az embereket. Mindezt kék plakátokon, jobbára állami pénzből.

Bár közvetlenül Brüsszelnek csak 2016-ban kezdett el üzengetni a kormány plakátokon, korábban is odaszúrtak már. Az EU bevándorlás politikájáról 2015-ben indítottak nemzeti konzultációt, ekkor árasztottak el az utcákat a „Ha Magyarországra jössz…” feliratú kék plakátok. A totális fordulatot a Brüsszel, illetve az EU elleni hangolásban a 2016-os, bevándorlással kapcsolatos népszavazás jelentette: „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék”. A Rogán által vezetett propagandaminisztériumnak be is jött ez az üzenetet, 2017-ben már nem üzentek Brüsszelnek, hanem egyenesen meg akarták állítani: „Állítsuk meg Brüsszelt”.

Aztán jött egy újabb nemzeti konzultáció, mert 2017-re kettő is jutott: ebben a Soros-tervről kérdezték az embereket. Itt a kék plakátos kísérő kampányban nem közvetlenül szerepelt az EU, de a kérdésekben ott volt Brüsszel, mint ami Sorossal kéz a kézben szeretné elérni, hogy „egymillió bevándorlót telepítsenek az EU-ba”. Soros György és az Európai Unió összekapcsolása ezek után sem tűnt el a Fidesz, illetve a kormány kommunikációjából, sőt egyre erősebb szerepet töltött be abban. 2019 februárjában, nem sokkal az akkori EP-választások előtt Soros és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnökének arcával árasztották el az utcákat. „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” állt Juncker és a válla mögött mosolygó Soros György mellett.

2021-ig volt némi szünet a plakátokon brüsszelezésben, aminek az oka a 2020 elején kirobbant koronavírus-járvány volt. 2021-ben egy vegyesebb tematikájú konzultációban a minimálbér-emeléstől kezdve, a bevándorlásügyön át, egészen a „járványügyi migránsSTOP”-ig minden előkerült. Ezt a nemzeti konzultációt népszerűsítette az utcákon a kormány az emojis kampányával. Itt is megkapta a magáét az EU: „Dühíti önt Brüsszel?” – kérdezték a mérges, káromkodó emojik mellett.

2022-re aztán meglett az újabb ellenség, ami szintén Brüsszelből jött. Megjöttek a „brüsszeli szankciós” bombák, amik a kormány álláspontja szerint tönkretesznek. Ez a plakátkampány szintén egy nemzeti konzultációt kísért, amiben a kormány az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájáról kérdezte az embereket. A konzultáció lezárulta után egy külön kampány is készült az eredményekkel: „97 százalék nem a szankciókra”.

Juncker után az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen sem úszta meg, hogy ne szerepeljen kormányzati plakátkampányon. Von der Leyen – akit 2019-ben egyébként még a Fidesz is támogatott – már Soros György fiát, Alex Sorost kapta maga mögé. „Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek” – hirdette a plakát, ami szintén egy nemzeti konzultációval volt kapcsolatos, amiben a kérdőív összes állítását úgy kezdődik, hogy „Brüsszel…”. A kapott eredményeket itt is büszkén, plakátokon hirdették: „nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül”. A legutóbbi fideszes plakátkampányból sem maradt ki Ursula von der Leyen. A piros bőrfotelben üldögélő bizottsági elnököt „Brüsszel alázatos szolgái” veszik körül, aki a kormánypárt szerint Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Magyar Péter. Ők Ursula von der Leyen csengetésére ott teremnek, és teljesítik követeléseit, hirdeti a Fidesz.

A magyar EU-tagság 20 éve gazdasági szempontból röviden így nézett ki: Magyarországra 2004 és 2022 között több mint 83 milliárd euró áramlott (ez mai árfolyamon több mint 32 ezer milliárd forint), közben az ország a közös büdzsébe nagyjából 20 milliárd eurót (7,7 ezer milliárd forintot) fizetett be. Ezzel szemben látványos adat, hogy tavaly három hónap alatt 30 milliárdot költött az állam kommunikációra, kétharmadát propagandára.