Orbánék rendezvényéből egy brüsszeli kerületi polgármester közbelépése csinált szenzációt

Magas labdát adott fel a brüsszelezést tökélyre fejlesztő Orbán Viktornak a Brüsszel fővárosi régió egyik kerületének, Saint-Josse-ten-Noode-nek a polgármestere azzal, hogy kedden a rendőrség segítségével megpróbálta ellehetetleníteni az EU-szkeptikus Nemzeti Konzervatív Konferenciát (NatCon). A történtek nagy vihart kavartak az elmúlt napokban, nemcsak a konferencia szerdai napján felszólaló Orbán, de a belga és a brit miniszterelnök is elítélte a lépést.

A konferencia szponzorai között volt a magyar kormányhoz közel álló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), az utóbbihoz köthető The European Conservative és a Danube Institute is.

A rendezvényt a polgármester Belgium alkotmányának szabad gyülekezési jogot kimondó cikkére hivatkozva akarta megakadályozni, azzal érvelve, hogy ellentüntetést válthat ki, amely esetén nem tudják garantálni a rendezvény biztonságát. A török származású Emir Kir az X-en azt írta: a szélsőjobboldalt nem látják szívesen környékükön. A környék az ő kerületén kívül a szűken vett Brüsszelt és Etterbeeket jelentette, amelynek vezetői egyetértettek Kir fellépésével.

A 600 vendéget váró NatCont először a Concert Noble nevű helyszínen rendezték volna meg, de ennek gazdái végül visszaléptek. Ezután a szervezők a Sofitel Brussels Europe-hoz fordultak, amely azután utasította vissza a kérést, hogy Etterbeek városrész polgármestere egyeztetett a szálloda üzemeltetőivel. Így került a konferencia a Claridge rendezvényhelyszínre.

A konferencia a rendőrök keddi kiérkezése után sem állt meg teljesen, de a Politico szerint néhány órába telt, amíg a rendőrség és a polgármester, valamint a szervezők között megegyezés született a rendezvény korlátozott folytatásáról. A bent lévőknek nem kellett elhagyniuk az épületet, a felszólalók folytathatták beszédeiket, de a rendőrség újabb érkezőket már nem engedett be aznap. A szervezőknek viszont egy új catering céget kellett találnia menet közben, mert az étel leszállítását korábban elvállaló cég ettől végül elállt.

A polgármester határozatát aztán hivatalosan is felülírta a bíróság, többek között azzal érvelve, hogy a határozatban foglaltak mérlegelése legfeljebb közterületen, nem pedig magántulajdonban lévő ingatlanban tartott rendezvény esetében lenne indokolt.

Az sem mellékes, hogy a bíróság nem napok múlva utasította el a polgármester határozatát, hanem még kedden éjjel, így érdemben avatkozott közbe az EU-t egyébként elutasító szerveződésekkel is megtartott rendezvény érdekében.

A NatCon másnap már zavartalanul folytatódhatott, szerdán Orbán is felszólalt. „Örülünk, hogy még szabad beszélnünk Brüsszelben” – idézte az MTI a szerdán felszólaló kormányfőt. A miniszterelnök szerint a NatCon betiltása, majd később a döntés felfüggesztése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén lennénk Magyarországon, amikor a „szabadság erői, meg az elnyomás erői viaskodnak egymással”. A rendezvényt jelképesnek tartotta, amely jól írja le Európa helyzetét, szerinte a kontinens a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőről.

A történtek miatt a szervezők, meghívottak politikai üldöztetésként, a kommunista idők cenzúrájához hasonló fellépésként beszéltek a polgármester kísérletéről, ahogyan azt még kedden tette a volt lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki is.

A liberálisok szerint is a szólásszabadság része Orbánék konferenciája

A polgármester határozata alapján indult rendőri közbeavatkozást hamar elítélte a liberális belga kormányfő is.

• Alexander De Croo szerint az önkormányzati autonómia a demokrácia egyik alapja, de soha nem írhatja felül a belga alkotmányt, amely 1830 óta garantálja a szólás és a békés gyülekezés szabadságát. „A politikai gyűlések betiltása alkotmányellenes” – írta.
• Ugyanígy kiállt a brit kormányfő is a rendezvény megtartásának joga mellett. A keddi első szónok Nigel Farage, a brexitért kampányoló UKIP volt elnöke volt, és szerepelt a programban Suella Braverman brit exbelügyminiszter is. „Egyértelmű, hogy a rendezvények látogatásának megakadályozása káros a szólásszabadságra és a demokráciára nézve” – fogalmazott Rishu Sunak szóvivője.
• A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin is fontosabb értéknek tartotta a szólásszabadságot, mint azt, hogy azt veszélyeztetve lehetetlenüljön el a liberalizmust elutasító, EU-szkeptikus rendezvény. „Liberális politikusként egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy Brüsszelben leállították Orbán Viktor konferenciáját” – írta a Facebookon. A Momentum európai parlamenti képviselője szerint az érzéstelenítés nélküli foghúzáshoz hasonlította a konferenciát, de szerinte attól még meg lehetett volna tartani, mert szerinte erről szól a szólásszabadság. Orbán Viktort és társaságát nyugodtan hallgassák, akik szeretnék, írta.

Hiába utasították el a konferencia akadályozását a Fidesszel rivalizáló politikai erők közül is, a kormánypártnak mégis kapóra jött, hogy ezt a brüsszelezés szolgálatába állítsa. Kedden sorra háborodtak föl a nyilvános térben a magyar kormány politikusai is. „Akkor innentől kezdve, ugye, egyetlen brüsszeli főokos sem fogja szájára venni azokat a kifejezéseket, hogy: a véleménynyilvánítás szabadsága, szólásszabadság, sajtószabadság…..” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter.

Felháborodásának adott hangot Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki a konzervatív-euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád elnöke is – ahova a Fidesz is be akar ülni az EP-választás után –, és több képviselőjük szintén a résztvevők között volt. Ugyanakkor Meloni megköszönte De Croo-nak a gyorsan és világosan kifejtett álláspontját „a szólásszabadság brüsszeli gyűlölködő elnyomásával szemben”. Igaz, a megfogalmazással Meloni is lényegében felhasználta a helyzetet az EU démonizálására, noha az egész ügy egy brüsszeli kerületi polgármester fellépésével indult.

Migráns hátterű bátor embert dicsért Farage

Ráadásul a kormányközeli sajtónak jó muníciót adott az 56 éves, belgiumi születésű polgármester ellentmondásos személye azzal is, hogy maga is Törökországból bevándorló családból származik. Emir Kir szocialistaként kezdte politikai karrierjét, de a pártból 2020-ban kizárták, mert találkozott a török nacionalista MHP vezetőivel, akik az elmúlt 20 évben a törökországi demokratikus berendezkedést egyre inkább leépítő Recep Tayyip Erdoğan szövetségesei. (Igaz, az elnökválasztáson tavaly nagy győzelmet aratott elnök néhány hete komoly vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon.)

Kir elismerte, hogy nem szimpatizál a „gyűlöletkelő felszólalókkal”, de fellépését elmondása szerint nem ez, hanem a közrend fenntartásának igénye határozta meg – írta a Politico. Ugyanakkor tudomásul vette a bíróság döntését, és az X-en azt írta: „Demokratikus jogállamban élünk, az Államtanács döntése alapján a rendezvény megtartható. Ugyanakkor a biztonsági kérdés ezek után is aktuális”, így felelősségének tudatában továbbra is igyekszik megelőzni mindenféle atrocitást.

A rendezvényre csak harmadik nekifutásra találtak megfelelő helyszínt, ugyanakkor, miközben a kormányközeli sajtó nem mulasztotta el megemlíteni a polgármester török hátterét, azt nem jegyezte meg, hogy a NatConnak végül helyt adó épület tulajdonosa is bevándorló, egy tunéziai származású 59 éves üzletember. Róla beszélt viszont a rendezvényen Farage, „bátor tunéziai embernek” nevezve a tulajdonost.

Az MCC exkommunista embere illiberális Brüsszel miatt aggódik

„Azt hittem, sikerül betiltaniuk a rendezvényt” – mondta a Politicónak az MCC brüsszeli intézetének vezetője, Frank Füredi, jó hírként üdvözölve, hogy ez az Államtanács döntése nyomán mégsem történt meg.

A 77 éves Füredit kacskaringós életút vezette az MCC-ig. Magyarországon született, de családjával együtt 1956-ban külföldre menekült. Ennek ellenére ő maga aktív kommunista volt, az 1970-es években előbb a brit Nemzetközi Szocialisták tagja volt, majd miután onnan kizárták, alapító tagja lett a leninista-trockista Forradalmi Kommunista Pártnak. Kommunista nézeteivel Füredi csak az 1990-es évek közepén szakított.

Szerdán a cancel culture jelenségére felhúzva írt véleménycikket arról a Politicóra, hogy a kezdetektől milyen ellenállással szemben kellett dolgoznia a rendezvény érdekében. Először a Concert Noble állt el attól, hogy helyet adjon, mondván, tart az antifa tiltakozóinak tüntetésétől és attól, hogy kárt tesznek az épületben. Füredi cikke szerint a helyszín igazgatója azt mondta, hogy a brüsszeli polgármester döntése nyomán a rendőrség nem nyújt semmilyen előzetes védelmet az épület közelében kitörő zavargások esetére.

Ezután próbálkoztak a már említett Etterbeekben, ahol a polgármester kezdeményezésére a Sofitel Hotel sem vállalta a rendezvényt. „A polgármester szemrebbenés nélkül kérkedett azzal, hogy törlik a rendezvényt, amelyen megválasztott parlamenti képviselők, kormányfők vezető politikusok jelennek meg, helytelen nézeteikkel” – írta Füredi a cancel culture bizonyítékát látva rendezvény elutasításában.

A harmadik helyszínen már megtarthatták a rendezvényt, de a keményebb hatósági fellépéstől Füredi szerint csak a kamerák tartották vissza a rendőrséget, ám a helyzet így is „orwelli rémálomra” emlékeztette a Forradalmi Kommunista Párt egykori ideológusát, aki úgy látja, hogy Brüsszelben már nem tűrik meg a toleranciát a „játékdiktátorok” viselkedése miatt. Füredi ez alatt a túlbuzgó polgármestereket értette, akik szerinte semmibe vették a szólás- és gyülekezési szabadságot biztosító belga alkotmányt is.

Füredi a helyzetértékelésében összegezve kijelentette, hogy a rendezvény sok résztvevője megállapította a felháborító hatósági fellépés láttán, hogy „a brüsszeli buborék illiberális és intoleráns lett.”