A Forradalmi Kommunista Párt egykori vezetője kerül a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli intézetének élére

Még a rendszerváltás után is kommunista nézeteket vallott az a magyar származású brit szociológus, aki megbízást kapott a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium brüsszeli intézetének vezetésére – írta a 24.hu.

Az 1947-ben született Frank Füredi csak a kilencvenes évek második felében, ötvenéves kora körül szakított a kommunista eszmékkel, amelynek nevében a hetvenes években megalapította a Forradalmi Kommunista Pártot.

„Aki fiatalkorában nem kommunista, annak nincs szíve” – ütötte el a 24.hu-nak válaszolva egy Bernard Shaw-idézettel a megbízatás és Füredi múltjában rejlő ellentmondást Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumi elnöke.

Az 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett – később nácizmussal, az eugenikával is rokonítható, meredek kijelentéseket tevő – író eredetileg azt mondta: „Aki 20 évesen nem kommunista, annak nincs szíve, aki 30 évesen nem kapitalista, annak nincs esze.” Füredi már jóval túl volt a harmincon, amikor még aktív kommunista volt a néhány tucat tagot számláló pártjának élén.

• Füredi 1970-ben csatlakozott a brit Nemzetközi Szocialistákhoz, ahonnan 1973-ban kizárták.
• 1978-ban néhány társával megalapította Forradalmi Kommunista Pártot. Igaz, ez nem sztálinista volt – noha a hruscsovi desztalinizáció után a brezsnyevi szovjet vezetés igyekezett mérsékelten újrafényezni a generalisszimuszt –, hanem Lenint és Trockijt tekintették példaképüknek.

A kis párt főideológusa is volt Füredi, aki több ponton is tökéletesen szembement azzal, amit a Fidesz vall:

„Füredi hitet tett a kontrollálatlan migráció, az ingyenes abortusz és a homoszexuálisok jogai mellett. Érdekes körülmény, hogy Frank Füredi felesége, Ann Füredi abortuszklinikát vezetett, és ma is védi az abortuszhoz való jogot”

– jegyezte meg a 24.hu.

Kommunista '56-os menekült

Füredi kommunizmusa azért is meglepő, mert családja épp a szovjet beavatkozás miatt hagyta el Magyarországot 1956-ban. Saját baloldali nézeteit azzal magyarázza, hogy a nyugati szocializmusnak és Marx ottani megközelítésének nincsen köze ahhoz, amit a szovjet blokkban vallottak – ez magyarázza, hogy a rendszerváltás hajnalán, 1988-ban hozta létre a Living Marxism című havilapot is.

A Gyurcsány-kormány idején az MSZP-ről azt vallotta, hogy abban nincs nagy különbség a Fideszhez képest. „A baloldal, annak ellenére, hogy szocialistának hívja magát, politikailag teljesen pragmatikus. Nem látni, hogy érdekelné őket a jövő, hogy elhiszik, hogy a jövőben jobb élet lesz” – idézte őt a 24.hu egy korábbi interjúból.

EU-kritika vihette a Fidesz közelébe

Bár pályája jelentős ideológiai kanyarokkal teli, jellemzően mindig a fennálló rend ellen szólalt fel, legyen az a brit uralom Észak-Írországban a '70-es években, a Szovjetunió összeomlása után az egypólusú világrend vagy az Európai Unió, amelynek kritikája lehetett a fő érv amellett, hogy megkapja a több százmilliárdos állami vagyonnal felruházott MCC brüsszeli intézetének vezetését.