Az EP ismét elítélte, hogy szerinte a magyar kormány uniós forrásokból gazdagítja a politikai szövetségeseit

Az igazságszolgáltatás függetlenségénél különbségek vannak a tagállamok között, különösen a magas rangú bíráknál, például Magyarországon – állapította meg az Európai Parlament szerdán elfogadott véleménye. A testület közleménye alapján a korrupció továbbra is jelentős aggodalomra ad okot, és a dokumentum ismét elítéli a Magyarországon

• egyes ágazatokban működő vállalatokkal szembeni állítólagos rendszerszintű diszkriminatív, átláthatatlan és tisztességtelen gyakorlatokat;
• a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítását uniós forrásokkal;
• miközben továbbra is akadályok állnak a visszaélések bejelentői előtt.

A dokumentummal az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését értékelték. A jogi következmények nélküli parlamenti állásfoglalás tudomásul vesz néhány konkrét javulást, mint az új lengyel kormány erőfeszítéseit, de több uniós tagállamban konkrét problémákat talált. A képviselők például aggódnak a baloldali kormányú Szlovákia és Spanyolország miatt – előbbinél az intézményi és médiaváltozások, utóbbinál a katalán amnesztiatörvény-javaslat kapott kritikát. Az EP-képviselők véget vetnének az olyan befektetői állampolgársági programoknak, amilyet például Máltán használnak, és szerintük a felügyelő hatóságok függetlensége is veszélyben van. Utóbbira a kémszoftver-botrány kezelése miatt a jobbközép kormányú Görögországot hozzák példaként és többek között ugyanezt a tagállamot említik a kisebbségek elleni támadásoknál is.

Hidvéghi: Nem szabad jogi köntösbe bújtatni politikai vitákat

A szöveget 374 igennel, 113 nem és 45 tartózkodás mellett fogadták el szerdán. Az EP összesítése alapján a szavazó magyarok közül a momentumosok és DK-sok támogatták, a fideszesek ellenezték a végső szöveget, a jobbikos Gyöngyösi Márton tartózkodott.

A nagyobbik kormánypártból Hidvéghi Balázs a parlamenti és bizottsági megközelítést is alapvetően hibásnak nevezte, és szerinte nem az uniós képviselő-testület dolga, hogy érzékeny és megosztó, évezredes normákon alapuló etikai kérdésekben döntsön. Ezekben lehetnek eltérő vélemények és következtetések és be kell fejezni, hogy az uniós intézmények agresszívan terjesszenek szélsőséges baloldali ideológiákat. Nem szabad jogi köntösbe bújtatni politikai vitákat és szankcionálni a hagyományok védőit.

Az igazságügyi biztos bizonygatta, hogy tesznek lépéseket

A dokumentum jelentéstevője, Sophie in 't Veld más irányból kritizálta a bizottsági hozzáállást. A holland liberális politikus tévesnek tartotta a döntést, amellyel a befagyasztott magyar támogatásokat részben feloldották. Szerinte Magyarország „más ligában játszik”, de számos tagállam említése mellett külön kiemelte Szlovákiát és Görögországot.

A parlamenti állásfoglalás sem volt elégedett az Európai Bizottsággal: a testület ellenőrzése nem elégséges, és konkrét végrehajtási intézkedésekkel kellene kiegészülnie. A képviselők elítélik, hogy több tagállam olykor „nyíltan és szemérmetlenül nem tartja be” az uniós jogot.

Az EP januárban egy határozatban arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány uniós jogi alapelvet sérthetett. Egy lehetséges pert is elkezdett előkészíteni, amiért az Európai Bizottság teljesítettnek minősítette a befagyasztott felzárkóztatási támogatások egy részéért cserébe követelt igazságügyi reformot.

A parlamenti jelentés szerdai vitáján az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, Didier Reynders üdvözölte a képviselők véleményét. Felhívta rá a figyelmüket, hogy

• a jogállamisági reformok számos tagállamnál előfeltételek a helyreállítási alap pénzeinek rendes lehívásához, megemlítve, hogy Magyarország emiatt még egy eurócentet sem fizettek ki ilyen forrásból (bár arról hallgatott, hogy egy kerülőutas előleg már befutott);
• más eszközöket is használnak, például az uniós jogszabályok megszegésénél indított kötelezettségszegési eljárásokat (a legutóbb bejelentett havi csomagban ilyet kezdeményezett a testület többek között a magyar szuverenitási törvény miatt);
• és „egy esetben” a feltételességi mechanizmust is (ez csak Magyarországnál indult);

Az Európai Számvevőszék sem elégedett

Reynders kiemelte, hogy több lépéssel igyekeznek átláthatóbbá tenni a folyamatot, ugyanakkor többek között épp a transzparenciát hiányolta egy másik intézmény. Az uniós költségvetés felett őrködő Európai Számvevőszék is szerdán adott ki egy értékelést a bizottsági jelentésről, amiben jelezte: lenne rá mód, hogy átláthatóbbá tegyék a dokumentum elkészítéséhez szükséges módszertant, jobban dokumentálhatnák, mit vizsgálnak és mennyire tartanak súlyosnak. Arra is rámutatott, hogy a tagállamok 2022–2023-ban csak a jelentés ajánlásainak tizedét hajtották végre teljesen, több mint egyharmaduknál semmilyen előrelépés nem történt.