2024. február 8. – 22:47
Egyes választott európai uniós politikusok és pártok tudatosan szolgálják az orosz vezetés érdekeit, aláásva ezzel az EU egységét és demokráciáját az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint.
A szöveg végszavazásánál 433-an nyomtak igent, 56-an nemet és 18-an tartózkodtak. A Fidesz képviselői egyik csoportba sem tartoztak a MEPWatch adatai alapján: a 12 képviselőből egy sem adott le voksot – úgy, hogy az aznapi blokkban más témákban több párttag is szavazott. A részben saját alapítású Esély Közösségben politizáló, volt MSZP-s Ujhelyi István, Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök és a jelen lévő DK-sok igent mondott a javaslatra. A KDNP-s Hölvényi Györgynél és a momentumosoknál nem regisztráltak szavazatot, ahogy aznap más alkalmakkor sem.
A nagyobbik kormánypárt úgy maradt le a szavazógomb megnyomásáról, hogy a végső szöveg ugyan több uniós országot, pártot és politikust is megemlít, de sem a Fidesz, sem Magyarország, sem Orbán Viktor nincs köztük nevesítve. Az orosz befolyás példájaként többek között német, francia, szlovák és katalán példákat hoz. A képviselők felháborodtak azon, hogy Oroszország több tagállamban – gyakran jogszabályokat sértve – jelentős finanszírozást nyújt politikai pártoknak, politikusoknak és mozgalmaknak, hogy beavatkozzon a demokratikus folyamatokba. Ilyenek például a bankkölcsönök, vásárlási és kereskedelmi megállapodások. Az állásfoglalásban a képviselők alapos vizsgálatot követelnek a közelmúltban megjelent hírek miatt, amelyek szerint Tatjana Ždanoka lett EP-képviselő állítólag az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB informátoraként tevékenykedett. (A javaslat vitájában a politikus azt állította, hogy ő a béke ügynöke, Deutsch Tamás pedig képmutatónak nevezte az EP-t, amiért lassan döntött a kémkedésért elítélt volt jobbikos képviselő, Kovács Béla mentelmi jogáról és hallgat az ellenzék 2022-es kampányára az Egyesült Államokból érkezett támogatásokról.)
A magyar képviselők pontosan ugyanúgy szavaztak (vagy épp nem szavaztak) a belarusz ellenzékkel szembeni akciókat elítélő állásfoglalásról, mint az orosz befolyásról szólónál. Az EP a közelmúltban indult újabb letartóztatási hullám árnyékában 459 igennel, 14 nem és 33 tartózkodás mellett sürgette a belarusz rezsimet, hogy vessen véget be az elnyomásnak. A képviselő-testület a több mint 1400 politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli elengedését követelte, a tagállamoktól pedig keményebb szankciókat kért. (Utóbbiakról csak az uniós országok kormányai dönthetnek egyhangúlag.)
Korábban az EUrologus figyelt fel rá, hogy a fideszes képviselők időnként – főleg emberi jogi kérdéseknél – úgy nem adnak le szavazatot, hogy előtte és utána voksolnak, azaz elvileg jelen vagy legalábbis a közelben voltak. A tartózkodás gyakorlatilag ugyanúgy le nem adott szavazatnak számít.
A szokásokhoz híven a csütörtöki szavazásokat is egy blokkba rendezték. Ebben a tömbben döntöttek a szerb választások értékeléséről is, míg a görög jogállamiságról szerdán. Az elítélő állásfoglalásokra a Fidesz mindkét alkalommal nemet mondott, a DK és Ujhelyi István mindkétszer igent. A Jobbik a szerb választások értékelésével egyetértett, de a görög helyzetét elutasította.
Utóbbinál a KDNP és a momentumosok is leadtak szavazatot. A baloldali pártok 330 igent szedtek össze, a jobboldaliak 258 nemet. Görögországban a legnagyobb, jobbközép politikai csoport, az Európai Néppárt tagja van kormányon. Az EP elítélte többek között az újságírók elleni fenyegetéseket – részben magas rangú politikusoktól – és kémprogramok bevetését. A képviselők többsége szerint nem halad eléggé a nyomozás egy bűnügyi újságíró, Jorgosz Karaivaz 2021-es meggyilkolásának ügyében. A testület többek között azt kéri, vonják vissza a titkosszolgálatok közvetlen miniszterelnöki irányítását, nyomozzanak két volt közlekedési miniszter ellen, ahogy azt az uniós ügyészség kérte, az Európai Bizottság pedig fontoljon meg minden eszközt, például az – eddig csak Magyarországgal szemben indított – feltételességi jogállamisági eljárást.
Az EP a tavaly decemberi szerbiai választásoknál azt kifogásolta, hogy szervezetten támadtak megfigyelőkre, így uniós képviselőkre is, többször is sérült a választás titkossága és visszaéltek az állampolgárok adataival, de csoportos szavazásokra, a regisztráció manipulálására és hamis aláírásokra is akadt példa. A testület független vizsgálatot követelt, és megjegyezte, hogy a szerb demokratikus intézmények rendes működése feltétel az uniós csatlakozáshoz is. Az állásfoglalást 461 igennel, 53 ellenében és 43 tartózkodás mellett fogadták el. A MEPWatch alapján a frakciókban (a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia kivételével) a túlnyomó többség támogatta a végső szöveget. Így tett a KDNP-t is tagjai közt tudó jobbközép Európai Néppárt, valamint a Fidesz által kiszemelt euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek nagy része is.
Deli Andor, a Fidesz vajdasági származású európai parlamenti képviselője szerint az Európai Parlament balliberális többsége rosszindulatát és frusztráltságát nem leplezve szavazta meg a Szerbiát elítélő dokumentumot. Az EP „nagyon rossz üzenetet küld Szerbia felé azzal, hogy nem bízik az ország hatósági szerveinek szakértelmében és határozatával nemzetközi vizsgálatot követel a decemberi választások kapcsán felmerülő esetleges szabálytalanságok kivizsgálására. A választások egy szuverén állam belügyét képezik – Szerbia polgárai pedig nagy többséggel a nemzeti-konzervatív oldalnak szavaztak bizalmat és ezt az Európai Parlament balliberális többségének is tiszteletben kellene tartania.”
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke szerint a támadó és kioktató, alaptalan bírálatokat tartalmazó határozat ismét azt bizonyítja, hogy ha a szuverenista erők győznek, az EP baloldali többsége nem tartja tiszteletben a demokratikus választások végeredményét. „Ez színtiszta kettős mérce és a demokratikus alapelvek megcsúfolása. Ideje véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a balliberálisok szuverén államokat és annak polgárait oktatják ki demokráciából, miközben a valódi jogsértések felett szemet hunynak.” A bírálatok rombolják az EU és Szerbia viszonyát, ezzel alapvetően megrendítve az ország integrációját és az uniós intézményekbe vetett bizalmat is. „Ez a bomlasztó magatartás káros Európa egészének, ezért változásra van szükség a júniusi EP-választáson” – hangsúlyozta a politikus.
Az EP csütörtökön a szocialista venezuelai rezsimet is elítélte, amiért ellenzéki politikusokat akadályoz, hogy részt vegyenek az elnökválasztáson. Az állásfoglalás szerint a kormányzati lépések sértik a tavalyi megállapodást az idei szabad választásról. A testület többek között keményebb szankciókat kér a rezsimmel szemben. Az állásfoglalást 446 igennel, 21 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el. A frakciók közül csak a szélsőbaloldali GUE/NGL többsége mondott rá nemet. Minden voksoló magyar képviselő támogatta a végső szöveget, köztük több fideszes is. A venezuelai helyzetről közvetlenül az orosz befolyást firtató állásfoglalás után szavaztak.