Magyarországra menekült volna az amerikai vlogger, aki előre megmondta, hogy ukrán börtönben fog meghalni

Legfontosabb

2024. január 27. – 21:03

Magyarországra menekült volna az amerikai vlogger, aki előre megmondta, hogy ukrán börtönben fog meghalni
Gonzalo Lira – Fotó: Youtube

Másolás

Vágólapra másolva

A bírósági tárgyalása elől Magyarországra szökött volna, de az ukrán oldalon elfogták tavaly nyáron azt az amerikai–chilei vloggert, aki január elején előzetes letartóztatásban halt meg Ukrajnában. Gonzalo Lira utolsó bejelentkezésekor beszélt arról, hogy meghalhat. Az orosz propaganda terjesztésével vádolt 56 éves férfi népszerű volt alt-right körökben, náci ukrán vezetésről, kokainfüggő Zelenszkijről és korrupción alapuló ukrán–amerikai kapcsolatokról beszélt a háború kezdete óta.

„Vagy átjutok a határon, vagy eltüntet a kijevi rezsim... Nem fogom túlélni a börtönt... Meghalhatok bent, természetes vagy nem természetes okból” – az 56 éves Gonzalo Lira öt hónappal a halála előtt, tavaly ősszel mondta ezt Ukrajna nyugati szegletében. Akkor jelentkezett be utoljára a Youtube-csatornáján, néhány kilométerre a magyar határtól, amelyen át akart lépni, hogy politikai menedékjogot kérjen. Lira ekkor valójában már szökésben volt, nem hagyhatta volna el Harkivot, ahol orosz propaganda terjesztése miatt kellett volna bíróság elé állnia. Elítélése esetén 5-8 év börtön várt volna az amerikai–chilei kettős állampolgárságú férfira.

A határon végül nem jutott át, ismét őrizetbe vették, ezúttal már óvadék ellenében sem szabadulhatott. Ítéletig azonban nem jutott az ügye: kétoldali tüdőgyulladást kapott, és január 10-én meghalt egy harkivi kórházban. Történetével az ukrán sajtó mérsékelten foglalkozott, az angolszász többet, de igazán az orosz állami médiumok karolták fel.

Lira védelmében felszólalt az orosz külügyminisztérium is – ami ráerősít az ukrán vádakra, hogy a vlogger Kreml-párti propagandát hirdetett. Halála viszont az alt-right körökben erősítheti azt a meggyőződést, hogy szerintük a vlogger igazat mondott, amikor korrupt ukrán hatalomról és az azt családi érdekből támogató Joe Biden amerikai elnök kormányzatáról beszélt.

Moszkva és Musk is felszólalt érte

„Börtönben van egy amerikai, miután 100 milliárd dollárt küldtünk Ukrajnának? Több van az ügy mögött, mint hogy egyszerűen kritizálta Zelenszkijt? Ha csak ennyi, akkor komoly problémával nézünk szembe” – így kommentálta Elon Musk tavaly decemberben a hírt, hogy a chilei–amerikai Lira előzetes letartóztatásban van Ukrajnában. Az unortodox techmogul mindezt az általa X-re keresztelt Twitteren posztolta, miután beszámolt a vloggerről az egykori Fox News-os megmondóember Tucker Carlson is.

Már önmagában is beszédes, hogy az amerikai jobboldal, azon belül leginkább az alt-right kedvenc elemzője, az ideológiai szempontból kacskaringós utat bejárt, végül a magyar kormány által is előszeretettel hivatkozott Carlson és az összeesküvés-elméletektől, szélsőséges nyilatkozatoktól sem idegenkedő, a Teslától az űrtechnológiáig terjedő vállalkozásain keresztül a világ leggazdagabb emberévé lett Musk is kiemelt figyelmet szentelt a vloggernek.

Lirát az ukrán hatóságok először 2023 májusában vettek őrizetbe oroszbarát propaganda terjesztésének vádjával. Másfél hónap őrizet után óvadék ellenében szabadulhatott, azzal a megkötéssel, hogy az északkeleti Harkivot nem hagyhatja el. Július végén azonban motorjával két nap alatt átszelte az országot, hogy Magyarországra jutva politikai menedékjogot kérjen.

Ebből nem csinált titkot, július 31-én maga posztolt öt kilométerre a magyar határtól. Bírósági tárgyalása két nappal később kezdődött volna, ahol bűnösségének kimondása esetén 5-8 év börtönbüntetésre számíthatott volna. Lira biztos volt abban, hogy nem menti fel a bíróság. „Akik rálátnak az ügyre, azt mondják, el fognak ítélni. Én 56 éves vagyok, szívproblémáim vannak, nem élek túl a börtönben 5-8 évet... Meghalhatok, természetes vagy nem természetes halállal” – mondta, alig öt hónappal halála és egy nappal elfogása előtt.

Ebben az utolsó bejelentkezésében arról is beszélt, hogy miután kifizette a 11 ezer dolláros óvadékot – elmondása szerint őrizetbe vételekor lefoglaltak ezen felül 9 ezer dollárt, de összességében, 100 ezer dollárral rövidítették meg –, nem tettek rá nyomkövetőt, és visszakapta mind a chilei, mind az amerikai útlevelét és a motorjának papírjait. Szerinte tulajdonképpen esélyt adtak neki, hogy inkább elhagyja az országot. Ő maga jogkövető emberként ugyan nem ezt tervezte – mondta ebben az utolsó bejelentkezésében –, de figyelembe véve a korrupciót és a fogdában őt ért bántalmazást, biztos volt benne, hogy a történteket nem úszhatja meg felfüggesztett büntetéssel sem.

Elfogása után Harkivba szállították vissza, ott halt aztán meg. Egy ismerősével levélben tudatta, hogy már októberben rosszabbul lett, de betegségét csak decemberre ismerték el, amikor már engedélyt is kapott a kórházi ellátásra, hogy a tüdejéből eltávolítsák a felhalmozódott folyadékot.

Hollywoodtól a vloggerkedésig

A chilei szülőktől származó, de már az Egyesült Államokban, Kaliforniában született Lira hosszabb ideig élt Ecuadorban, majd Chilében, ahol a 90-es években diplomázott történelemből. Belekóstolt a forgatókönyvírásba, de inkább a regényírás felé fordult, angolul és spanyolul is jelent meg lektűrbe sorolható könyve. Nem maradt teljesen észrevétlen, a Washington Post szerint 2002-ben az Akrobata című regényéből filmterv is készült, Lira 650 ezer dollárt kapott érte.

2005-ben Chilében is forgatott, ő rendezte a Secuestro (Emberrablás) című filmet, amelyben a film címének megfelelően elrabolják egy milliárdos üzletember 22 éves lányát.

Megjelent néhány cikke a Business Insiderben is, majd az alt-righthoz köthető oldalakra írt. 2010-ben költözött Ukrajnába, Harkivban telepedett le, ahol meg is nősült. 2017-től Coach Red Pill néven randitanácsadóként adta el magát, inkább inceleknek címzett, egyszerű, a nőket lekezelő üzenetekkel – idézte fel a Daily Beast.

Bár Ukrajna 2014 óta volt elszenvedője az orosz agressziónak, Lira csak a 2022. február 24-én indított orosz invázió után fókuszált igazán a háborúra. Következetesen arról beszélt, hogy a háborút Ukrajna provokálta ki, és az oroszok terv szerint haladnak. Harkiv órák alatt a frontvonalba került, hiszen alig 40 kilométerre fekszik az orosz határtól, de a várost az orosz erők sem ekkor, sem később sem tudták elfoglalni.

Lira egy hónappal az orosz invázió kezdete után is arról beszélt, hogy hazugság azt állítani, hogy az oroszok megtorpantak volna. Kétségtelen, prognózisokat ekkor nehéz lett volna felállítani, de ekkor már tudható volt, hogy Kijev bevétele nem sikerül, ráadásul az oroszok leginkább kiképzett erői súlyos veszteséget szenvedtek, amikor megpróbálták elfoglalni a főváros közelében fekvő hosztomeli repülőteret, amit végül megtartottak az ukránok. „Látom, hallom őket, minden nap” – mondta az oroszokról Lira Harkivból. Ezzel nem túlzott, az orosz erők valóban ott álltak, a gond azzal volt, ahogyan ezt interpretálta.

Lira ugyanis mintha nem vett volna tudomást arról, hogy valódi háború folyik az ország ellen, így az ezt relativizáló kijelentéseinek egészen más súlyuk volt, mint korábban.

Amikor azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök korrupt kokainfüggő, aki Ihor Kolomojszkij milliárdos oligarcha bábja, vagy azt, hogy az országban náci, fasiszta erők dolgoznak, az háború idején nem egyszerűen politikai vélemény, hanem az orosz propaganda terjesztésével azonos súlyú bűncselekmény.

„Nem vagyok orosz ügynök” – mondta védekezésképp, figyelmen kívül hagyva, hogy a háború idején, még ha nem is fizetett, konkrét orosz megbízást teljesítő propagandista, azzal, amit tesz, lényegében ezt a feladatot tölti be, legfeljebb ingyen.

A magyar kormánypárti sajtó Moszkvával együtt aggódik

Érthető módon Moszkva kapott az alkalmon, és Lira történetét igyekezett felhasználni információs fronton: szerintük adott egy amerikai állampolgár, aki a helyszínről számol be a „fősodratú médiától” eltérően a helyzetről, amiért bebörtönzik Ukrajnában. A narratíva tehát, hogy a szólás szabadsága Ukrajnában nem érvényesül, nem is érdemes tehát a nyugati világ támogatására.

Igaz, az információs csatatéren mérsékelt sikere lehet a szabad sajtóért és a véleményszabadságért aggódó Oroszországnak, ahol a hatalommal kritikus lapok megszűntek, az újságíróknak rendőri vegzálástól kell tartaniuk, és ahol már azért börtönbe lehet jutni, ha valaki háborúnak nevezi a háborút és nem rendkívüli katonai műveletnek. De bajt hoz a fejére az is, akinek a gyereke az iskolában a háború megjelenítésére kiadott rajzos feladatban megtámadott országként ábrázolja Ukrajnát, az oroszok önvédelméről szóló Kreml-narratíva helyett.

Nem mellesleg ez, az orosz vezetésnek tetsző értelmezés megjelent a magyar kormányhoz hű sajtó felületein is. Liráról ezekben az anyagokban újságíróként, haditudósítóként írnak, bár klasszikusan egyiket sem művelte. Megjelenik az értelmezésben a nyugati „kettős mérce”, mondván, az Oroszországban letartóztatott amerikai újságírókért felemeli a szavát a Fehér Ház, ebben az esetben viszont „a kisujját sem mozdítja.”

Egyébként arra, hogy Lira tevékenységére nem egészen passzol az újságíró, haditudósító megnevezés, már a Musk idézett posztja alatt tényellenőrzéssel foglalkozók is felhívták a figyelmet. A milliárdos erre azzal reagált, hogy a fact checkereket biztosan állami érdekek mozgatják, így nem is annyira hitelesek – bár addig ő maga is kiállt amellett, hogy mennyire fontos a közösségi tényellenőrzésnek ez a módja.

Lira apja szerint Biden volt az utolsó csepp

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Lira apja is a fia halála előtt egy hónappal, aggódva a férfi életéért. Szerinte azonban nem is ezek, az ukrán vezetést kritizáló videók vezettek a letartóztatáshoz, mert ilyeneket fia a háború kezdetétől csinált, mégis eltelt több mint egy év.

Az idősebb Lira az okot inkább abban a videóban látta, amelyikben Gonzalo Lira arról beszélt, hogy szerinte Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrajnai ügyeit próbálja Washington a háborúval, Ukrajna fegyveres támogatásával elfedni.

Hunter Biden a washingtoni Capitoliumban, a képviselőház felügyeleti bizottságának egyik meghallgatásáról távozóban 2024. január 10-én – Fotó: Kevin Lamarque / Reuters
Hunter Biden a washingtoni Capitoliumban, a képviselőház felügyeleti bizottságának egyik meghallgatásáról távozóban 2024. január 10-én – Fotó: Kevin Lamarque / Reuters

A leleplezésként tálalt ügy 2020-ban is ismert volt: Hunter Biden igazgatótanácsi tagja volt a Burisma Holdingnak, annak a cégnek, amely egyik tulajdonosa lett az elűzött Viktor Janukovics elnök érdekköréből kivont herszoni olajkikötőnek és a hozzá tartozó, vasúti olajszállítmányok indítására alkalmas telepnek. Az objektumot az új, már Nyugat-barát vezetés államosította, de nyomozás indult az eladás ügyében. Biden 2015-ben – az Egyesült Államok alelnökeként – nem sokkal később rábírta Kijevet, hogy mondassa le az új legfőbb ügyészt, Viktor Sokint, különben Ukrajna nem kapja meg a már beígért egymilliárd dollárt – erről egyébként maga Biden beszélt nyilvánosan. Joe Biden korábban tagadta, hogy beszélt volna a fiával annak üzleti ügyeiről, és visszautasította, hogy üzleti kapcsolata lett volna a Burismával.

A szenátusi vizsgálatok korábban arra jutottak, hogy Hunter Biden semmilyen bűncselekményben nem érintett, de azt mindenképp mutatja az ügy, hogy Joe Biden számára Ukrajnának kiemelt szerepe volt. 2014 és 2020 között egyébként az Egyesült Államok csaknem kétmilliárd dollár értékben juttatott harci eszközöket az ukrán hadseregnek. Ez a folyamat Trump alatt sem szakadt meg, de ezt Lira figyelmen kívül hagyta, mert ez nem illett a képbe, amely szerint a demokraták a Biden család érdekében támogatják minden erejükkel Ukrajnát.

Lira elemzései nem lépték túl a részlegesen tényeken alapuló, féligazságokkal operáló, óriási felismeréseket hirdető konteókat.

Hirdetett például egekbe szökő amerikai üzemanyagárakat – „amerikaiként én azonnal teletankolnám a kocsimat, mert egy gallon benzin hamarosan 10 dollár lesz” –, de Amerikában ennek az összegnek a felét sem érte el a benzin ára. (Igaz, ez a nagyjából 970 forintos literenkénti ár Európában nem volt egészen távol 2022-ben, de ma már ettől a kontinens is távol van.) Beszélt arról is, hogy a dollár hamarosan összeomlik „lényegében most”, aztán ezt 6-18 hónapra finomította, de ennek sincs jele.

Emellett rendszeresen számolt be orosz katonai sikerekről, briliáns hadműveletről és arról, hogy Oroszország gazdaságilag is erősödött a nyugati szankciók ellenére – bár ez nem igaz, még ha összeomlásról valóban nincs is szó.

Washington nem emelt kifogást

Gonzalo Lira ügye viszonylagos csendben zajlott, noha kétségtelen, hogy külföldi – főként amerikai – állampolgár propaganda terjesztésének vádjával nem kerül rács mögé heti rendszerességgel.

Ezt a csendet erősítette, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a letartóztatásról szóló közleményben név nélkül csak „egy latin-amerikai ország” állampolgáraként tett említést Liráról, de nem ejtett szót arról, hogy az Egyesült Államoknak is állampolgára.

A Fox News egykori sztárja, a már említett Tucker Carlson – akitől tavaly vált meg a csatorna, miután 787 millió dollárt kellett kifizetnie a Donald Trump vereségét hozó elnökválasztást érintő, csalásokról szóló állítások miatt, amelyekről belső levelezésből kiderült, hogy Carlson úgy hangoztatja ezeket, hogy ő maga sem hisz bennük – elsősorban a Fehér Ház passzivitását kifogásolta, emlékeztetett az Independent.

Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok nem sietett Lira védelmére, nyilvánosan nem kérték a kiadatását sem. Tucker Carlson szerint Washington egyenesen támogatta Lira őrizetbe vételét, ahelyett, hogy a kiszabadítására törekedtek volna.

A brit lap kitért arra is, hogy az Egyesült Államok kellemetlen helyzetbe került Lira ügyével: Ukrajna vitán felüli szövetségese, ahol azonban egy olyan tettéért ítélnék el állampolgárát, amely a szólásszabadság jegyében nem is számítana bűncselekménynek az Egyesült Államokban. Arról ugyanis nincsen szó, hogy Lira valóban fizetett orosz ügynök volna, kizárólag arról, hogy orosz propagandát terjesztett – igaz, ebbe beletartozott annak tagadása is, hogy az orosz támadók háborús bűncselekményeket hajtottak volna végre Bucsában vagy máshol az országban a civil lakossággal szemben.

A propagandával kapcsolatos vádakon túl más is kötődik Lirához, ami messze túlmegy a véleménynyilvánításon: a háborúból tudósító nyugati újságírók személyes adatait is nyilvánosságra hozta, ami háborús helyzetben komoly kockázatot is jelenthet – írta az Independent.

A Kreml félti a szabad sajtót

Csak annyi bizonyos, hogy Lira tevékenységét figyelemmel kísérte a Kreml. Már a háború második hónapjában, 2022 áprilisában eltűnt egy időre – Lira szerint ekkor is az SZBU csapott le rá –, és az orosz külügy szóvivője már ekkor aggodalmát fejezte ki a vlogger miatt. Mindezt akkor, amikor Oroszország többek között Harkivot támadta nagy erőkkel, vagyis azt a várost, ahol a Marija Zaharova figyelmét felkeltő Lira élt.

Zaharova felszólalt Lira halálhírekor is, az amerikai kormányzatot okolva a történtekért. A külügyi szóvivő szerint szándékosan nem tettek semmit az amerikaiak Lira kimentéséért, pedig ehhez nyilván meg lett volna az eszközük. A héten megszólalt az orosz külügyminiszter is: „Ma a nyugati küldöttségek és a kijevi rezsim képviselői aligha találnak elég bátorságot ahhoz, hogy kommentálják az újabb felháborító bűncselekményt, amelyet Zelenszkij és klikkje követett el” – idézte a TASZSZ Szergej Lavrovot.

Hasonlóan nyilatkozott Oroszország ENSZ nagykövetének helyettese is. Miközben az Ukrajnát megtámadó ország korábbi elnöke, a két putyini ciklus között afféle átmeneti elnökként szolgáló Dmitrij Medvegyev – aki a Kreml legvadabb megmondóembere lett – arról posztol, hogy Ukrajna jobban teszi, ha elfogadja Oroszország fennhatóságát, mert máskülönben minden ukránra halál vár, Dmitrij Poljanszkij azért aggódott, hogy Ukrajna üldözi a másként gondolkodókat. Szerinte időszerú a kérdés, hogy „a kijevi rezsim visszataszító bűncselekménye után továbbra is támogatja-e Ukrajnát az Egyesült Államok, amelynek állampolgára és a szólás szabadsága ellen” lépett fel Ukrajna Lira letartóztatásával és halálával.

Igaz, az orosz nyilatkozatoktól függetlenül tény, hogy Lira halálának pontos körülményeivel és a magyarázattal, hogy miért nem kapott időben kórházi ellátást, az ukrán fél egyelőre valóban adós maradt.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!