Egyik pillanatról a másikra paterolták ki a propagandistákat a lengyel köztévéből

Aki szerda este híreket szeretett volna nézni a lengyel állami televízió, a TVP műsorában, annak csalódnia kellett: sem az egyes, sem a kettes csatorna nem adott híradót, a 24 órás hírcsatorna adását leállították. Csak az este fél 8-as főhíradó idején tűnt fel valaki a képernyőn: „Jó napot kívánok, kedves nézőink. Ahogyan azt bizonyára észrevették, történt némi változás, amire joggal várhatnak magyarázatot. Engedjék meg, hogy ezt megadjam” – ezzel kezdte nyilatkozatát Marek Czyż, a TVP új híradósa.

„A TVP működését a lengyel állampolgárok finanszírozzák, akik közül senkinek sem kötelessége propagandát, bárkinek a propagandáját hallgatnia. Minden lengyel állampolgárnak, akik a közmédiát finanszírozzák, joga van megkövetelnie a megbízható, szakszerű és őszinte tájékoztatást. Ezért kínálunk önöknek egy tisztességes ajánlatot: holnaptól a Híradó egy fényképet mutat majd önöknek a világról és a napról, hozzon az bármit is.

Fényképet, nem pedig festményt, mert a kettő nem ugyanaz. Az elmúlt nyolc évben ugyanis ebben a stúdióban csak egy gondosan kiválasztott színekkel készült festményt mutattak. A propaganda levese helyett mi tiszta vizet szeretnénk önteni az önök poharába – olyat, aminek nincs kellemetlen mellékíze.

Ma nem sugározzuk a Híradót, de holnaptól újra láthatóak lesznek a Lengyel Televízió információs műsorai” – zárta a rövid nyilatkozatot Czyż. Az újságíró közel húsz éven át dolgozott a TVP hírműsoraiban, amíg 2016-ban el nem bocsátották – néhány hónappal azután, hogy Jarosław Kaczyński pártja, az illiberalizmust építő, és Orbán Viktorral szövetséges Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülve átvette a hatalmat a közmédia felett is.

Míg a PiS-nek hónapokba telt megszereznie magának a közmédiát, az októberi választás után hatalomra került új, Donald Tusk vezette koalíciós kormány egy jogi kiskapura hivatkozva egy héttel a beiktatása után eltávolította a PiS-féle vezetőséget, és új embereket nevezett ki a lengyel közszolgálati médiumok élére. Ezek közül a leglátványosabb változás a TVP-ben zajlott le: a palotaforradalomba illő jelenetekben részt vett maga Kaczyński is, miközben a pártpropagandát gyártó hírszerkesztők egy jobboldali hírtelevízió segítségével próbálnak ismét adáshoz jutni.

Az új kormány szerint a lépéseik legitimek, a törvény szövege szerint jártak el, és helyre kellett állítani azt „a törvénytelen kontrollt”, amit a PiS kiépített a közmédia felett, amelynek semlegesnek és kiegyensúlyozottnak kellene maradnia. A jogi értelmezések azonban független jogi szakértők között is megoszlanak, és feltehetően folytatódni is fognak a következő hetekben. Elemzők szerint nem volt sok választása a jobbközép-balközép koalíciónak, ha nem akart szembetalálkozni a PiS által jelölt Andrzej Duda köztársasági elnök vétójával, de veszélyes lehet a PiS eszközeivel leváltani a PiS embereit. Duda csütörtökön azzal vádolta a kulturális minisztert, hogy alkotmányt sértett.

Az új stáb hírműsorai csütörtökön debütáltak, azonban így is több kérdés nyitott maradt a lengyel köztévével és az új kormány módszereivel kapcsolatban.

Fontos a tévé, egy hét alatt rá is fordultak

Fontos megemlíteni a szerdán történetek bemutatása előtt, hogy a magyar királyi tévével ellentétben a lengyel állami televízió története a rendszerváltástól kezdve sikeresnek mondható. A kilencvenes években megtarthatták mind a két csatornájuk földi frekvenciáját, miközben sorra indítottak műholdas adókat, tematikus csatornákat, a szabályozásnak köszönhetően pedig az éppen aktuális politikai hatalom sem játszadozhatott kénye-kedvére a tévével, mint az történt itthon a rendszerváltozástól kezdve folyamatosan.

Ennek köszönhetően a TVP egyes és kettes csatornája magasan vezette évekig a nézettségi listákat a kereskedelmi televíziók megjelenése után is, és különösen fontos szerepe volt ebben a TVP1-en futó fél 8-as híradónak. A tévé jelentőségét idejekorán felismerte Jarosław Kaczyński is: már a 2005-ös, rövid életű kormányzása idején próbálta hatalma alá vonni a köztévét, a PiS 2015 végi választási győzelme után viszont már teljesen új szabályozás alá vette az állami médiumokat.

Míg korábban a minden médiumot felügyelő KRRiT (Országos Rádió- és Televíziótanács) nevezte ki a közszolgálati médiumok vezetőit, a PiS-kormány 2016-ban létrehozta a Nemzeti Médiatanácsot (RMN), amely innentől kezdve kizárólagosan felelt az állami médiumokért. Bár a kormány meghagyta és feltöltötte a saját embereivel a KRRiT-t is, az RMN-en keresztül sokkal jelentősebb nyomást tudott helyezni a lengyel állami média vezetésére, és így rajtuk keresztül annak teljes működésére.

A kultúrharc következtében pedig a TVP (hasonlóan a Lengyel Rádióhoz és a PAP állami hírügynökséghez) közszolgálati médiumból a kormány szócsövévé vált több médiaelemző műhely szerint. Olyannyira, hogy a köztévé egyik vezető munkatársa szerint a 2023-as választási kampányban „még a ’70-es évek kommunista rendszerénél is silányabb propagandát” műveltek az adófizetők pénzéből.

Ismerve a közmédiának csúfolt magyar állami kormányszócső működését, ezt talán nem is kell részletesen bemutatni, de érdemes kiemelni, hogyan fordultak rá a választási kampányra a TVP-nél:

• dokumentumfilmek sorozatát gyártották le arról, hogy az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Donald Tusk hogyan szolgál hol német, hol orosz érdekeket;
• napi műsort indítottak a fél 8-as híradó előtt arról, hogy bemutassák a kormány által kiebrudalni kívánt TVN televízió „hazugságait”, médiaelemzéseikben pedig heti szinten pécézték ki a kormánykritikus médiumokat;
• és amikor úgy tűnt, hogy az ellenzék mellett a szélsőjobboldali Konföderáció is veszélyeztetheti a PiS választási győzelmét, egyik napról a másikra indítottak lejárató kampányt a választás előtti hajrában a párt ellen.

A lengyel állami média nagy elérése azonban így sem tudta beváltani a PiS reményeit: a párt megnyerte ugyan a választást, a parlamenti többséget viszont az ellenzéki koalíció szerezte meg. Duda először a PiS-es Mateusz Morawieckinek adott kormányalakítási megbízást, majd a választáshoz képest hónapokig tartó huzavona után december 11-én megválasztották Donald Tuskot Lengyelország régi-új miniszterelnökévé – korábban 2007-2014 között töltötte be a posztot.

Tusk december 19-én aztán bejelentette: megvonják a lengyel állami média finanszírozását, amelyet majd akkor nyitnak meg újra, ha „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”. Nem kellett sokat várni erre.

Kaczyński nagyon ideges lett

December 20-án délelőtt 11:18-kor egyik pillanatról a másikra szakították meg a TVP Info hírtelevízió műsorfolyamát, ami azóta is az állami tévé 1-es műsorát közvetíti. A hírtévé weboldalát elérhetetlenné tették, és közben lekapcsolták a TVP World nemzetközi hírcsatorna, a TVP Parlament és a regionális adásokat sugárzó TVP3 műsorát is. Az állami tévé két főcsatornáján egész szerdán elmaradtak a hírműsorok – és amikor az Agrobiznes agrárhíradó közben a hírszerkesztőség munkatársai megpróbáltak különkiadásként bejelentkezni, a műsor jelét fél perc után lekapcsolták.

Hogyan volt lehetséges ez a hatalomváltás? Technikailag egyszerűen, jogilag pedig a Notes from Poland szerkesztője, Stanley Bill Lengyelország szakértő szerint egy kiskapun keresztül, ami azonban még sokáig jogi viták középpontjában maradhat.

Míg a hírszerkesztőség technikailag Varsó belvárosából, a Powstańców térről üzemel, addig a tévé székháza és gyártóbázisa a külvárosi Woronicza utcában van – és a székházból adják ki a jelet is a tévészolgáltatók felé. Így fizikailag el sem kellett tüntetni a hírszerkesztőség tagjait a székházból ahhoz, hogy elvegyék a szót tőlük.

Igaz, a Woronicza utcában már korábban is feltűntek PiS-es politikusok, hogy ülősztrájkkal tiltakozzanak a Tusk-kormány lépései ellen, szerdán pedig a TVP Info lekapcsolása után a párt szimpatizánsai is megjelentek – és maga Jarosław Kaczyński is tiszteletét tette a TVP-ben. Kaczyński a Politico szerint arról is beszélt, hogy „ez a demokrácia védelme. Minden demokráciában erős kormánnyal szembeni médiának kell lennie.” Érkeztek ellentüntetők is, akik többek között azt skandálták Kaczyński felé, hogy „ülni fogsz”, a pártelnök pedig erre úgy reagált: „Vigyázz, te kis szar, amíg téged nem ültetnek le!”

Az országot nyolc évig a háttérből irányító Kaczyńskin látszott az idegesség, ahogyan a PiS több politikusán, és a közösségi médiában bejelentkező PiS-szimpatizáns hírszerkesztőkön is. Feltehetően nem számítottak ugyanis arra, hogy a Tusk-kormány így távolítja el a lengyel állami média vezetőit, és nevez ki újakat a helyükre – akik szerdán elfoglalták a helyüket, és egyből le is állították a PiS-propagandát.

A lépést megelőzte, hogy a lengyel parlament alsóháza, a szejm új kormánypárti többsége kedden elfogadott egy határozatot, írja a Politico. Ebben felszólították a kulturális minisztériumot: tegyen lépéseket, hogy az állampolgárok újra „megbízható információkhoz férjenek hozzá, helyreálljon a közmédia működése, és biztosítsák a függetlenségét, objektivitását, pluralizmusát.”

A Notes from Poland szerint ezután Bartłomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter azzal érvelt, hogy saját hatáskörben, a kereskedelmi törvényre hivatkozva legitim módon dönthetett arról, hogy kit nevezzen ki az állam 100 százalékos tulajdonában álló közmédiumok élére. Tuskék szerint emellett a közmédia működése törvénysértő volt, mivel az kimondja, hogy semlegesnek kell lennie, ehelyett a PiS szócsöveként használták.

A szejm határozata arra is utal, hogy 2016-ban az alkotmánybíróság megállapította, hogy a PiS reformjai a közmédia felügyeletét ellátó testületek esetében alkotmányellenesek voltak. Ez alapján az új kormány úgy tudta megkerülni a közmédiát felügyelő RMN-t, hogy azt alkotmányellenesnek tekinti, ellenben nem adta még vissza a KRRiT jogköreit. Marcin Szwed, a Varsói Egyetem jogi oktatója szerint azonban a 2016-os döntés nem terjedt ki közvetlenül a TVP-szervezetek kinevezésére és leváltására vonatkozó törvényre.

Ami az új kormány szemében legitim eljárás volt, azt a PiS puccsnak nevezte, sőt, egyesek a Szolidaritás-mozgalmat leverő Jaruzelski-rezsim első lépéséhez, a „hadiállapot” 1981. december 13-i kihirdetéséhez hasonlították. Andrzej Duda köztársasági elnök anarchiának és alkotmánysértőnek nevezte a kulturális miniszter eljárását, aki szerinte nem kerülhette volna meg az RMN-t. Azonban ahogy azt a Notes from Poland kommentárja megjegyzi, nemcsak a PiS-pártiak, de az új kormánnyal szimpatizálók körében is fennakadt egyesek szemöldöke a szerdai események láttán.

A köztévé palotaforradalma ugyanis a PiS-féle, a jogállamiság határán egyensúlyozó eljárásrend folytatása, csak épp most nem Kaczyński, hanem Tusk részéről. Ráadásul mindkét hatalmi erőközpont az alapján járt el, hogy szerintük a cél – a közmédia saját kézbe vétele – szentesít minden eszközt, ez esetben a jogszabályok szelektív értelmezését is. Emiatt pedig az NfP szerint ezzel a lépéssel a kormány nem demokratikus szellemben járt el, sőt, sikerült megadni ezzel a mítoszteremtés lehetőségét a PiS-nek.

Akik éltek is a lehetőséggel: az előző kormányhoz hű nyilvánosságban, így a Republika tévében a szabad sajtó eltiprásáról beszélnek, és műsoridőt biztosítottak a régi tévés csapatnak is. Így amíg a TVP1-en az új csapat nevében Marek Czyż elmondta a cikk elején idézett monológot a propaganda végéről, annak gyártói a jobboldali kábeltévén a sajtószabadság végéről számoltak be.

Mi lesz műsoron ezután?

A Notes from Poland mindenesetre megjegyzi: nem biztos, hogy lett volna épkézláb alternatívája a szerdai eseményeknek. Mind az RMN, mind a KRRiT PiS-es többséggel működik, és mindkét testület tagjai évekre be vannak betonozva. Ha pedig törvényi úton szerette volna az új kormány megkerülni a két testületet, akkor Andrzej Duda köztársasági elnök emelhetett volna vétót többször az új szabályozás ellen – miközben zavartalanul folyhatott volna tovább akár éveken keresztül a PiS-párti szerkesztők tevékenysége az állami média hírműsoraiban.

Ezzel a lépéssel viszont megszabadulhatott a kormány egy támadási felülettől, és a koalíciós pártok keményvonalas támogatói sem ejtenek könnyeket az eddigi állami médiáért. Azt Stanley Bill is „mérhetetlen hipokráciának” nevezte, hogy a propaganda gyártói hirtelen a sajtószabadság hírnökei lettek. Azonban hozzátette, szerinte ott a kérdőjel, hogy igazoltnak lehet-e tekinteni a radikális módszereket, ha azzal a demokratikus elvekben keletkezett károk felszámolása lenne a cél.

Innentől kezdve viszont rengeteg múlik azon is, mi lesz látható mostantól a lengyel állami tévék híradóiban. Ha a TVP ismét elkezd az aktuális kormány felé húzni, az valóban veszélybe sodorhatja a média pluralizmusát, hiszen a magánkézben lévő médiumok néhány kivételtől eltekintve szintén közelebb állnak Tuskékhoz, mint Kaczyńskiékhoz. A hírek alapján a közmédia új hírszerkesztősége részben egykor elbocsátott kollégákból verbuválódott, részben pedig a két politikai oldal között egyensúlyozó Polsat és a liberális TVN munkatársaiból.

A nemes egyszerűséggel „19:30”-ra átnevezett esti híradó főszerkesztője is a TVN-től érkezett, de a Rzeczpospolita kommentárja szerint a csütörtöki első kiadás inkább hasonlított a Polsat hírműsorára. A nap legfontosabb híreként a TVP körüli változásokat és a jobboldal tüntetéseit mutatták be – de a kiegyensúlyozottságra törekvés jegyében egyforma hosszban idézték a döntést meghozó kulturális minisztert és a tiltakozó köztársasági elnök nyilatkozatát. A lengyel lap szerint az, hogy ellenvéleményt idézzenek egy híradóriportban, elképzelhetetlen lett volna a PiS-éra köztévéjében, épp ezért üdítő látni a változást.

„A kérdés már csak az, meddig tudják megtartani a híradósok a színvonalukat és a pártatlanságukat?” – írja a Rzeczpospolita.

A fenti hatalmi dilemma pedig érvényes egy sor olyan intézményre, amit a PiS-nek sikerült bevennie az elmúlt nyolc évben – elsősorban a bíróságok terén. Szerda éjjel a lengyel alsóház, a szejm határozatot fogadott el arról, hogy alkotmánysértő módon választották meg az igazságszolgáltatási tanács tagjait, és lemondásra szólították fel az érintetteket. A tanácsot a PiS igazságügyi reformja részeként hozták létre, és Kaczyńskiék emiatt az Európai Unióval is komoly csatát vívtak – Tusk pedig már a választási programjában meghirdette, hogy rendezi ennek a helyzetét. Az új lengyel kormánykoalíció számára viszont kihívás lehet úgy rendezni a PiS örökségét, hogy ne lépjenek rá a PiS-féle törvénytelenségek útjára.

Arról pedig itt írtunk, hogy az akkor még csak készülődő kormányerő máris belengetett az elmúlt időszakban egy olyan intézkedéscsomagot, amellyel alaposan megnyirbálta az olajipari Orlen árfolyamát: egyfajta rezsicsökkentést vezetnének be, ennek durva költségét pedig abból fedeznék, hogy visszamenőleges sápot vetnének ki a PiS-közeli vezetésű olajipari óriásra. Ezzel Tuskék közvetve szinte minden lengyel részvényt nyomás alá helyeztek.