Az EU bírósága kimondta, hogy a lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot

Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, a 2019. decemberi lengyel igazságügyi reform sérti az uniós jogot. Ahogy arról korábban írtunk, a Fidesz korábbi legszorosabb szövetségese, a Jog és Igazságosság vezette lengyel kormány fokozatosan átszabta a bírósági rendszert, és az ügy már az uniós jog alapjairól is szólt.

A varsói kormány az átalakítások részeként a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsára ruházta át a bírák jogállásáról és feladataik ellátásáról szóló ügyeket. Az Európai Bizottság szerint viszont ennek nem biztosított a függetlensége és pártatlansága, így a módosítás befolyásolja a bírák függetlenségét. Az uniós testület azt is kifogásolta, hogy a törvény miatt azt sem vizsgálhatják a nemzeti bíróságok, megfelel-e a lengyel rendszer az uniós függetlenségi és pártatlansági követelményeknek. Az ilyen próbálkozásokat fegyelmi vétségnek minősíti. Az Európai Bizottság szerint a jogszabály a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot is sérti, mert a bíráknak információkat kellene közölnie a politikai hovatartozásukról és a szervezetekben végzett tevékenységükről.

Eddig több mint félmilliárd eurós büntetést ér

Az Európai Bíróság már 2021 júliusában ideiglenes intézkedésekre kötelezte Lengyelországot, de miután ezt nem teljesítette, októberben napi egymillió eurós bírságot szabott ki. A büntetés 2023. április 21. óta csak fele ekkora összeggel növekedik és a mai végzés értelmében már nem emelkedik tovább. Az eddigi pénzt viszont továbbra is be kell fizetni, ami több mint 550 millió eurót jelent. Az EUobserver szerint ebből már 360 millió eurót levontak, ennyivel kevesebb uniós támogatást kap Lengyelország.

A lengyel alkotmánybíróság cserébe előbb a konkrét ügyben kérdőjelezte meg az uniós bíróság joghatóságát, majd általában is az EU-jog elsőbbségét.

Az Európai Bíróság a mostani ítéletében először is megerősíti:

„teljes mértékben hatáskörrel rendelkezik annak vizsgálatára, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e az olyan értékeket és elveket, mint a jogállamiság, a hatékony bírói jogvédelem és az igazságszolgáltatás függetlensége”.

Az alkotmányra sem lehet mutogatni az uniós jogállami elvekkel szemben

Az igazságszolgáltatás szervezésekor a tagállamoknak be kell tartania az uniós jogból eredő kötelezettségeiket és nem léphetnek vissza „a jogállamiság, mint érték szempontjából”, a szabályok nem sérthetik a bírák függetlenségét. „Ez az alapvető érték, amely az Unió identitásának részét képezi, olyan jogilag kötelező erejű kötelezettségek formájában testesül meg, amelyek alól

a tagállamok nem mentesülhetnek a belső – akár alkotmányos szintű – rendelkezésekre, illetve ítélkezési gyakorlatra hivatkozva.”

Évtizedek óta tart a vita a közösségi és a nemzeti jog viszonyáról. Már az EU elődjének bírósága is többször kimondta az 1960-as évek óta, hogy ha a közösen alkotott joggal szemben állna a nemzeti, akkor előbbi az erősebb. Ezt több legfelső szintű bíróság igyekezett korlátozni az „alkotmányos magra”, azaz olyan alapelvekre hivatkozva, amelyek az alkotmányok mögött állnak.

Sérti a lengyel bírák függetlenségét és magánéletét

Az ítélet szerint a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének, mert a bírákat már az a veszély is befolyásolhatja, hogy egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatos kérdésekben.

A testület tágnak és pontatlannak találta a lengyel rendelkezéseket, így a fegyelmi rendszer szerinte arra is alkalmas lehet, hogy a bírák ne fordulhassanak az EU bíróságához. (Az uniós testületnek korábban már egy magyar ügyben is ki kellett mondania, hogy „a nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti bírósági gyakorlatot, amely sérti” az uniós testülethez fordulás lehetőségét.)

Az ítélet szerint az sincs rendben, hogy a módosító törvénnyel egyetlen nemzeti fórum vizsgálhatja a hatékony bírói jogvédelem alapvető követelményeit.

Végül a bíráktól követelt nyilatkozatok a személyes adataik védelmét és a magánéletüket is sértik, így indokolatlanul megbélyegezhetik őket.

A lengyel kormány szerint az uniós bíróság jogalap nélkül ítélt

Lengyelország köteles mielőbb teljesíteni az ítéletet. Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg, újabb pert indíthat pénzbüntetés kiszabására.

Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes „komédiának” nevezte az ítéletet, amely szerinte sérti az uniós alapszerződéseket.

Beata Szydło volt miniszterelnökhöz, jelenlegi EP-képviselőhöz hasonlóan úgy vélte, hogy az EU-nak nincs jogalapja vizsgálni az igazságszolgáltatás szervezetét.