Még hivatalba sem lépett az új lengyel kormány, de máris jól szétcsapta a tőzsdei árfolyamokat
2023. december 18. – 15:03
Lengyelországban – Magyarországhoz hasonlón – igencsak megosztott a politikai paletta. Miután október 15-én választást tartottak, végül a jobboldali (a Fideszhez elég hasonló politikát folytató) Jog és Igazságosság (PiS) helyett egy Donald Tusk vezette centrista koalíció alakíthatott kormányt.
Ám még a felkérése előtt a készülődő kormányerő máris belengetett egy olyan intézkedéscsomagot, amellyel alaposan megnyirbálta az olajipari Orlen árfolyamát: egyfajta rezsicsökkentést vezetnének be, ennek durva költségét pedig abból fedeznék, hogy visszamenőleges sápot vetnének ki a PiS-közeli vezetésű olajipari óriásra. Ezzel Tuskék közvetve szinte minden lengyel részvényt nyomás alá helyeztek.
A sokat támadott Orlen-vezér
A történet hátteréhez azt kell tudni, hogy a lengyel választás előtt az a vád érte az Orlent és az ellenzéki pártok által ellenségesen kezelt Daniel Obajtek cégvezetőt, hogy segíteni próbálta az előző kormányt azzal, hogy a választások előtt mesterségesen alacsony szintre levitte az üzemanyagárakat. Szeptember eleje és az október 15-i választás között az Orlen összesen tizenötször csökkentett árat. Ebből mindenféle benzinfelvásárlás, hiány és tumultus is kialakult, a kormánypárton azonban végül nem segített, mert a jobboldal elveszítette a választást.
Daniel Obajtek amúgy tényleg érdekes figura. Egy emlékezetes botrányt felidézve, 2021 februárjában a Gazeta Wyborcza lengyel lap Obajtek kazettái címmel titokban rögzített telefonhívásokat közölt, amellyel azt kívánta alátámasztani, hogy a cégvezető korábbi munkahelyén összevissza hazudott és minősíthetetlen trágárságokat zagyvált.
Erre elindult egy vita arról, hogy vajon Obajtek Tourette-szindrómában szenved-e. A Gilles de la Tourette-szindróma egy olyan idegrendszeri betegség, amelyre az ismétlődő, akaratlan mozgások és hangadások jellemzőek; utóbbi lehet morgás, nyammogás, de akár önkéntelen káromkodás is.
Mire a valóban ebben szenvedő betegek egyesülete kijelentette, hogy a szindróma összevissza trágárságok automatikus hangoztatását jelenti, nem pedig a szövegbe illő, válogatott sértéseket és minősítéseket, vagyis nagyon nem tűnik betegnek a cégvezető, inkább csak bunkónak.
Zuhanás
Mindenesetre a még ki sem nevezett lengyel polgári erők – a bosszúszomjuktól aligha mentesen – bejelentették, hogy az áram, a gáz és a távhő árát befagyasztanák Lengyelországban, és a cechet az Orlennek kellene fizetnie. Ez azért lenne különösen problematikus, mert egy már lezárt üzleti évének (2022) magas energiaáraira kapna a cég egy méretes adót.
A visszamenőleges adó tényleg elég kemény kezdésnek tűnt, a befektetők sem örültek, inkább azonnal megpróbálták eladni az Orlen-papírjaikat – de más részvényeket is, mert azt gondolták, hogy ha az Orlen így jár, akkor más állami, de akár magáncégek is kaphatnak majd hasonlóan kellemetlen meglepetést.
Az Orlen elsőre egy nap alatt 8 százalékot zuhant, és inkább csak növelte a pánikot, amikor az East Capital nevű cég elemzője azzal nyugtatott, hogy egy ilyen lépés után még nem kell eladni minden lengyel részvényt.
Ha addig valakinek ez eszébe sem jutott, ő is elgondolkodhatott (itt a Poland Daily videója erről). A Yahoo Finance adataiból látszik, hogy a végül 10 százalékra rúgó Orlen-esés azért nem eszkalálódott, sőt, azóta egy kicsit korrigált is már az ár.
A tervezett adó jogszerűségének megítélése annyiban bonyolult, hogy az EU valóban engedélyezett mindenféle különadót, az energiakrízissel jól járó energiacégekre (a Mol Nyrt. tudna erről mesélni). Az azonban furcsa és jogállami keretek között nehezen indokolható megoldás, hogy miután a cég 2022-ben nem kapott ilyen adót, a már lezárt üzleti év után mégis kivetne egy ilyet az új kormány.
A sztoriban vastagon benne van az, hogy az ellenzék szemében Daniel Obajtek a PiS igazi erős embere, Jarosław Kaczyński után alighanem tényleg a második legjobban utált személy, akinek alkalmatlansága állandó témája a kritikus sajtónak.
Rezsicsökkentésre kell
Az Orlen tehát egyetlen nap alatt 500 milliárd forintot veszített piaci értékéből. Az esés közvetlenül azután következett be, hogy egy online portál, a Wysokie Napięcie arról számolt be, hogy várhatóan az Orlen-csoport fedezi annak a költségeit, hogy a kormány a villamos energia, a gáz és a fűtés árának befagyasztását tervezi, vagyis rezsicsökkentene. A portál azt írta, a Donald Tusk vezette kormánykoalíció becslései szerint az Orlennek körülbelül 14,6 milliárd złotyt (1300 milliárd forintot) kell majd fizetnie.
Kiderült, hogy a hatalomra készülő Polgári Koalíció (KO) és a Lengyelország 2050 képviselőinek egy csoportja valóban benyújtott egy törvényjavaslatot a parlament alsóházába, a szejmbe, amely 2024 júniusának végéig befagyasztja a lakossági áram, gáz és fűtés árát.
A Polgári Koalíció (KO) gazdasági programjának egyik szerzője, Andrzej Domański a Bloomberg hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az Orlenre kivetett új illeték összhangban van az Európai Bizottság többletnyereség-adókra vonatkozó szabályozásával.
A kritikák szerint ez nem kóser
Pawel Borys, a Lengyel Fejlesztési Alap (PFR) vezetője azonban úgy véli, hogy az Orlen ilyen módon történő megadóztatása nagy valószínűséggel összeegyeztethetetlen az európai uniós joggal. De több más gazdasági szakember is azon élcelődött, hogy „micsoda kezdés”. Maga Daniel Obajtek már a bennfentes kereskedés gyanúját is megfogalmazta:
„kíváncsi vagyok, ki akarta csökkenteni az Orlen értékét, pénzügyileg destabilizálni a céget, és mi volt ennek a célja”
– írta. Ebben a szellemben nyilatkozott Bartosz Kownacki, a PiS egy másik képviselője, volt honvédelmi miniszterhelyettes is:
„remélem, hamarosan az ügyészek is foglalkoznak az üggyel”.
Mindenesetre az Orlen valóban csípheti a szemét a most hivatalba lépő kormányerőknek. Miután ugyanis vége lett a választási kampánynak, az addig európai legolcsóbb lengyel üzemanyagárak szépen besimultak a többiek mellé. Ma már például a lengyel üzemanyagárak alig maradnak el a magyar áraktól. Ez olyan, mintha a cég tényleg csak bizonyítani szerette volna, hogy nem volt véletlen a nagy október 15-e előtti áresés.
