Ismerős? A választás előtt gyanúsan olcsó lett az üzemanyag, hiány és káosz lett belőle – csak most Lengyelországban
2023. október 13. – 07:47
Lengyelországban a választások közeledtével a piacvezető vállalat olyan alacsonyra vitte le az üzemanyagárakat, hogy ellátási válságot okozott. Csehországból és Németországból megindultak a benzinturisták, a helyi piacon pedig nem mindenkinek jutott üzemanyag. Még a mentőknek és a rendőrségnek is gondjai támadtak, katonai tankereket kellett bevetni az ellátás javítására. Nekünk kellemetlen jelenségként a lengyel sajtó és a politikai paletta ellenzéki része eközben módszeresen „magyar receptnek” mondja a hazai üzemanyagpiac rapid lerontását.
Lengyelország október 15-én parlamenti választásokat tart. A fontos politikai esemény előtt olyan önsorsrontó üzemanyagpiaci helyzet alakult ki az országban, amelyre még Magyarország is „büszke” lehetne. Lengyelországban ugyanis a PKN Orlen piacvezető és 49,9 százalékban állami cég olyan alacsonyra vitte az üzemanyagárakat, hogy azzal benzinrohamot, benzinturizmust, majd ellátási válságot okozott. De nemcsak olyan kisebbet, mint amilyet tavaly decemberben Magyarországon láttunk, amikor vadászni kellett a nyitva tartó és üzemanyaggal is rendelkező töltőállomásokra, hanem olyan méreteset, hogy
még a mentőautókat sem lehetett megtankolni.
Gyanúsan olcsó lett az üzemanyag
A választási malac kifejezést mindenki ismeri. (Bár sokan félreértik. Az ember lelki szemei előtt ilyenkor kampányrendezvények nagy malacsütései, a választóknak kedvezményesen adott hús jelenik meg. A választási malac azonban igazából azt a kort jelenti, amikor a malac már nem szopós malac, vagyis elválasztják a kocától.) Lengyelország viszont ha nem is feltalálta, de nyomatékosította a választási üzemanyag fogalmát.
A választások előtt óriási ellátási válságot okozott Lengyelországban a mesterségesen alacsonyra levitt üzemanyagár. Ez aligha lehet véletlen, mert európai összehasonlításban Lengyelország és Málta kimagaslóan a két legolcsóbb állam lett – mind a benzin, mind a dízel ára ebben a két országban a legolcsóbb.
Az Orlen szeptember eleje óta tizenötször csökkentett árat, ezzel tartósan az európai átlag alatt tartva a lengyel üzemanyagárakat. Csakhogy eközben folyamatosan érkeznek a híradások üzemanyaghiányról, a legutóbbi hírek szerint katonai tankerautók indultak útnak, hogy enyhítsék a készletek kimerülését.
Az Orlen tagadta, hogy a hiány miatt kellene a katonai tartalékokhoz nyúlnia, és a nyárhoz hasonló intenzív időszakok kiszolgálásával magyarázza a hadsereg eszközeinek bevonását. A probléma azonban annyira súlyos, hogy Nyugat-Pomerániában mentőautók tankolási nehézségeiről, Sziléziában a rendőrség üzemanyag-ellátási problémáiról jelentek meg híradások, és a mezőgazdasági gépeknek sem jutott mindenhol elég dízel.
A helyzet nyomokban emlékeztet arra, amit tavaly decemberben Magyarországon is láthattunk.
Mindent cáfolnak az érintettek
A mozgatórugó alighanem az lehetett, hogy szilárdan tartja magát a mondás, amely szerint a kedvező üzemanyagárakkal választást lehet nyerni, a magas árakkal pedig választást lehet bukni. Ez még az olyan országokban is így van, mint az Egyesült Államok, ahol amúgy sokkal olcsóbb az üzemanyag.
A különbség a magyar helyzethez képest csak annyi, hogy Lengyelországban nem a hatósági ár, hanem a piacvezető vállalat ármeghatározása vezetett az áldatlan helyzethez.
Az Orlen lengyel olajvállalatban az államnak nincs ugyan többsége, ugyanakkor a szórt struktúra miatt a 49,9 százalékos részesedésével is könnyedén irányítja a fontos döntéseket. A cég pedig tényleg nagyon levitte az árait, most literenként 1,3 euró, azaz 500 forint körüli az ár, amennyiért Európa legolcsóbb üzemanyagait kínálja. Vagy inkább kínálná, ha lenne belőlük elég.
Természetesen az Orlen nem ismerte el, hogy politikai céljai voltak az alacsony árakkal, ám mégis minden erre mutat, hiszen szeptember első fele óta a cég mesterségesen alacsonyan tartja az üzemanyagárakat.
Lengyelországban mindenesetre az ellenzék magyar párhuzamot emlegetve arról ír, hogy az Orlen külső támogatást nyújt a kormánypártnak az október 15-i választás előtt. Mindez azért volt vicces, mert a lengyel piac 65 százalékát ellátó, több mint 1900 töltőállomással rendelkező Orlen vezérigazgatója, Daniel Obajtek korábban még határozottan kijelentette, hogy ő nem fog olyan helyzetet teremteni, mint amilyet Magyarország.
Az ISBiznes nevű lengyel lap szerint amúgy így áll az ottani piac:
Folyamatos árlejtés
A versenytársak közül a Shell az EU-ban legalacsonyabb nagykereskedelmi üzemanyagárra hivatkozva először 100 literes limitet vezetett be, illetve jelezte, hogy főleg a dízelellátással vannak gondok.
Az alacsony árakat a lengyel állami olajvállalat főként azzal magyarázza, hogy több lengyel energiacég egyesülése olyan szinergiákat alakított ki, amelyek lehetővé tették az új árazási stratégiát.
A PKN Orlen mellett a kormányzó PiS politikusai is tagadják, hogy országszerte egyre több helyen van üzemanyaghiány, sőt azt sem ismerik el, hogy mesterségesen tartanák alacsonyan az árakat. A közelmúltban Piotr Müller kormányszóvivő azt nyilatkozta: nem áll fenn annak a kockázata, hogy rendszerszintű üzemanyaghiány lépne fel.
Európai figyelem
A Money.pl lengyel gazdasági portál egy európai bizottsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Brüsszel figyelemmel kíséri a lengyel eseményeket, és ha szükséges, akár eljárást is indíthat az ügyben.
A lengyel sajtó és az ellenzék a fura akció kezdetétől párhuzamot vont az Orlen árazási mintázata és a magyar kormány tavalyi ársapkája között. Elemzők arra figyelmeztettek, hogy ennek ugyanúgy az import körüli problémák, üzemanyaghiány és a piac torzulása lehet a vége, hiszen az ország üzemanyag-ellátásának 35 százalékát kénytelen importból fedezni.
Amikor katonai tankerautókat is be kellett vonni az ellátásba, többen arról írtak, hogy a magyar modell már meg is valósult annak minden következményével együtt: benzinturizmus Németországból és Csehországból, hiány a nagykereskedelemben, sorok egyes benzinkutaknál, valamint üzemanyagot kereső autósok bolyongó tömege a városokban és az országutakon.
Sokat írtunk a magyar kormány súlyos gazdaságpolitikai következményekkel járó hibáiról, például az inflációt generáló, 2022-es nagy lakossági adó-visszatérítésről vagy a szintén inflációt gerjesztő ársapkákról, hatósági árakról, különadókról. Most Lengyelország mutatott példát abból, hogy máshol is felülírhatja a politikai cél a gazdasági racionalitást. Igaz, náluk október 15. után viszonylag gyorsan lesz reparálható a torzulás.
