Moszkvába látogattak a Hamász képviselői, Izrael elítélte a delegáció meghívását

Az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csütörtökön megegyezett arról, hogy humanitárius szüneteket kér Gázában. Kiállt Izrael önvédelmi joga mellett, de felszólított mindenkit, hogy hagyja a Gázába tartó segélyek akadálytalan bejutását.

Az ülésen elfogadott szövegről bővebben itt írtunk.

Az Egyesült Államok további mintegy ezer katonát küld a Közel-Keletre – de nem Izraelbe – az amerikai elrettentő erő fokozása érdekében – közölte az amerikai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. Pat Ryder hozzátette, hogy Izrael számára újabb légvédelmi eszközöket indít útnak az amerikai kormányzat, köztük Patriot rakétákat, és az Izraelben használt Vaskupola légvédelmi rendszereket.

A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy október 17. és 26. között Irakban 12 támadás érte az Egyesült Államok egységeit, Szíriában pedig 4 drón-, illetve rakétatámadás történt. Beszélt arról is, hogy egy Irán által támogatott iszlamista csoport rakétűákkal támadta az iraki Erbílben működő amerikai légi támaszpontot. Hozzátette, hogy a támadásban senki nem sérült meg, és csak kisebb károk keletkeztek a bázison.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora az amerikai csapatokat ért támadásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az Egyesült Államok „választja meg az idő és a módot” arra, hogy miként reagál ezekre.

(MTI)

Moszkvába látogattak a palesztin Hamász mozgalom képviselői, hogy tárgyalásokat folytassanak a külföldi túszok, köztük orosz állampolgárok szabadon bocsátásáról – jelentette be csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő. Izrael elítélte a delegáció meghívását.

A Musza Abu Marzuk, a Hamász politikai bizottságának tagja által vezetett küldöttséget Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes, az orosz elnök közel-keleti és afrikai különmegbízottja fogadta. Bogdanov korábban azt közölte, hogy Katarban megbeszélést folytatott a Hamász politikai vezetésével, és partnereivel megvitatta a palesztin mozgalom által fogva tartott túszok sorsát.

A Reuters jelentése szerint Izrael felszólította Oroszországot, hogy utasítsa ki a Hamász-delegáció tagjait, és megvetendőnek nevezték a meghívásukat. „A Hamász egy, az Iszlám Államnál is rosszabb terrorszervezet. A Hamász felső vezetőinek kezéhez több mint 1400 izraeli vére tapad, akiket lemészároltak, legyilkoltak, kivégeztek és elégettek, ezen felül pedig 220-nál is több izraeli – csecsemők, gyerekek, nők és idősek – elhurcolásáért felelősek” – hangsúlyozta az izraeli külügyminisztérium.

Moszkva többször is az amerikai diplomácia kudarcának tulajdonította a jelenlegi válságot, és tűzszünetre szólított fel Izrael és a Hamász között, valamint a békés rendezést célzó tárgyalások újraindítását sürgették.

(MTI, Reuters)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölték, hogy csütörtökön a Gázai övezetben végrehajtott csapásban megölték a Hamász hírszerzési igazgatóságának helyettes vezetőjét, Shadi Barudot. Az IDF azzal vádolta Barudot, hogy a Hamász jelenlegi gázai vezetőjével, Jahja al-Szinvarral együtt tervezte meg az október 7-i terrortámadásokat.

Körülbelül ötven, túszként fogva tartott embert öltek meg az izraeli légicsapások a Gázai övezetben – állította a Hamász fegyveres szárnyának szóvivője, Abu Obeida. A Sky News kiemeli, hogy független források nem erősíteték meg ezt az információt.

„Az Al-Kasszam Brigádok becslése szerint a Gázai övezetben a cionista bombázások és mészárlások következtében megölt cionista foglyok száma megközelítőleg 50 főre tehető” – áll a csoport Telegram-csatornáján kiadott közleményben.

Izrael korábban azt közölte, hogy a Hamász terroristái 224 túszt tartanak fogva a Gázai övezetben. „Tájékoztattuk a 224 túsz családját. Ez a szám a megszerzett hírszerzési információk alapján változhat. A túszok visszaszolgáltatására tett erőfeszítések elsődleges prioritást élveznek” – mondta Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.

Az AFP izraeli kormányzati adatokra hivatkozva azt írta, hogy a Hamász által fogva tartott túszok legalább felének külföldi útlevele van.

(Sky News, AFP)

Az október 7-i Hamász-támadások által feldúlt déli települések helyreállítása évekig tart majd, a folyamat túlmutat a Gázai övezetben tervezett szárazföldi offenzíván – mondta Benni Ganc volt izraeli védelmi miniszter, az ellenzék egyik kulcsembere, aki csatlakozott az október 7-i terrortámadások után alakított izraeli egységkormányhoz, és az ország háborús kabinetjének is tagja.

Úgy fogalmazott: „A gázai terror elleni harc az övezet területén belül folytatódik – mélyre hatolva, bárhol ahol szükséges, hogy garantáljuk a helyreállítandó közösségek biztonságát és újjáépítsük a régiót. (…) A (szárazföldi) manőver csak egy szakasza lesz egy hosszú folyamatnak, amely védelmi, diplomáciai és szociális szempontokat is magában foglal, és amely évekig fog tartani” – tette hozzá.

(Guardian)

A Vörös Félhold (a Vöröskereszt társszervezete) szerint 12 teherautó haladt át csütörtökön Egyiptomból a rafahi határátkelőn keresztül a Gázai övezetbe.

A teherautók vizet, élelmiszert és orvosi ellátmányt vittek Gázába, de üzemanyagot nem, mivel ezt Izrael nem engedélyezi.

A Vörös Félhold szerint október 21-e, tehát a segélyszállítmányok megindulása óta összesen 74 teherautót engedtek be az övezetbe.

Október 7-e, tehát a Hamász izraeli terrorakciója előtt naponta több mint 450 teherautó hajtott be Gázába.

(BBC)

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint az izraeli-palesztin konfliktus október 7-i eszkalációja óta legalább 7000 ember halt meg Gázában Izrael katonai akciói miatt. A minisztérium szerint az elhunytak között 2900 gyerek van.

Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta, „nem bízik abban a számban, amelyet a palesztinok közölnek” a halálos áldozatok számát illetően, de nem mondta, hogy miért szkeptikus. Az ENSZ a gázai minisztériumra támaszkodik a halálos áldozatok számának közlésekor.

(BBC)

Megerősítette a Hetek megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy túszul ejtett két magyar állampolgárt a Hamász terrorszervezet: a nyolcéves Ellát és a tizenöt éves Dafnát is Gázába hurcolták. A magyar–izraeli állampolgárságú Majan Zin legutolsó információja a lányairól egy felvétel, amin egy matracon ülve zokognak. Bővebben itt írtunk erről.

Izrael Gáza elleni támadásai mészárlásnak minősülnek – mondta Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ferenc pápának. A telefonbeszélgetés során Erdoğan azt mondta, a nemzetközi közösség hallgatása „kínos”.

Szerinte minden országnak fel kell emelnie a szavát a térségben kialakult humanitárius válság ellen. Mindez azután történt, hogy azzal vádolta „azokat, akik korlátlan támogatást nyújtanak Izraelnek”, hogy ők felelősek a gázai civilek meggyilkolásáért.

„Izrael támadásai Gáza ellen mind saját maga, mind az őt támogatók esetében gyilkosságnak és elmebetegségnek számítanak” – mondta pártjának képviselői előtt Erdoğan. Elítélte a Hamász október 7-i tetteit, de azt mondta, a Hamász „nem terrorcsoport, hanem szabadságharcos szervezet”.

A török elnök lemondta tervezett izraeli látogatását, jelezve a két ország közötti normalizációs erőfeszítések felfüggesztését.

(Sky)

Palesztin terroristák százai „speciális harci kiképzésen” vettek részt Iránban hetekkel a csoport Izrael elleni gyilkos támadása előtt – olvasható a The Wall Street Journal (WSJ) cikkében.

Az amerikai lap korábban már írt arról, hogy iráni tisztek segítettek a Hamásznak az izraeliek elleni támadás előkészítésében, ám most hírszerzési forrásokra hivatkozva azt közölték, hogy az október 7-i brutális Hamász-mészárlás – amelyben 1400 izraelit, többségében civileket gyilkoltak meg – előtt egy hónappal a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek mintegy 500 tagja részt vett az iráni Forradalmi Gárda által vezetett kiképzésen.

Irán üdvözölte a Hamász támadását, de tagadta, hogy szerepet játszott volna annak megtervezésében. A WSJ azonban most azt írta, Iszmail Kaani tábornok, az iráni Forradalmi Gárda elit egységének számító Al-Kudsz vezetője is részt vett a terroristák kiképzésében.

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője, Daniel Hagari egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, Irán közvetlenül segítette a Hamászt „a háború előtt, kiképzéssel, fegyverekkel, pénzzel és technológiai know-how-val”. Hozzátette, Irán jelenleg is segít a Hamásznak hírszerzési információkkal és Izrael-ellenes uszítással.

A WSJ szerint a Hamász által elkövetett október 7-i izraeli vérfürdő előtt öt nappal a libanoni Bejrútban találkoztak Irán, a Hamász és a Hezbollah képviselői, és ott Irán „zöld utat adott” a támadás megindításához.

Ali Hamenei ajatollah, iráni legfőbb vezető szerdán azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „irányítja” az Izrael által a Hamász ellen végrehajtott csapásokat, és egy teheráni beszédében „a bűnözők egyértelmű cinkosának” nevezte az Egyesült Államokat. Szerinte az amerikaiak kezét „beszennyezte az elnyomottak, a gyermekek, a betegek, a nők és mások vére”.

Vasárnap Teherán azzal fenyegette meg Izraelt, hogy a térség „irányíthatatlanná válhat”, ha a gázai háború folytatódik.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vitatja az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának (UNRWA) azon állítását, miszerint a Gázai övezetben hamarosan elfogy az üzemanyag.

„Amennyire én tudom, a Gázai övezetben még mindig van áram” – mondta Jonathan Conricus alezredes, az IDF szóvivője, aki szerint az üzemanyaghiányról szóló információk vitathatók. Ugyanakkor hozzátette: „Természetesen a helyzet Gázában nem nagyszerű, vannak nehézségek, vannak sebesültek és halottak, ami sajnálatos.”

Majd úgy fogalmazott: „Válaszoltunk az UNRWA állítására, utalva arra, hogy a Hamász – amely a Gázai övezetet kormányozza – honnan szerzi be az üzemanyagot, mind a dízelüzemanyagot, mind más típusúakat. Sok napra elegendő a kórházak és a vízszivattyúk működtetéséhez. Csak a prioritások mások. A Hamász a háborús harci képességeihez szükséges összes üzemanyagot szeretné megkaparintani, a civileket pedig nélkülözni hagyja” – tette hozzá.

Az IDF műholdfelvételeket is közzétett, amelyeken szerintük a Hamász üzemanyagkészletei láthatóak.

A gázai kórházak csak sürgősségi eseteket fogadnak, mivel az ENSZ szerint attól tartanak, hogy az üzemanyagkészleteik a következő órákban elfogyhatnak.

(BBC)

Joe Biden amerikai elnök az izraeli telepesek ciszjordániai palesztinok elleni támadásainak azonnali beszüntetését kérte. Az ausztrál miniszterelnökkel, Anthony Albanese-vel közös sajtótájékoztatón ugyanakkor kijelentette, az Egyesült Államok szilárdan támogatja Izrael védelmét.

„Továbbra is aggasztónak tartom, hogy szélsőséges telepesek palesztinokat támadnak meg Ciszjordániában… ez olyan, mintha benzint öntenének a tűzre. (…) Olyan helyeken támadnak palesztinokra, ahol nekik [a palesztinoknak] joguk van tartózkodni. (…) ennek most már véget kell vetni” – vezette le.

Biden hangsúlyozta, hogy a gázai válság megoldása után minden félnek el kell gondolkodnia a térségben a továbblépésről.

„Az izraeliek és a palesztinok egyaránt megérdemlik, hogy biztonságban, méltóságban és békében éljenek egymás mellett. (…) Amikor ez a válság véget ér, kell egy elképzelés arról, hogy mi következik ezután. És véleményünk szerint ennek a kétállami megoldásnak kell lennie.”

Úgy véli, ehhez az összes fél – izraeliek, palesztinok, regionális partnerek, globális vezetők – erőfeszítéseire szükség van, hogy „a béke felé vezető útra lépjünk”.

(Guardian)

Palesztinok százezrei döntöttek úgy, hogy otthonukban maradnak Gáza északi részén, annak ellenére, hogy Izrael figyelmeztette az ott élőket, komoly veszély fenyegeti őket, ha nem költöznek délre, mert hamarosan szárazföldi katonai műveleteket indítanak a térség ellen. Az amerikai AP hírügynökség izraeli becslésekre hivatkozva azt írja, mintegy 350 ezer palesztin maradhatott a Gázai övezet északi részén. Izrael azt is közölte: terroristák bűntársának tekint mindenkit, aki az övezet északi részén marad.

Az AP-nek nyilatkozó, az övezet északi részén maradó emberek arról beszéltek, az övezet déli részén (tehát ahová az északról való távozást kérte Izrael) sem érezték volna biztonságban magukat, ott is folyamatosan légicsapásokat hajt végre az izraeli légierő, túlzsúfoltak az óvóhelyek, nincs víz sem élelem.

„Számomra nincs értelme annak, hogy elhagyjam az otthonom, hogy elmenjek és megöljenek egy sátorban Gáza déli részén” – mondta Mahmúd Shalabi, a Medical Aid for Palestinians brit székhelyű, egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó jótékonysági szervezet munkatársa.

Az övezet északi részén maradók romok között élnek, súlyos üzemanyag-, élelmiszer- és vízhiánnyal kell szembenézniük, a kórházakat sorra bezárják. Mahmúd Shalabi arról beszélt, két órát gyalogolt, hogy találjon egy pékséget, ahol még mindig árulnak kenyeret, hogy etetni tudja tízfős családját. A boltok polcai üresek, a lakosok bab-, ananász- és kukoricakonzerveken élnek.

A kevés üzemanyagot, amely még mindig kapható, gyakran magánraktárakból, nagyon felülárazottan árulják. Egyesek kis vízszivattyúmotorokat adnak bérbe, hatalmas összegekért.

Az elmúlt bő két hétben nagyjából 700 ezer palesztin menekülhetett az övezet déli részére. Az egész Gázai övezetben becslések szerint 1,4 millió ember kényszerült otthona elhagyására a mintegy 2,3 milliós összlakosságból. Az övezet északi részén maradó 350 ezer emberből körülbelül 50 ezernek nyújt menedéket a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi intézménye, a Shifa kórház Gázavárosban.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy adjanak több segélyt Egyiptomnak a menedékkérők visszafogásáért cserébe, írja a Politico. A testület elnöke, Ursula von der Leyen levélben kérte erre az uniós tagállamok vezetőit, akik ma ülnek össze egy csúcstalálkozóra.

Ahogy azt a lap is megjegyzi, nem ez lenne az első ilyen egyezmény egy észak-afrikai országgal. Júliusban már Tunéziával is kötöttek egy hasonló megállapodást, bár ez döcögve halad, ezért a levél szerint gyorsítanának a végrehajtáson.

A dokumentum „stratégiai és kölcsönönsen előnyös partnerségről” szól, kiemelve, hogy „Egyiptom szerepe létfontosságú a Közel-Kelet biztonságában és stabilitásában,

mivel növekvő számú menekültnek ad otthont, nekünk pedig felelősségünk van a támogatásában”.

A lapnak két forrás is megjegyezte, hogy a levélben nincs kifejezetten szó Európában menekülő palesztinokról. Az Egyiptommal és Izraellel határos Gázából a területet uraló Hamász október elején indított terrorakciókat és azóta is rakétákat lőtt Izraelre, a válaszlépések miatt humanitárius katasztrófa fenyeget.

Egy uniós tisztviselő a Politicónak jelezte: Egyiptom kulcsfontosságú abban, hogy megfékezze a lehetséges, Gázából induló menekülthullámot. Az egyiptomi kormány ugyanakkor többször jelezte, hogy egyelőre nem engedi be a gázaiakat, és a lap is megjegyzi, hogy Egyiptommal már a Hamász októberi támadásai előtt elkezdtek tárgyalni.

A Politico szerint az uniós csúcson Ursula von der Leyen tájékoztatja majd az uniós vezetőket arról, hogyan haladnak az egyeztetések Egyiptommal és Tunéziával, de nem úgy készülnek, hogy az ülés végén bármilyen szövegről megegyezzenek a témában. A legutóbbi két EU-csúcson Orbán Viktor és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki vétózta a migrációról szóló részt, ráadásul a csütörtökön kezdődő ülésen már a frissen szlovák miniszterelnökké kinevezett Robert Ficóval is kiegészülhet az illiberális csoport.

A Népszava megkérdezte Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét, hogy a magyar miniszterelnök tervez-e izraeli szolidaritási látogatást. Havasi válasza szerint a miniszterelnök telefonon tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, és mindent megbeszéltek a kialakult helyzettel kapcsolatban. „Izraelbe akkor fog elutazni, ha szükséges lesz.”

Izrael az Egyesült Államok kérésére elhalasztja a gázai szárazföldi inváziót, hogy az USA több légvédelmi rendszert juttathasson a térségbe – írja a Wall Street Journal.

A Pentagon azon dolgozik, hogy nagyjából egy tucat légvédelmi rendszert telepítsen a régióba a jelenlegieken felül, hogy megvédje az Irakban, Szíriában, Kuvaitban, Jordániában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben szolgáló amerikai csapatokat az esetleges ellenséges rakétáktól.

Az Egyesült Államok vélhetően attól tart, hogy egy a Gázai övezet elleni átfogó izraeli szárazföldi invázió kiszélesítheti a konfliktust, és a térség más országai (pl. Irán) és az általuk támogatott milíciák amerikai és izraeli célpontokra támadhatnak.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok további THAAD és Patriot légvédelmi rendszereket küld a térségbe.

(Wall Street Journal)

Macron szerint egy „masszív” gázai szárazföldi hadművelet „hiba” lenne Izrael részéről. A francia elnök Kairóban megbeszélést folytatott az egyiptomi elnök Abdel Fatah esz-Szíszivel, aki szintén „a szárazföldi invázió elkerülése” mellett érvelt.

Macron úgy fogalmazott: „Franciaország elismeri Izrael jogát az önvédelemre. Ami a szárazföldi beavatkozást illeti, ha az teljes mértékben a terrorista csoportok ellen irányul, akkor ez egy olyan választás, amely az ő kezében van, de ha ez egy olyan tömeges művelet, amely veszélyeztetné a polgári lakosságot, akkor azt hiszem, hogy ez egy hiba lenne Izrael számára.”

Azért lenne szerinte hiba, mert „nem valószínű, hogy hosszú távú védelmet nyújtana, és mert összeegyeztethetetlen a polgári lakosság védelmével, illetve a nemzetközi humanitárius jog és a háborús szabályok tiszteletben tartásával”.

Más politikai vezetők azért érvelnek egy a Gázai övezet ellen indított, nagy léptékű izraeli szárazföldi offenzíva ellen, mert az annyira felbőszítheti Iránt és akár más muszlim országokat is, ami nagyobb regionális háborúvá változtathatja a konfliktust.

(Guardian)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az éjszaka folyamán „célzott rajtaütést” hajtott végre tankok bevetésével Gáza északi részén – közölte az izraeli hadsereg. A rajtaütést „a harc következő szakaszainak előkészítése” részeként hajtották végre, és „számos terrorista sejtre, infrastruktúrára és páncéltörő rakéták indítóállására mértek csapást” – közölte csütörtökön egy bejegyzésben, megosztva a műveletről készült videót.

„A katonák azóta elhagyták a területet, és visszatértek izraeli területre” – írták. Szerdán Benjámin Netanjahu miniszterelnök egy televíziós beszédben azt mondta, hogy az IDF erői továbbra is készülnek egy szárazföldi invázióra, de nem adott támpontokat az időzítésre vonatkozóan.

Az ENSZ szerint a Gázai övezet kórházai már csak sürgősségi eseteket fogadnak, mivel veszélyesen fogytán van az üzemanyaguk. A BBC úgy tudja, hogy a kórházakban a sürgősségik kivételével az összes részleget bezárták. A kórházaknak takarékoskodniuk kell azzal a kevés üzemanyaggal, amely az életmentő berendezések, például a lélegeztetőgépek, az újszülött inkubátorok és a vesedialízisgépek működtetéséhez szükséges.

Mohamed Abu Selmeja, a terület legnagyobb kórházának, az al-Sifának a vezetője szerint a gázai kórházak jelenleg „a teljes összeomlás állapotában vannak”.

Ennek hátterében az áll, hogy Izrael megakadályozza a Gázába irányuló újabb üzemanyag-szállításokat, hivatkozva arra, hogy azokat ellophatják és a Hamász katonai célokra használhatja fel. Azzal is vádolja a Hamászt, hogy több százezer liter gázolajat halmoz fel.

A halálos áldozatok számának emelkedésével a palesztinok tömegsírokba temetik az azonosítatlan halottakat, nevek helyett számmal ellátva őket, mondják a lakosok. Egyes családok karkötőket használnak abban a reményben, hogy megtalálják szeretteiket akkor is, ha életüket vesztik. Az izraeli csapások eddig több mint 6500 ember halálát okozták – közölte szerdán a Hamász vezette övezet egészségügyi minisztériuma.

Biden szerdán azt mondta, hogy „nem bízik abban a számban, amelyet a palesztinok közölnek” a halálos áldozatok számát illetően, de nem mondta, hogy miért szkeptikus. Az ENSZ a gázai minisztériumra támaszkodik a halálos áldozatok számát illetően.

Az Egyesült Államokban az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) közölte, hogy „mélységesen felkavarták” Biden gázai adatokkal kapcsolatos megjegyzései, és felszólította az elnököt, hogy kérjen bocsánatot.

(Guardian)

• Izrael szerdától nem ad vízumot az ENSZ tisztségviselőinek. António Guterres főtitkár szerint félreértelmezték a keddi kijelentéseit, nem támogatja a terrorizmust.
• Szórólapokon kínál védelmet és jutalmat a túszokról szivárogtató palesztinoknak Izrael.
• Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a szárazföldi offenzívájuk a tervek szerint halad, „a következő szakasz előtt” állnak.
• Meghalt két palesztin egy izraeli dróntámadásban Ciszjordániában, a gázai kórházak már csak az életmentő műtétekre összpontosítanak.
• Az UNICEF szerint már 2360 gyerek halt meg az izraeli légicsapásokban, és Izrael Szíriára is válaszcsapásokat mért, nyolc katona meghalt.
• Az IDF azt állítja, hogy megölték a Hamász egyik parancsnokát.
• Csúcstalálkozót tartottak a Hezbollah, a Hamász és az Iszlám Dzsihád vezetői.
• Libanonból kilőtt rakétára válaszolt az izraeli hadsereg.
• Erdoğan: A Hamász egy szabadságharcos szervezet, a török elnök mégsem látogat Izraelbe. Közben a török külügyminiszter szerint vagy béke lesz, vagy világháború.
• Az ENSZ jelentése szerint a gázaiak 80 százaléka a háború előtt is külföldi segélyből élt, 45 százalékos volt a munkanélküliség.
• Netanjahu a szerda esti televíziós beszédében bejelentette, hogy Izrael szárazföldi műveletre készül a Gázai övezetben.

A szerdai hírfolyamot itt olvashatja.