Ukrán csapás egy orosz támaszpontra, újabb 19 évet kapott Navalnij

Anna Netrebko orosz szoprán nem léphetett fel a Metropolitan Operában, miután nem volt hajlandó nyilvánosan elítélni Putyint és az orosz agressziót. Az énekesnő 125 millió forintnyi kártérítést követel az operától és annak főigazgatójától az elmaradt fellépések és próbák miatt, mivel ez „súlyos lelki gyötrelmet és fájdalmat” okozott neki. A Met egyelőre nem kommentálta a keresetet.

A dél-oroszországi Krasznodarban született Netrebko volt az első klasszikus zenei művész, aki szerepelt a Time magazin „100 legbefolyásosabb ember” listáján. Miután nem volt hajlandó elítélni a háborút, májusban több százan tüntettek a németországi Wiesbadenben tartott fesztiválon való fellépése ellen.

Putyin pénteken aláírta azokat a törvényeket, amelyek értelmében egyes nagy orosz vállalatokban és bankokban „barátságtalan” országokból származó személyek nem szerezhetnek részesedést.

Az állami média szerint a kormány össze fogja állítani az érintett orosz cégek listáját, beleértve a fontosabb bankokat, illetve azokat a cégeket, amelyeket az alkalmazottak létszáma, a cég bevétele, vagyona tekintetében a törvény hatálya alá sorolnak.

Az egyelőre nem világos, hogy pontosan mely országok minősülnek majd hivatalosan „barátságtalannak” – de az bizonyos, hogy azok az országok mindenképp, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. A törvény szerint az ilyen országok befektetőinek részvénytulajdonlási jogát felfüggeszthetik, és a részvényeiket szétoszthatják az orosz tulajdonosok között.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azzal vádolta meg Oroszországot, hogy hamis zászlós műveletet követne el a Belarusz délkeleti részén fekvő Mazir város stratégiai fontosságú olajfinomítója ellen. Közleményük szerint a támadást magukat ukrán diverzánsoknak kiadó orosz katonai erők és hírszerző szolgálatok hajtanák végre.

„Oroszország arra készül, hogy Ukrajnát vádolja meg saját tetteiért, és újból megpróbálja bevonni Minszket az Ukrajna elleni teljes körű háborúba” – áll az SZBU üzenetében. A közlemény szerint az információ több forrásból származik, egyebek mellett egy elfogott orosz katonára hivatkoznak.

Pénteken egy orosz bíróság újabb vádban találta bűnösnek Vlagyimir Putyin egyik legkövetkezetesebb kritikusát, a jelenleg csalás miatt eleve kilenc éves börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnijt. Az orosz ellenzéki „szélsőségesség” címén újabb 19 év börtönt kapott. A bíróság egy évet faragott le az ügyészség által követelt 20 éves börtönbüntetésből. A legutóbbi sorozatban már az ötödik ítélet volt az ellenzéki hálózat egykori vezetője ellen.

Navalnij tavasszal kapta kézhez az orosz legfőbb ügyészség 3828 oldalas (!) vádiratát mindazon bűncselekményekről, amiket a politikus a vád szerint a börtönben töltött ideje alatt követett el, azonban Navalnij nem olvashatta végig a dokumentumot, mert a vádiratot azonnal elkobozták tőle.

A jelenleg 47 éves Navalnij korrupcióellenes kampányokkal sorozatban hozta zavarba az orosz hatóságokat – például Vlagyimir Putyin épülő palotájának részletes bemutatásával. Az orosz titkosszolgálat 2020 nyarán, egyik belföldi repülőútján az alsónadrágjába csempészett Novicsok idegméreggel próbálta eltenni láb alól, a súlyos tünetekkel egy omszki kórházba került férfit felesége követelésére Németországba szállították, ahol sikerült is megmenteni az életét. Gyógykezelése után Navalnij – az oroszországi letartóztatási parancs ellenére – 2021 januárjában hazatért, de már a seremetyevói repülőtéren letartóztatták. Az ellenzéki politikust előbb a Moszkvától 100 kilométerre keletre található Pokrov börtönének egyik magánzárkájában, válogatott kínzások közepette tartották fogva, majd 2022 júniusában átkerült Oroszország egyik leghírhedtebb börtönébe, a Moszkvától 250 kilométerre keletre található Melehovó 6-os büntetőtelepre. Az ügyészség a vádiratban indítványozta, hogy Navalnij büntetését a legszigorúbban őrzött és a fogvatartottaknak a legkevesebb jogot biztosító „különleges rendszerű” börtönben töltse le.

Az orosz hatóságok 2021 folyamán teljesen felszámolták a Navalnij vezette hálózat irodáit, és a politikus több munkatársa és szimpatizánsa ellen is eljárást indítottak. A pénteki – a nyilvánosság kizárásával tartott – perben Navalnij mellett ott állt egykori kollégája, Daniel Holodnij is, akire az ügyészség 10 év börtönbüntetést kért.

(AP)

Miután az orosz hadsereg embertartalékainak feltöltésére tavaly ősszel elrendelt részleges mozgósítás elől százezrek menekültek külföldre, és az otthonmaradottak körében is tömeges volt a behívók át nem vétele, a régóta rebesgetett második mozgósítási hullám előtt az orosz hatóságok több ponton is szigorították a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokat. Amellett, hogy 30 évre növelték a kötelező katonai szolgálat korhatárát, megtiltották a behívólevelüket át nem vevőknek Oroszország elhagyását, a hitelfelvételt vagy az autóvezetést, a toborzóirodákban való megjelenést pedig komoly pénzbüntetésekkel ösztönzik.

Pénteken pedig a kormány kezdeményezte a kötelező katonai szolgálat alól kibúvók börtönbüntetésének bevezetését. Az előterjesztés szerint akit a bíróság bűnösnek talál a katonai szolgálat megtagadásában, azt akár 5 év börtönre és 1 millió 800 ezer forintos (500 ezer rubeles) pénzbüntetésre is ítélhetik.

Az előterjesztésből őszre lehet valódi érvénnyel bíró jogszabály, mely elemzők szerint a korábbi intézkedésekkel együtt egy újabb részleges mozgósítás sikerét hivatott garantálni. Oroszországban jelenleg is gőzerővel folyik újabb önkéntesek toborzása, a hadügyminisztérium toborzóplakátjai minden plázán, benzinkúton és metróállomáson ott virítanak. A hivatalos adatok szerint persze tódulnak is az önkéntesek, Dmitrij Medvegyev exelnök-blogger szerint idén már 231 ezren álltak katonának.

(Sky News)

Litvánia bejelentette, hogy „biztonsági kockázat” miatt 254 orosz és 910 belarusz állampolgár tartózkodási engedélyét vonta vissza, miután az érintettek nem a megfelelő választ adtak a számukra előírt kérdőív ukrán háborúval, a Krím félsziget hovatartozásával és az Oroszország által megszállt ukrán megyék státuszával kapcsolatos kérdésekre. A tartózkodási engedély nélkül maradtak bíróságon támadhatják meg a döntést; ha nem kívánnak jogorvoslattal élni, akkor egy hónapjuk van a balti ország elhagyására.

Litvánia a Szovjetunió első tagköztársasága volt, mely 1990-ben deklarálta kilépési szándékát; az ország az elmúlt bő harminc évben fejlett piacgazdasággá vált, 2004-től az EU és a NATO tagja. Litvánia Észtországgal és Lettországgal együtt az ukrán védelmi erőfeszítések egyik legelkötelezettebb támogatójának számít, az orosz invázió kezdete óta az ország mintegy 70 ezer ukrán menekültet fogadott be.

(Sky News)

Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU bejelentette: különleges műveletet hajtott végre a Novorosszijszki-öbölben, és az akció következtében megsérült az Olenegorszkij Gornyak hadihajó.

Egy videót is közzétettek arról, amint az SZBU egy 450 kilogramm TNT-vel megrakott felszíni drónja megtámadja az ellenséges hajót a Fekete-tengeren, és annak mintegy százfős legénységét. A műveletet a haditengerészettel közösen hajtották végre. Az orosz hadihajót komoly csapás érte, és jelenleg képtelen harci feladatokat ellátására. Az oroszok valamennyi állítása a visszavert támadásról hamis. Emlékeztettek arra, hogy nem ez az első sikeres SZBU-akció, amit drónokkal hajtottak végre. A Szevasztopoli-öbölben és a krími híd elleni legutóbbi robbantás is az SZBU tette volt.

Az oroszok azt állították, hogy ukrán tengeri drónok támadták meg az ország haditengerészeti bázisát a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötő közelében. Ukrajna általában nem vállal nyilvánosan felelősséget az ilyen légicsapásokért, de egy titkosszolgálati forrás most ezt megtette a Reuters hírügynökségnek: a támadást az ukrán biztonsági szolgálat és az ukrán haditengerészet hajtotta végre.

Ezzel megcáfolták Oroszország azon állítását, hogy a hadihajók már megsemmisítették az összes drónt. A támadás eredményeként egy hajó (Olenegorszkij Gornyak) úgy megsérült, hogy képtelen ellátni a harci feladatait. A Twitteren látszik is, hogy a hajót vontatják.

Tengeri drónokkal indított támadást Ukrajna a Novorosszijszk közelében működő orosz haditengerészeti támaszpont ellen péntek hajnalban, a drónokat az orosz hadihajók megsemmisítették – közölte az orosz védelmi minisztérium. Ha független források is megerősítik a támadásról szóló információkat, akkor ez lesz az első ukrán csapás, amelyet Oroszország egyik fő kereskedelmi kikötője ellen indítottak a háborúban.

Az orosz közösségi oldalakon több felhasználó is arról számolt be, hogy péntek kora reggel robbanásokat hallott.

A fekete-tengeri kikötőváros, Novorosszijszk fontos kőolajelosztó központ. A Kaszpi-tengeri csővezetékeket felügyelő konzorcium (Caspian Pipeline Consortium – CPC) beszámolója szerint a dróntámadás után a kikötőben ideiglenesen minden hajóforgalmat leállítottak. A vállalat szerint infrastruktúra nem sérült meg, a tankerhajók olajjal való feltöltése pedig folytatódik. (Reuters)

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország azért kezdett csapásokat mérni az ukrajnai Izmajil dunai kikötőjére, mert „megnőtt a kockázatvállalási hajlandósága a NATO-területek közelében végrehajtott támadásokra” – írja a Guardian.

A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési tájékoztatójában azt írta, hogy
az elmúlt két hétben Oroszország több hullámban hajtott végre csapásokat ukrán dunai kikötők ellen iráni gyártású, egyirányú támadásra alkalmas, pilóta nélküli légi járművek (OWA-UAV-k, azaz kamikaze drónok) használatával. Ezzel nagy valószínűséggel a nemzetközi hajózást igyekeznek arra kényszeríteni, hogy a kikötőkön keresztüli kereskedelmet megszüntessék.

Az OWA UAV-k a román határtól 200 méterre lévő célpontokra is csapást mértek, ami tehát Oroszország kockázatvállálásának növelésére utalhat.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellátogatott egy ukrajnai harci zónába, hogy ellenőrizzen egy parancsnoki állást, és magas rangú katonatisztekkel is találkozott – közölte a hadsereg pénteken.

Sojgu tájékozódott a fronton kialakult helyzetről, és – ahogyan a hadsereg közleménye fogalmazott – „köszönetet mondott a parancsnokoknak és a katonáknak a sikeres támadó műveletekért” a kelet-ukrajnai Limanban. Azt nem közölték, hogy a látogatás mikor történt.

A televíziós felvételeken látható volt, amint Sojgu az ukrajnai központi katonai egység vezetőjének, Andrej Mordvicsevnek a jelentését hallgatja. Ezután azt is láthattuk, amint a miniszter beszállt egy svéd CV90-esbe, „a harcok során elfoglalt számos páncélozott jármű egyikébe” – állt a hadsereg közleményében.

Sojgu legutóbb június végén járt a fronton, a Wagner-csoport sikertelen lázadása után – írta a Guardian.

• Ismét drónokkal támadták Kijevet az oroszok.
• Oroszország Norvégiát is feltette a barátságtalan országok listájára.
• Az ukrán elnöki tanácsadó szerint Orbán azonnal letérdelne, ha Oroszország ezt követelné tőle.
• Egy amerikai jelentés szerint az Oroszország által megszállt területen élő ukránokat arra kényszerítik, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot.
• Zelenszkij magyar katonákkal is találkozott a kárpátaljai látogatása során.
• Litvánia a belarusz határ lezárását fontolgatja.
• Putyin szerint minden orosz tisztségviselőnek orosz autót kellene vezetnie.
• Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki kenőpénzért felmentést adott a sorozás alól.
• Az ukránok elismerték, hogy részt vettek a krími híd elleni támadásokban.
• Oroszország megbírságolta az Apple-t, amiért nem törölte a háborúról megjelent „pontatlan” tartalmakat.
  

A csütörtöki híreket ide kattintva érheti el.