Egy ukrán tisztviselő elismerte, hogy részt vettek a krími híd elleni támadásokban

2023. augusztus 3. – 08:15

frissítve

Egy ukrán tisztviselő elismerte, hogy részt vettek a krími híd elleni támadásokban
Volodimir Zelenszkij a kárpátaljai Beregszászon 2023. augusztus 2-án – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • Oroszország múlt éjjel ismét drónokkal támadta Kijevet.
  • Oroszország felvette Norvégiát az általuk barátságtalannak tartott országok listájára.
  • Egy amerikai jelentés szerint az Oroszország által megszállt területen élő ukránokat arra kényszerítik, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar katonákkal is találkozott a kárpátaljai látogatása során.
  • Litvánia a belarusz határ lezárását fontolgatja.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy szerinte minden orosz tisztségviselőnek orosz autót kellene vezetnie.
  • India is részt vesz a hétvégi szaúd-arábiai békecsúcson.
  • Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára elismerte, hogy Ukrajna részt vett a krími híd elleni támadásokban.

Olekszij Danilov, az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács titkára elismerte, hogy Ukrajna részt vett a krími híd elleni támadásokban. Danilov az országos televízióban azt mondta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „mindkét incidensben részt vett”.

A megszállt Krímet Oroszországgal összekötő hidat először 2022. október 8-án rongálták meg egy robbanásban. Akkor a közúti híd több szakasza is leomlott, és a forgalom elől le kellett zárni. Július 17-én aztán újabb támadás történt, két robbanás ismét kárt okozott a hídban. Ukrajna eddig egyik incidensért sem vállalta hivatalosan a felelősséget, azonban Vaszil Maljuk, az SZBU vezetője júliusban arról beszélt a nyílvánosság előtt, hogy közük volt az októberi incidenshez. „A krími híd lerombolása a mi eredményeink közé tartozik” – mondta.

(Sky News)

Az ukrán főügyészség vizsgálata szerint a repülésbiztonsági szabályok többszörös megsértése vezetett a 14 halálos áldozatot követelő helikopterszerencsétlenséghez Kijevben. A helikopter egy belügyi delegációval a fedélzetén január 18-án zuhant le a kijevi Brovari kerületben, egy óvoda közelében. A balesetben meghalt Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, első helyettese, Jevhenyij Jenyin és Jurij Lubkovics államtitkár, továbbá három pilóta és még három, a minisztérium alkalmazásában lévő személy. Az áldozatok között egy gyerek is volt, aki a földön tartózkodott a helikopter lezuhanása közelében.

A főügyészség csütörtökön közölte, hogy a katasztrófavédelem öt tisztségviselőjét gyanúsítják a repülésbiztonsági szabályok súlyos megsértésével. Az illetőket nem nevezték meg. Az Ukrajinszka Pravda hírportál értesülése szerint a gyanúsítottakat felmentik tisztségükből.

A helikopterbaleset helyszíne Kijevben 2023. január 18-án – Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP
A helikopterbaleset helyszíne Kijevben 2023. január 18-án – Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP

A főügyészség szerint a minisztériumi tisztségviselők olyan helikoptert vettek igénybe az úthoz, amelyet a katasztrófavédelem csak vészhelyzet esetére tartott szolgálatban, más feladatokra nem volt engedélye. A legénység parancsnokát nem értesítették az időjárási körülményekről, és a személyzet tagjainak sem volt engedélyük arra, hogy rossz időjárási körülmények között repüljenek. A rossz időjárási körülmények miatt a pilóta arra kényszerült, hogy rendkívül alacsonyan repüljön, még az útjába eső épületek magasságánál is alacsonyabban, tehát gyakorlatilag közöttük. Az ügyészség vádja szerint a pilóta nem volt eléggé képzett ahhoz, hogy ilyen körülmények között manőverezzen, és elveszítette uralmát a gép felett.

(MTI)

Az Ukrán Állami Nyomozóiroda DBR Telegram csatornáján megjelent közlemény szerint a szárazföldi erők egyik főegység-vezetőjéről van szó, aki Kijev egyik katonai körzetét is irányította. Azzal vádolják, hogy kidolgozott egy rendszert, amelynek segítségével illegálisan távozhattak Ukrajnából a sorozás korhatára alá eső férfiak. A rendszer úgy működött, hogy az érintettek 10 ezer dollár (3,6 millió forint) ellenében hamisított igazolásokat kaptak arról, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, és átléphetik az országhatárt.
Számos hamis dokumentumot foglaltak le bizonyítékként, a letartóztatás alapja pedig egy tettenérés volt, amikor éppen három határátlépésre jogosító okmányt állított ki a gyanúsított.

A katonatiszt lakásán és egy katonai toborzóállomáson is házkutatást tartottak, amelynek eredményeként 48 ezer dollárt (17,1 millió forint), illetve 5 ezer eurót (1,95 millió forint) foglaltak le. Jelenleg a 18 és 60 éves életkor közötti férfiak számára ír elő hadkötelezettséget a törvény, amely az ország elhagyásának tilalmát is magába foglalja. Januárban több olyan intézkedést is hoztak, amelyek lehetővé teszik, hogy a stratégiai fontosságú területeken dolgozó, és fontos posztokat betöltő, vagy egyéb magasan kvalifikált munkavállalók felmentést kaphassanak a katonai szolgálat alól. (MTI)

India is részt vesz azon a hétvégi szaúd-arábiai találkozón, amelyet azzal a céllal rendeznek, hogy megtalálják a módját az orosz-ukrán háború lezárásnak. „Részvételünk összhangban van azzal a régóta fennálló álláspontunkkal, hogy a párbeszéd és a diplomácia visz előre” – mondta Arindam Bagchi, az indiai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön Új-Delhiben újságíróknak. A szóvivő azt nem árulta el, hogy ki fogja képviselni Indiát a találkozón.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vasárnap megerősítette, hogy az ukrán szervezésű békecsúcsra Szaúd-Arábiában, Dzsidda városában kerül sor. A találkozóra Ukrajnát, az Egyesült Államokat, Brazíliát, Indiát, Dél-Afrikát és több más országot is várnak.

Ukrajna korábban már ismertette tíz pontból álló béketervét, amely többek között tartalmazza Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok kivonását, az összes hadifogoly szabadon bocsátását, az agresszióért felelős személyek bíróság elé állítását és biztonsági garanciákat Ukrajna számára.

(AP)

„Minden orosz tisztviselőnek hazai gépkocsit kell használnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az ipari vállalatok vezetőivel tartott csütörtöki tanácskozásán.

Putyin elmondta, hogy a minisztériumok és egyéb hivatalok azt szorgalmazták, hogy folytatódjon a külföldi gépkocsik beszerzése, de szerinte ez nem helyénvaló. „Azt mondtam, hogy ezt teljesen ki kell zárni. És az ország minden tisztviselőjének hazai gépkocsival kell közlekednie!”

Az orosz elnök szerint nincsen semmi baj azzal, ha szerényebbre fogják az igényeket. „Ellenkezőleg, még jó is. A mi figyelemre méltó tisztviselői karunknak meg kell értenie, hogy a hazai márkák, a hazai autók, más hazai termékek fejlesztésére kell törekedni” – tette hozzá Putyin. Az orosz elnök szerint nem kell általánosságban elutasítani az importot, de az alapvető cikkek előállítását a hazai termelők felé kell irányítani.

Szultan Hamzajev, az Egységes Oroszország párt képviselője is azt követelte, hogy a képviselők orosz autókba üljenek át. Anton Sziluanov pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy az általa vezetett minisztérium kész elsőként részt vállalni a hazai autók hivatali célú beszerzésében.

A Szovjetunió összeomlása óta tavaly volt a legrosszabb állapotban az orosz autóipar és -piac. Míg 2021-ben több mint 1,4 millió autót gyártottak Oroszországban, addig ez a szám 2022-ben, a háború első évében mindössze 450 ezer volt, a vásárlók átmenetileg rendkívül szűk kínálatból voltak kénytelenek választani, ám hamarosan megérkezett Putyin utasítása, hogy mindent meg kell tenni a 300 ezer főt foglalkoztató iparág feltámasztása érdekében. Az orosz autóipar helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(MTI, Interfax)

Egy moszkvai bíróság 400 000 rubelre (1,5 millió forint) bírságolta az Apple-t, amiért nem törölte az Ukrajna orosz megszállásáról szóló „pontatlan” tartalmakat – jelentette a TASZSZ. Az orosz állami hírügynökség szerint ez az első alkalom, hogy az Apple-t megbírságolták ilyen szabálysértésért. A techcég nem reagált azonnal a bírságra.

Nem sokkal azután, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, az felfüggesztette az összes termékértékesítést Oroszországban, és korlátozta az Apple Pay szolgáltatását is.

(Sky News)

Litvánia szerint meg kell fontolni a Belarusszal közös határok lezárását, amit azonban Lengyelországgal és Lettországgal együtt kellene megtenni – jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök csütörtökön az északkelet-lengyelországi Suwalkiban, a Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.

Nauseda szerint a Fehéroroszországba telepített orosz Wagner-zsoldosok „nagy kísértést jelenthetnek” Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőnek és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy NATO-tagállamokkal szembeni provokációkhoz használják fel őket. „Fontolgatjuk a Fehéroroszországgal közös határ lezárását, ezt azonban Lengyelországgal és Lettországgal koordinálva kellene megtennünk” – mondta.

Mateusz Morawiecki „rendkívül veszélyesnek” nevezte a Wagner-csoportot. A zsoldos alakulatokat destabilizálás céljából a NATO keleti szárnyára irányítják át – mondta a lengyel miniszterelnök.

(MTI)

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a Wagner-csoport a NATO keleti szárnyának destabilizálására törekszik, szerinte ezt az jelzi, hogy meghatározatlan számú Wagner-harcos kezdett közös gyakorlatot belarusz katonákkal. Emiatt Lengyelország több mint ezer katonát vezényelt a határ közelébe.

John Kirby, amerikai nemzetbiztonsági szóvivő viszont azt mondta, hogy a Fehér Háznak nincs tudomása arról, hogy a Wagner-csoport bármilyen konkrét fenyegetést jelentene Lengyelországra vagy bármely NATO-országra. Ezt az álláspontot egyébként az Institute for the Study of War (ISW) is osztja.

„Semmi nem utal arra, hogy a Wagner-csoport valóban rendelkezik a szükséges anyaggal ahhoz, hogy komoly támadást tudjon végrehajtani” – mondja George Barros, az ISW Oroszország-elemzője.

(Sky News)

Az orosz védelmi minisztérium fegyvereket és járműveket csoportosított át a belgorodi és a kurszki területen lévő erőknek – közölte az Institute for the Study of War (ISW). A megnövelt ellátmány része a Kreml azon törekvésének, hogy a júniusi Wagner-lázadást követően folyamatosan bővítse Oroszország belbiztonsági képességeit.

Az ISW szerint a fegyverek, drónelhárítók és katonai járművek kiutalása ezeknek a régióknak azt jelzi, hogy a Kreml „egyre jobban aggódik” az ukrán határon elkövetett támadások miatt.

(Sky News)

Oroszország felvette Norvégiát azon külföldi államok listájára, amelyek „barátságtalan” cselekményeket követtek el orosz diplomáciai képviseletek ellen – jelentette a Reuters a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségre hivatkozva.

A listán szereplő országokból Oroszország csak korlátozott számban foglalkoztat állampolgárokat, Norvégia esetében 27 főre korlátozták a létszámot.

Norvégia áprilisban 15 orosz diplomatát utasított ki állítólagos kémkedés miatt, Oroszország pedig válaszul 10 norvég diplomatát utasított ki.

(Reuters)

Orbán azonnal letérdelne, ha Oroszország ezt követelné tőle. A szuverenitás akkor nyilvánul meg igazán, ha az ember hajlandó nagy árat fizetni a szabadságáért – mondta a HVG-nek Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Podoljak a vele készült interjúban hosszasan beszélt Orbán Viktor szerepéről az orosz–ukrán háborúban. Azt mondta:

„Orbán egy lokális politikus, aki nem tesz mást, mint szóról szóra megismétli az orosz propagandaszövegeket. Ezzel közvetlen kárt okoz Magyarországnak. Nem értem, hogy miért teszi, amikor hallgathatna is.”

Szerinte a magyar miniszterelnök közvetlenül érdekelt abban, hogy Putyin hatalmon maradjon, és sokkal tisztességesebb lenne, ha Orbán döntene az EU-ból való kilépésről, és nem ragaszkodna a közös európai piachoz és a Brüsszeltől érkező pénzekhez.

Podoljak szerint a magyar–ukrán kapcsolatok normalizálása attól függ, hogy ki lesz benne az új magyar kormányban, és mennyire reálisan fogja értékelni a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit.

„Biztos vagyok abban, hogy amint Oroszország elveszíti a háborút, Magyarország 180 fokos fordulatot hajt végre. Putyin többi jelenlegi szövetségese is a múltat újrafestve arról beszél majd, hogy mindig is Ukrajna pártján állt.”

Egy új amerikai jelentés szerint az Oroszország által megszállt területen élő ukránokat arra kényszerítik, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot, különben megtorlással, többek között kitoloncolással vagy fogva tartással kell szembenézniük, írja a Guardian.

A Yale Egyetem kutatói szerint a kényszerítés leginkább a Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók lakosait érinti.

Kijevet nyolcadik egymás utáni éjszaka támadják drónokkal az oroszok, de csütörtökön hajnal is megvédte magát az ukrán főváros – közölte a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság a Telegramon.

Szerhij Popko, az igazgatóság vezetője szerint ismét Sahed típusú drónokkal támadták az ukrán fővárost. Csaknem másfél tucat drónt semmisített meg az ukrán légvédelem. Jelenlegi információk szerint nincsenek áldozatai a támadásnak.

Először találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar katonákkal Beregszászon. Az elnök a 128. különálló Kárpátaljai hegyi roham-dandár tagjait látogatta meg. Zelenszkij a Twitter-posztjában azt írta: „Fontos találkozó a magyar közösség képviselőivel és harcosainkkal. Az első találkozó ebben a formában. Mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk, magyarok, ukránok, és a közösségünk összes többi nemzetisége. Mindannyian a hazánkat védjük, mindannyian segítjük a harcosainkat – a hőseinket.”

Zelenszkij köszönetet mondott a magyar közösségnek és Kárpátaljának.

Szerdán írtunk arról, hogy váratlan látogatást tett Kárpátalján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki Ungváron és Beregszászon is megfordult. Zelenszkij érkezését biztonsági okokból csak néhány órával korábban jelentették be, de így is sokan összegyűltek az utcákon, hogy köszöntsék az ukrán elnököt. A Telex tudósítói is a helyszínen voltak.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusban Törökországba látogat Recep Tayyip Erdoğan török elnök meghívására.
  • Oroszország ismét drónokkal támadta a dél-ukrajnai kikötővárost, Odesszát.
  • Az ukrán légvédelem tíznél is több orosz drónt lőtt le Kijev felett.
  • A háború kezdete óta drasztikusan, 28 százalékkal csökkent a születések száma Ukrajnában.
  • Oroszország szerdán flottagyakorlatba kezdett a Balti-tengeren.
  • Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy korlátozzák a hajók és repülőgépek áthaladását a Kercsi-szorosban.
  • Zelenszkij Kárpátaljára látogatott, a Telex stábja is ott volt.
  • Az oroszok szerint az ukránok ciánnal mérgezhettek meg orosz katonákat Mariupolban.
  • A Duna mentén fekvő kikötőre mértek csapást az oroszok, 40 ezer tonna gabonát semmisítettek meg. A csapás Románia, és egyben a NATO határsa mellett történt, Bukarest elítélte a támadást.

A szerdai híreket ide kattintva érheti el.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!