Az orosz külügy szóvivője szerint nem terveznek nukleáris eszkalációt, de ne tegyék próbára a türelmüket

Új rendeletet írt alá csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszok által annektált ukrajnai területek lakóinak státuszáról, mely szerint azok lakói a jövőben külföldieknek fognak számítani, amennyiben nem veszik fel az orosz állampolgárságot. Ez a gyakorlatban két dolgot jelent:

• egyrészt, ha továbbra is az eddigi otthonukban szeretnének élni, akkor tartózkodási engedélyt kell majd kérniük, melyhez az ujjlenyomatuk mellett egy rakás, orosz nyelven beadandó dokumentumot is kérnek majd tőlük;
• másrészt pedig, és ez tűnik fontosabbnak, bármikor deportálhatják őket, ha úgy ítélik meg, hogy nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek.

A rendelet szerint ez alatt olyasmiket kell érteni, hogy „erőszakosan követelik az orosz alkotmányos rend megváltoztatását”, vagy terrorcselekményeket és más erőszakos bűntényeket tervelnek ki, pénzelnek vagy támogatnak bármilyen módon. Mindebbe természetesen az előre be nem jelentett tüntetések is beletartoznak, amit elég széles skálán lehet értelmezni, vagyis lényegében aki nem veszi fel az orosz állampolgárságot, annak nagyon óvatosnak kell lennie, ha nem akarja három nap alatt összepakolni az életét.

(TASZSZ / TASZSZ)

Ahogy az az amerikai Capella Space által készített felvételek alapján is látszik, komolyan készül Oroszország az ukránok tavaszi offenzívájára, a zaporizzsjai régióban található Novofjodorovkánál 30 kilométer hosszú, többszintű védvonalat alakítottak ki. A tankelhárító barikádok mögött betonból készült, a haladást lassító objektumok találhatóak, ezután jön csak az orosz katonákat rejtő lövészárok.

Szakértők szerint az ukránok így nem fognak tudni az oroszok kifárasztására játszani, az offenzíva sikerét inkább az határozza majd meg, hogy képesek-e hatékonyan végrehajtani összetett, több fegyvernemet egyszerre hasznosító műveleteket. A hadművelet azért is lesz kiemelten fontos az ukránok számára, mert eddig maximálisan élvezhették a nyugati szövetségeseik támogatását, a tartalékok azonban jelentősen leapadtak, ha pedig kudarcot vallanak, a baráti országok is kétszer meggondolhatják majd, hogy küldenek-e még fegyvert az országba.

(Sky News)

Az orosz belügy közlése szerint helyi idő szerint csütörtök hajnalban robbant fel egy bomba annak a háznak a bejáratánál, ahol Olekszandr Miscsenko is lakott. A robbanásban két rendőr sérült meg, de csak egyikük, Miscsenko halt meg az alighanem az elmúlt időszakban egyre aktívabb ukrán partizánok által elkövetett merényletben.

A várost is magába foglaló zaporizzsjai régió egyik orosz tisztviselője, Volodimir Rogov azt is közölte, hogy Miscsenkót korábban is fenyegették már „terroristák”, amiért „helyreállította és fenntartotta a békét”.

Melitopol száműzetésben élő polgármestere, Ivan Fedorov a támadás után Telegramon azt írta, hogy Miscsenko áruló volt, aki nem pusztán átállt az oroszokhoz, hanem egy trükkel a beosztottjait is rávette ugyanerre. Hogy ez utóbbi alatt mit értett, az nem derült ki a posztjából.

Miscsenko nem az első tisztviselő, akivel ukrán partizánok végeztek a régióban, tavaly szeptemberben például Bergyanszkban az autójában robbantottak fel egy orosz ezredest, nem sokkal később pedig a katonai polgári közigazgatás helyettes vezetőjét, Oleg Bojkót és feleségét, a helyi választási bizottságot vezető Ljudmila Bojkót gyilkolták meg.

(BBC)

A Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov párosa magát Zelenszkijnek kiadva csapott le Jerome Powellre még januárban, és az interneten keringő felvételek alapján elég sokat is beszélgettek a Fed-elnökkel. Szóba került például, hogy Powell szerint a kelet-európai országok gazdaságára van a legrosszabb hatással a kialakult helyzet, egy inflációval kapcsolatos kérdésre pedig azt válaszolta, hogy a Fed hajlandó ismét kamatot emelni, ha a számok azt indokolják.

Az orosz köztévén is leadott videó a Fed hivatalos közlése szerint láthatóan meg lett vágva – ami persze önmagában nem túl meglepő –, így azt nem tudták belőni, hogy az elhangzottak mennyiben fedik azt, ami valójában elhangzott. Azt is hozzátették, hogy a beszélgetés valóban megtörtént, de érzékeny vagy titkosított információk nem hangzottak el. Korábban Trump védelmi minisztere után Angela Merkelt is felhívták az orosz telefonbetyárok, akik tavaly átverték Karácsony Gergelyt is.

(Guardian)

Ismét meghívta a pápát Ukrajnába Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a csütörtök reggel a Vatikánban tartott audiencia során, közölte Andrij Jurasz, Ukrajna szentszéki nagykövete. „A Szentatyát ismét meghívták. A meghívás már többször ízben elhangzott, és minden bizonnyal még többször el is fog” – mondta a diplomata az ANSA-nak.

Szerdán Rómában egy Ukrajna újjáépítéséről szóló kétoldalú konferencián Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy országa „tárt karokkal fogadná a pápát”.

„Ukrajna a pápával együtt áll ki a békéért. A meghívásunk továbbra is érvényes, mindig készen állunk, bármikor jöhet. Tárgyalásokat folytatunk a Vatikánnal, a meghívást nem utasították vissza, ám még mindig nincs hivatalos időpont” – mondta Kuleba hozzátéve, hogy az ukránok nagyon örülnének a látogatásnak, és örömmel fogadnák a szentatyát a mostani a nehéz időkben.

Egy csütörtöki sajtótájékoztatón az ukrán miniszterelnök arról is beszélt, hogy a pápa segítségét kérte az Oroszországba hurcolt gyermekek sorsának rendezéséhez. „Segítséget kértem Őszentségétől, hogy hazatérhessenek azok az ukrán gyerekek, akiket aljas módon tartanak fogva, tartóztatnak le, toloncolnak Oroszországba” – mondta.

Kijev becslései szerint közel 19 500 gyermeket hurcoltak Oroszországba vagy az oroszok által megszállt Krímbe tavaly február óta, Ukrajna erre illegális deportálásként tekint. Moszkva tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a gyerekeket saját biztonságuk érdekében szállították el.

(ANSA, Reuters)

Oroszország nem tervez nukleáris eszkalációt, de mások ne tegyék próbára a türelmét – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

„Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az események legrosszabb forgatókönyv szerinti alakulását, de nem azon az áron, hogy létfontosságú érdekeinket sértjük. Senkinek sem ajánlom, hogy kételkedjen elszántságunkban, és próbára tegye a türelmünket” – mondta Zaharova.

A szóvivő megjegyzései magas rangú orosz tisztviselők – köztük Vlagyimir Putyin elnök – figyelmeztetéseinek sorát követik, miszerint az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás növeli egy katasztrofális nukleáris konfliktus kockázatát.

„Az USA továbbra is szándékosan sértik alapvető érdekeinket, szándékosan generálnak kockázatokat, és növelik az Oroszországgal való konfrontáció tétjét” – mondta Zaharova.

Oroszország továbbra is élesen bírálja a nyugati fegyverek Ukrajnának történő szállítását és a NATO bővítését. Finnország, amelynek 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, ebben a hónapban lett a szövetség 31. tagja.

(Reuters)

A NATO-szövetségesek szinte az összes megígért harci járművet leszállították már Ukrajnának – erősítette meg csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Stoltenberg Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel egyeztetett csütörtökön a NATO brüsszeli székházában, ami után közös sajtótájékoztatót tartottak. Stoltenberg itt kijelentette: „Az Ukrajnának ígért harcjárművek több mint 98 százalékát már leszállították. Ez több mint 1550 páncélozott járművet, 230 harckocsit és egyéb felszerelést jelent, beleértve a hatalmas mennyiségű lőszert is. Összesen kilenc új ukrán páncélos dandárt képeztünk ki és szereltünk fel. Ezáltal Ukrajna erős pozícióba került, hogy folytatni tudja a megszállt területek visszafoglalását.”

A NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy amint a háború véget ér, Kijevnek rendelkeznie kell „az újabb támadások megelőzéséhez szükséges elrettentő erővel”. Stoltenberg megjegyezte, hogy a tehermegosztás fontos témája lesz a júliusban Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozónak. „Egy veszélyesebb világban többet és jobban kell befektetnünk a védelmünkbe” – mondta.

(Sky News)

Szlovákiában új trend dívik: emberek lefotózzák vagy videózzák, ha fegyverszállítmányokat, jelentős katonai mozgolódást észlelnek a környezetükben, és azt feltöltik a közösségi médiafelületekre. Ez a szlovák védelmi minisztérium szerint „viszonylag új trend” részét képző szokás azonban súlyos biztonsági kockázatokat hordoz.

Számos ilyen videó ugyanis megjelenik orosz vagy oroszok által is elérhető közösségi platformon is, és segíthet egyes helyszínek beazonosításában. Az egyik háborús blog, a Rybar például be is azonosított egy olyan ipari parkot, ahol a szlovákok az Ukrajnának küldött brit AS90-es önjáró tarackokat tárolják.

A szlovák kormány közölte: a hírszerzés kiemelt figyelemmel kíséri az ilyen fotókat és videókat, amely egy része valószínűleg csak azért kerül fel az internetre, mert a helyiek érdekesnek találják az ott megjelent fegyvereket, más részüket viszont olyan emberek posztolják, akik szándékosan szivárogtathatnak az oroszoknak. (Euractiv.com)

A brit védelmi minisztérium csütörtöki jelentése egy műholdfelvételt közölt az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműről. A felvételen azt látszik, hogy az oroszok 2023 márciusára homokzsákokból harcállásokat építettek ki a reaktorépületek tetején. Ez az első jele annak, hogy a reaktorépületeket beépítették a taktikai védelmi tervezésükbe.

A brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg azért építette ki ezeket az állásokat, mert egyre inkább aggódnak egy nagyobb ukrán offenzívától. Ez a lépés nagy valószínűséggel növeli annak a kockázatát, hogy károsodnak az atomerőmű biztonsági rendszerei, ha az erőmű körül harcokra kerül sor. Ugyanakkor a reaktorok közvetlen károsodása nem valószínű a gyalogsági fegyverek használata esetén, mivel a reaktorépületek szerkezete nagyon erős, azokban gyalogsági fegyverekkel szinte lehetetlen kárt tenni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videót tett közzé a Telegram-csatornáján, amelyen a Mikolajivot az éjszaka folyamán ért orosz csapás okozta károkat mutatja be. A sebesültek száma mostanra 23-ra emelkedett, köztük van egy gyerek is – írta az ukrán elnök.

„A megszálló ország továbbra is bizonyítja, hogy ennek a háborúnak a fő célja a terror és minden ukrán elpusztítása. Éjszaka Oroszország a Fekete-tengerről indított négy Kalibr rakétával lőtte Mikolajivot. A nagy pontosságú fegyverek lakóházakat, egy történelmi épületet és egy magasépületet céloztak. Jelenleg 1 halottról és 23 sebesültről, köztük egy gyermekről tudni. Örök emléket az elhunytaknak és mielőbbi gyógyulást a sebesülteknek” – írta Zelenszkij.

A dél-ukrajnai Mikolajiv régió kormányzója, Vitalij Kim arról számolt be csütörtök hajnalban a Telegram-csatornáján, hogy légiriadó volt Mikolajiv városában, és orosz rakéták több lakóházat is eltaláltak. „Egy ember meghalt, 15-en pedig megsebesültek” – írta a kormányzó.

A Guardian kiemeli, hogy független forrásból nem tudták ellenőrizni a kormányzó állításait.

A Fehér Ház üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai telefonbeszélgetését, de hozzátették: túl korai lenne megmondani, hogy ez elősegíti-e az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodást. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője újságíróknak azt mondta, a hívás „jó dolog” volt, de hogy ez vezet-e érdemi előrelépéshez a béke terén, azt még nem lehet tudni.

Brüsszel szintén üdvözölte a kínai és az ukrán elnök egyeztetését, amely minden bizonnyal az első telefonbeszélgetésük volt a háború kitörése óta. „Ez egy fontos és régóta esedékes első lépés volt Kína részéről, hogy gyakorolja az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként rá háruló felelősséget. A kínai vezetésének arra kell felhasználnia a befolyását, hogy rávegye Oroszországot, vessenek véget az agressziós háborúnak, állítsák helyre Ukrajna területi integritását és tartsák tiszteletben szuverenitását, ami az igazságos béke alapja” – mondta Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.

(Guardian)

• Újságírókra tüzeltek orosz mesterlövészek Herszonban, egyikőjük meghalt.
• Mariupol most már a Google Earth műholdképein is egy romváros.
• Oroszok épülete gyulladt ki Cipruson.
• Zelenszkij hosszan beszélt telefonon Hszi Csin-ping kínai vezetővel.
• Terrorizmussal vádolják Alekszej Navalnijt, további 30 év börtönre ítélhetik.
• A német légierő orosz vadászgépeket fogott el a Balti-tenger fölött.
• Az Eurocontrol előrejelzése szerint 2029-ig marad az ukrán légtérzár.
• Putyin ellenszankcióval vág vissza az orosz oligarchák vagyonának zárolásáért.
• Zelenszkij szerint az oroszok elraboltak egy krími tatár emberi jogi képviselőt.
• Lavrov azt mondta, hogy Oroszország semmilyen eredményt nem látott az ENSZ-szel kötött gabonamegállapodásból.

A szerdai hírfolyamot ide kattintva értheti el.