A szlovák légibázison tartózkodó oroszok rongálhatták meg az Ukrajnának szállított MIG-29-es vadászgépeket

A szankciók miatt az orosz AvtoVAZ autógyártó vállalat nem tud elegendő festéket importálni, ezért kizárólag fehér színben érhető el a Lada egyik legnépszerűbb típusa, a Granta, írja az Autoszektor.hu.

Az orosz cég egyelőre nem tudja, mikor lesznek elérhetőek más színek. A festékek nagy részét korábban importálták, de a szankciók miatt ezek a lehetőségek megszűntek, és az orosz ipar erre nem tudott kellő gyorsasággal reagálni.

Orosz technikusok rongálhatták meg az Ukrajnába küldött MiG-29-es vadászgépeket – állítja Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter, aki szerint a hibákat a gép olyan részein találták, amelyekhez „csak az oroszok férhettek hozzá”.

A vizsgálat azonban még nem tudta bizonyítani a tavalyig a szliácsi légi bázison dolgozó orosz technikusok szándékosságát. „A gépek repülésképesek voltak ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy harcképesek is” – mondta Nad.

Szlovákia úgy látja, hogy Ukrajna majd képes lesz megjavítani a gépeket. „Vannak pilótáik, pótalkatrészeik is, és segíti őket egy olyan cég, amely a szovjet idők óta dolgozik a MiG-eken” – mondta a miniszter.

(Sky News)

Az orosz szövetségi költségvetés hiánya az idei első negyedévben megközelítette az éves tervezettet, mivel Moszkva sokat költött az Ukrajna elleni hadjáratára, miközben csökkentek az energiabevételei – írja az MTI.

A pénzügyminisztérium előzetes számítások alapján pénteken azt közölte, hogy a költségvetés hiánya 2400 milliárd rubelt (28,93 milliárd dollár, 1 rubel=4,3 forint) tett ki az idei első negyedévben,

ami megközelítette a 2925 milliárd rubel éves előirányzatot.

A pénzügyminisztérium adatai szerint az orosz büdzsé bevétele 20,8 százalékkal, 5700 milliárd rubelre csökkent a negyedévben a tavalyi első negyedévvel összevetve, elsősorban amiatt, hogy az energiabevételek 45 százalékkal 1640 milliárd rubelre zuhantak. Eközben a kiadások 34 százalékkal magasabbra, 8100 milliárd rubere ugrottak.

Az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFSZ) küldöttsége a felfüggesztése ellenére is szavazhatott az UEFA szerdai, lisszaboni kongresszusi választásán – ezt az UEFA erősítette meg a CNN-nek.

A nemzetközi szövetség (FIFA) és az UEFA február 28-án, négy nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után határozatlan időre felfüggesztette az orosz válogatott és az orosz klubcsapatok részvételét a nemzetközi sorozatokban. Az orosz válogatott így lemaradt a katari világbajnokság pótselejtezőjéről és nem vehet részt a 2024-es németországi Európa-bajnokságon sem.

„Igen, az Orosz Labdarúgó Szövetség küldöttsége jelen volt az UEFA lisszaboni kongresszusán, és részt vett a szavazáson” – mondta az UEFA szóvivője a CNN-nek.

A szóvivő hangsúlyozta, az UEFA döntése alapján a felfüggesztés az orosz válogatottakra és klubokra vonatkozik, nem pedig a labdarúgó szövetségre. Így vehetett részt az RFSZ a kongresszuson, annak ellenére, hogy az orosz csapatok jelenleg ki vannak tiltva az európai versenyekről.

Szerdán Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke azt nyilatkozta, hogy az orosz csapatok európai labdarúgó-bajnokságokban való szereplésének eltiltását „nehéz lesz megváltoztatni, amíg az ukrajnai háborúnak nem lesz vége”.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, titkos és szigorúan titkos minősítésű hírszerzési dokumentumok szivároghattak ki, és keringenek a közösségi médiában. Az akták az USA és a NATO arra vonatkozó terveit részletezik, hogy hogyan készítenék fel Ukrajnát egy Oroszország elleni tavaszi offenzívára. A dokumentumok kiszivárgását a Pentagon is vizsgálja.

A dokumentumokat oroszbarát csatornákon is terjeszteni kezdték, elemzők szerint az adatokat néhány ponton módosíthatták, hogy dezinformációkat terjesszenek.

Az ukrán elnöki hivatal péntek kora délután közölte, hogy a dokumentumok „sok fiktív információt” tartalmaznak, és úgy tűnik, hogy egy orosz művelet eredményei.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója a Reutersnek azt mondta, a szivárogtatás „orosz dezinformációs műveletnek tűnik, amelynek célja, hogy kétségeket keltsen Kijev ellentámadása körül”, amelyre várhatóan a következő hetekben kerül sor.

„Ezek csak az orosz hírszerzés operatív játszmáinak szokásos elemei. És semmi több. Oroszország minden lehetőséget megragad arra, hogy visszaszerezze a kezdeményezést. Hogy megpróbálja befolyásolni Ukrajna ellentámadási terveinek forgatókönyveit. Hogy kétségeket vessenek fel, hogy kompromittálják az elképzeléseket, és végül, hogy megfélemlítsenek minket azzal, hogy mennyire »tájékozottak«” – mondta.

(Guardian, Reuters)

Kéthetes tűzszünet kihirdetését javasolta Ferenc pápa az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a katolikus és ortodox húsvét és nagyhét ünneplésének idejére – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke pénteken a katolikus egyházfővel folytatott személyes beszélgetésre hivatkozva.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ számolt be elsőként a hírről, amit a TASZSZ-ra hivatkozva több híroldal és hírügynökség (köztük az MTI is) átvett, hivatalosan azonban egyelőre nem erősítette meg a Vatikán (és más, független hírforrás sem) az elhangzottakat.

„Jövő héten lesz a katolikus húsvéthét, majd ortodox húsvéthét következik. A pápa most közölte velem, hogy ennek tiszteletére azt javasolja: az ukrajnai különleges hadművelet területén két hétre álljon le minden katonai cselekmény a katolikus és az ortodox húsvét hetére. Vagyis vasárnaptól kezdve két héten át ne legyenek támadások, mindenki hagyja abba az egymásra való lövöldözést, és hirdessenek fegyverszünetet” – mondta Szevasztyjanov.

„Kérem, tudassa ezt mindenkivel” – idézte a vallási vezető, amit állítólag Ferenc pápa mondott neki.

A katolikus egyház idén vasárnap, április 9-én, míg az ortodox keresztények egy héttel később, április 16-án ünneplik a húsvétot.

(MTI, TASZSZ)

A moszkvai bíróság április 18-án tárgyalja a Wall Street Journal riporterének, Evan Gershkovichnak a letartóztatása ellen benyújtott fellebbezést – jelentette az orosz állami média.

Gershkovichot március végén Jekatyerinburgban kémkedés vádjával vette őrizetbe az FSZB. Egy moszkvai bíróság döntése értelmében az újságírónak május 29-ig előzetes letartóztatásban kellene maradnia, ez ellen adtak be fellebbezést a riporter ügyvédei.

Gershkovich a letartóztatása óta állítólag nem léphet kapcsolatba a külvilággal, és az ügyvédje sem tudta megnézni az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat.

A Wall Street Journal viszont többször is határozottan tagadta az újságíró ellen felhozott vádakat, amelyek 20 év börtönnel is büntethetők. A lap szerint az eset a szabad sajtó elleni súlyos támadás. Joe Biden elnök is felszólította Moszkvát Gershkovich elengedése érdekében.

A 31 éves újságíró április 7-én megkapta az amerikai Nemzeti Sajtóklub legmagasabb rangú, sajtószabadságért járó kitüntetését. A szervezet közleményében azt írta:

„Evan Gershkovich újságíró elkötelezett és bátor volt, miközben Oroszországból tudósított egy olyan időszakban, amikor az újságírókat drámaian megnövekedett veszély fenyegette. A kockázatokkal teli környezetben következetesen őszinte, bátor és felvilágosító tudósításokat nyújtott. Evan újságírói munkája miatt az orosz biztonsági erők igazságtalanul tartóztatták le. Az újságírás nem bűncselekmény, és Evant nem szabadna börtönbe zárni a hivatásáért – meg kellene becsülni érte. Követeljük, hogy Evant azonnal és feltételek nélkül engedjék szabadon”.

(SkyNews, Guardian)

Ukrajna kitart az orosz erőkkel szemben Bahmutban, és bár az oroszok néhány helyen taktikai sikereket értek el, ezekért súlyos árat fizettek – nyilatkozta Szerhij Cserevátyi ezredes, az ukrán keleti katonai parancsnokság szóvivője a Reutersnek.

„A helyzet nehéz, az ellenség maximális erőfeszítéseket összpontosít Bahmut elfoglalására. Azonban komoly veszteségeket szenved, és nem ér el stratégiai sikert” – mondta.

„Minden döntést azzal a céllal hozunk, hogy ne engedjük az ellenségnek áttörni a védelmünket, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzuk neki, miközben a katonáink életét is megvédjük” – tette hozzá. Cserevátyi azután nyilatozott, hogy a brit hírszerzés közzétette napi jelentését, amiben arról írt, az orosz csapatok taktikai előnyre tehettek szert Bahmutban.

Szigorúan titkos hírszerzési dokumentumok szivároghattak ki, és keringenek a közösségi médiában – számolt be róla csütörtök este a The New York Times.

Az akták az USA és a NATO arra vonatkozó terveit részletezik, hogy hogyan készítenék fel Ukrajnát egy Oroszország elleni tavaszi offenzívára. Egyelőre nem ismert, hogyan kerültek a dokumentumok a közösségi médiába. A dokumentumokról készített fényképek a Twitteren és a Telegramon terjedtek el, táblázatokat tartalmaznak, valamint számszerű adatokat az ukrán csapatok méreteiről, felszereléseiről és fegyverigényeiről és az áldozatok számáról is. Emellett tartalmazzák a fegyverszállítmányok, a kiképzések és a mozgósítások tervezett ütemtervét is. A dokumentumokban szereplő információk legalább öt hetesek, a legfrissebb március 1-jei keltezésű.

Bár dokumentumok nem tartalmaznak konkrét haditerveket, például azt, hogy Ukrajna hol, hogyan és mikor tervez offenzívát indítani, a katonai elemzők és hírszerzők gyakorlott szeme számára azonban a dokumentumok sok érzékeny információt tartalmaznak.

Az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti információcsere tavaly ősszel jelentősen fellazult, és a két ország szorosan együttműködött egy ukrán offenzíva lehetőségeinek kigondolásában, a mostani szivárogtatás elemzők szerint viszont jelentősen árthat a két ország közötti hírszerzési megosztásnak.

A Pentagon először megpróbálta töröltetni a dokumentumokat a közösségi médiáról, ez a jelek szerint nem sikerült, továbbra is elérhetőek:

„Tudomásunk van a közösségi médiában közzétett jelentésekről, és a minisztérium vizsgálja az ügyet” – közölte Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium helyettes sajtószóvivője.

A dokumentumokat oroszbarát csatornákon is terjeszteni kezdték. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az adatokat néhány ponton módosíthatták, hogy dezinformációkat terjesszenek: az egyik dokumentumban például az ukrán csapatok halálos áldozatainak számát felnagyítják, míg az orosz harctéri veszteségeket minimalizálják.

Elemzők szerint nehéz lehet felmérni, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala milyen hatással lesz a most és az elkövetkező hónapokban a fronton folyó harcokra. Oroszország saját közelmúltbeli offenzívája nehezen tudott győzelmet aratni Kelet-Ukrajnában, és nyugati elemzők vitatják, hogy az orosz hadsereg a megdöbbentő veszteségek elszenvedése után képes-e újabb támadást indítani vagy ellenállni egy ukrán támadásnak.

Az azonban, hogy a dokumentumokat feltehetően orosz tisztviselők kezébe kerülhettek, és a közösségi médiában is elterjedhettek, az elemzők szerint komoly áttörés Oroszország számára, az utóbbi időben ugyanis úgy tűnt, jelentősen lemaradt az Egyesült Államok mögött az ukrajnai hírszerzésben. A szivárogtatás lehet az első olyan orosz hírszerzési áttörés, amely a háború kezdete óta nyilvánosságra került.

A brit védelmi minisztérium pénteki hírszerzési jelentésében azt írja, az orosz csapatok a jelek szerint előrenyomulhattak a hónapok óta ostromlott Bahmut központja felé, és előnyre tehettek szert a városban.

A jelentés szerint az orosz csapatok „nagy valószínűséggel előrenyomultak a városközpontjába, és elfoglalták a Bahmutka folyó nyugati partját”.

Ezzel a brit hírszerzés szerint ezzel Ukrajna kulcsfontosságú utánpótlási útvonala a várostól nyugatra súlyosan veszélyeztetett lett.

A jelentés hozzáteszi: „A Wagner zsoldoscsapat és az orosz hadsereg helyi parancsnokai valószínűleg átmenetileg felfüggeszthették a belviszályukat és javíthattak az együttműködésükön”.

A csütörtöki híreket itt lehet elolvasni.

• Kína nem ismeri el az ukrán területek, köztük a Krím és a Donbasz elcsatolását.
• A brit hírszerzés szerint a súlyos veszteségek után leváltották az orosz Keleti Katonai Körzet parancsnokát.
• A svéd ügyészség szerint továbbra sem világos, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot.
• Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadója szerint kizárt, hogy addig tárgyalásokat tartsanak, amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről – beleértve a 2014-ben megszállt Krímet is.