Zelenszkij tanácsadója szerint csak akkor ülnek le tárgyalni, miután az oroszok mindenhonnan, még a Krímből is kivonultak

A Sky News szerint négy ember meghalt egy parkolóház elleni támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck városában.

Emellett a régió orosz ellenőrzés alatt álló részeinek hatóságai most azt állítják, hogy hét civil halt meg – két különböző tüzérségi csapásban.

Négy ember meghalt, amikor a lövedékek egy parkolóban csapódtak be, további hat ember pedig megsebesült – állítja a TASZSZ hírügynökség. Az oroszok azt állítják, hogy ezeket ukrán csapatok lőtték ki, de Kijev egyelőre nem nyilatkozott.

További három ember meghalt egy buszmegállóban történt robbanásokban a Donyeck városától mintegy 75 kilométerre északkeletre fekvő Liszicsanszkban – tette hozzá a RIA hírügynökség.

Az ukrán hatóságok elindítottak egy alkalmazást, amely segít megtalálni a háborúban eltűnt gyerekeket, és újra összekötni a konfliktusban elszakadt családokat – írja a Guardian.

Az ukrán rendőrség becslései szerint tavaly február óta 19 544 ukrán gyereket deportáltak Oroszországba.

Oroszország tagadja, hogy elrabolták volna a gyerekeket, és azt állítja, hogy a biztonságuk érdekében vitték el őket.

A Reunite Ukraine mobilalkalmazás ingyenesen letölthető és könnyen kezelhető – mondta az ukrán nemzeti rendőrség helyettes vezetője, Olekszandr Fatszevics. A rendőrség ellenőrzi és megerősíti a profilokat, és közvetítőként működik, hogy lehetővé tegye a kommunikációt az alkalmazáson keresztül – tette hozzá.

„Ha csak egyetlen gyermeket is megtalálunk ilyen módon, vagy újraegyesítünk egy családot, az apró győzelem lesz, de akkor is győzelem” – mondta Fatszevics.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadója szerint kizárt, hogy addig tárgyalásokat tartsanak, amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről – beleértve a 2014-ben megszállt Krímet is. Podoljak szerint „szó sem lehet területi engedményekről vagy a szuverén jogaink alkudozásairól”.

Korábban Zelenszkij egy másik tanácsadója, Andrij Szibiha kicsit mást állított. Azt mondta, „ha sikerül elérni stratégiai céljainkat a harctéren, és ha a Krím közigazgatási határánál tartunk majd, akkor készek leszünk megnyitni a diplomáciai oldalt”.

„Saját biztonságának garantálása miatt” Oroszország óvintézkedéseket tesz majd, jelentette ki a Kreml azután, hogy Finnország NATO-tag lett.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, „a NATO terjeszkedik Oroszország felé, és nem Oroszország viszi egyre közelebb a katonai infrastruktúráját a NATO határai felé”. Peszkov szerint az oroszok figyelni fogják, a NATO telepít-e katonai infrastruktúrát Finnországba, és ha igen, akkor arra majd ők is megfelelően fognak reagálni.

Finnország kedden lett NATO-tag, így 31 tagú lett az Észak-atlanti Szövetség. Peszkov szerint „ez a mozgás növeli a biztonságunkkal kapcsolatos aggodalmainkat, és intézkedéseket teszünk a biztonságunk garantálására. És így lesz ez minden alkalommal, amikor a NATO megközelíti a határainkat, hogy kiegyensúlyozzuk a kontinens biztonsági struktúráját”.

Kína egyetért azzal, hogy a nukleáris fegyvereket ki kell zárni az ukrajnai konfliktusból, írja a Guardian. Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Macron a Pekingben tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Európa biztonsága nem lehetséges mindaddig, amíg Ukrajna orosz megszállás alatt van. A francia elnökség hivatala „őszintének és konstruktívnak” minősítette Macron és Hszi Csin-ping kínai elnök másfél órás találkozóját.

Az MTI azt írja, hogy a két fél szerint a szembenálló feleknek el kell kerülniük a polgári személyek és polgári létesítmények elleni támadásokat, továbbá a biológiai és vegyi fegyverek bevetését. A kínai elnök szerint Peking kész az EU-val „újrakezdeni” a cserekapcsolatokat, kizárva a „beavatkozást”, új lendületet adni a kétoldalú viszonynak. Hszi azt is megjegyezte, Kínának és Franciaországnak együtt megvan a képessége arra, hogy áthidalja a különbségeket és a korlátozásokat.

Hszi megismételte a korábbi 12 pontos kínai békejavaslatnak azt az elemét, miszerint a konfliktus rendezésekor figyelembe kell venni „minden fél jogos biztonsági érdekeit”.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Macron a kínai elnöknek azt mondta: „Tudom, hogy számíthatok rád, és Oroszországot visszahozod az észszerű gondolkodáshoz, és mindenkit visszahozol a tárgyalóasztalhoz” – írja a Guardian.

A francia elnök, aki szerdán érkezett háromnapos állami látogatásra, kezet fogott Hszivel. Hszi egy hatalmas vörös szőnyegen, kínai és francia zászlókkal fogadta Macront, miközben az országok nemzeti himnuszai szóltak – mondta az AFP újságírója.

Macron szerint Peking „jelentős szerepet” játszhat a béke felé vezető út megtalálásában. Látogatására elkíséri őt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője.

Továbbra sem világos, hogy ki állt az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása mögött – közölte csütörtökön az esetet vizsgáló svéd ügyészség, írja a Guardian.

„Reményeink szerint sikerül megtalálni, hogy ki követte el ezt a bűncselekményt, de meg kell jegyezni, hogy a körülményekre való tekintettel ez valószínűleg nehéz lesz” – írta Mats Ljungqvist ügyész nyilatkozatában.

Az Aftonbladet svéd híroldal beszámolója szerint Ljungqvist azt is elmondta, hogy az eset a politikai találgatások középpontjába került, de „ezek a találgatások nem befolyásolják az előzetes nyomozást, amely az elemzésekből, a helyszínelésből, valamint a svédországi és más országok hatóságaival való együttműködésből származó tényeken és információkon alapul”.

Korábban arról írtunk, hogy Ukrajnába vezetnek annak a hatfős különítménynek a szálai, amely részt vehetett a Északi Áramlat három csővezetékének felrobbantásában, írták amerikai és német lapok. A német államügyészség vizsgálata szerint az akciót végrehajtó csoport egy olyan jachtot bérelt ki egy lengyelországi székhelyű cégtől, amelynek ukrán tulajdonosai vannak. Amikor a hajót visszaadták, azon olyan robbanószernyomokat találtak, amelyeket a csővezeték felrobbantásnál is használtak.

Az orosz közösségi média állítása szerint az orosz védelmi minisztérium nagy valószínűséggel menesztette Rusztam Muradov vezérezredest, a Keleti Katonai Körzet parancsnokát – áll a brit védelmi minisztérium csütörtöki jelentésében.

A Muradov vezette hadseregcsoport az elmúlt hónapokban kivételesen súlyos veszteségeket szenvedett el Ukrajnában, rosszul megtervezett támadásaik többször is kudarcot vallottak Vuhledar városánál. Muradov a legmagasabb rangú katona, akit idén leváltottak az orosz hadseregnél.

Kína nem nyújtott katonai segítséget Oroszországnak, és nem ismeri el az ukrán területek, köztük a Krím és a Donbasz elcsatolását – mondta Fu Kong, Kína Európai Unióba küldött diplomáciai képviseletének vezetője a New York Times-nak.

Fu Kong szerint Kína nem áll Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban és Kína nem nyújtott katonai segítséget Oroszországnak. Szerinte az orosz-kínai barátság hangsúlyozása valójában nem több, mint diplomáciai üzengetés. Peking pedig azért nem ítélte el az inváziót, mert megértette Oroszország állításait, és kormánya szerint „a kiváltó okok bonyolultabbak”, mint ahogy a nyugati vezetők mondják.

Kína sem most, sem a jövőben nem biztosít fegyvert Oroszországnak Ukrajnában – hangsúlyozta a nagykövet.

Fu Kong azt mondta, hogy Hszi Csin-ping Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azért nem hívta fel eddig, mert a kínai elnök nagyon elfoglalt.

Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Kínába utazott, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozzanak. Március végén derült ki, hogy a két európai vezető április elején Kínába látogat, hogy „egységes hangon lépjenek fel az európai békéért”.

Elhagyta az árvaházat a háborúellenes képeket rajzoló orosz 12 éves kislány, édesanyja vitte el őt – mondta Marija Lvova-Belova, a Kreml gyermekjogi biztosa, írja a Guardian. A gyermekjogi biztos hozzátette, hogy találkozott a kislány édesanyjával, aki régóta külön él férjétől és gyermekétől. A kislány korábban nem volt hajlandó az anyjával élni, de meggondolta magát.

A kislány orosz édesapját Belaruszban fogták el, és a lánya háborúellenes rajza és a saját háborúellenes közösségi médiás bejegyzései miatt két év büntetőtáborra ítélték március 28-án. Alekszej Moszkaljov egyedülálló szülőként nevelte Mása nevű lányát a Moszkvától 240 kilométerre délre fekvő Jefremovban. Mása tanárnője a háborúellenes rajzok láttán értesítette az igazgatót, aki ezután kihívta a rendőröket. Az apáról kiderült, hogy maga is több háborúellenes bejegyzést posztolt korábban az interneten, ezért március végén két év büntetőtáborra ítélték „a fegyveres erők lejáratásáért”. A lány március eleje óta volt árvaházban, azóta nem találkozhatott az apjával.

• Volodimir Zelenszkij látogatást tett Lengyelországban. Őt és feleségét az elnöki palota előtt fogadta a lengyel köztársasági elnök.
• Zelenszkij szerint nehéz a helyzet Bahmutban az ukránok számára, de még nincs orosz kézen a város.
• Egy ukrán ezredes szerint a keleten harcoló orosz csapatok nem szenvednek lőszerhiányban.
• Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen szerdán Kínában találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
• A brit hírszerzés szerint Oroszország arra készülhet, hogy közvetve, külföldi befektetőkkel finanszírozza az elhúzódó háborút.
• Putyin kijelentette, hogy Oroszország a nemzetközi politika megbecsült központja.
• Moszkvába utazott Lukasenko, hogy Putyinnal tárgyaljon.
• Ha sikeres lesz az ellentámadásuk, az ukránok készek lehetnek tárgyalni az oroszokkal.

A szerdai híreket ide kattintva érheti el.