Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki a volt ukrán külügyminiszter szerint

Hosszú interjút adott a Válasz Online-nak Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, aki szerint a magyar-ukrán kapcsolatok romlásának gyökereit nem Kárpátalján, hanem Budapesten kell keresni. Klimkin szerint Oroszország el akarja pusztítani Ukrajnát, szerinte Putyin elég világos ezzel kapcsolatban. „Jelenlegi demográfiájával Oroszország a semmibe tart, a rögeszme megvalósítására legfeljebb 5-10 év van. Ahogy látom, Putyin a saját rezsimjét és Oroszországot mint geopolitikai játékost akarta megszilárdítani. Tévedett” – mondta. Klimkin szerint Putyin alábecsülte Ukrajnát és az Ukránokat, és a Nyugattal kapcsolatban is tévedett.

Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, hogy „alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségteleire”. „Kárpátalja gazdasági modellje az EU-ból hazautalt pénzekre és a csempészetre épült, holott Ukrajna egyik legjobb régiója. Magyarországra viszont, amikor teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani, egyre inkább veszélyként tekintettek Kijevben, a magyar identitás pedig gyanússá vált. Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban. Ideje lenne új definiciót találni az ukrán patriotizmusra” – mondta.

Pavlo Klimkin arra a kérdésre, hogy a 2017-es oktatási törvény óta romlottak-e el nagyon a dolgok a magyar-ukrán viszonyban, azt válaszolta, hogy a törvény körül „negatív percepciós örvény alakult ki”.

Egyáltalán nem akartuk kisebbíteni vele a magyar öntudatot. Ellenkezőleg: lehetőséget akartunk adni a magyarok kezébe. Mégis az az érzés alakult ki, hogy ukránabbá akarjuk tenni őket

– mondta. A volt külügyminiszter azt is mondta, hogy Ukrajnának nem érdeke gyengíteni a magyar közösséget, „pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnénk megtanítani”. „Nem kell ukránul olvasni a Don Quijotét vagy fizikát tanulni”– mondta. Szerinte vesztes az ezzel kapcsolatos magyar politika, mert egyre kevesebb magyar van Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában. „Csökken a magyar tér” – mondta Klimkin, aki szerint már a háború közben le kell ülnie a magyar és az ukrán félnek párbeszédet folytatni. „Például a Kárpátaljának juttatott magyar pénzek meg az útlevélkiadás átláthatóságról. És nem arra gondolok, hogy csökkentenénk a magyar aktivitást, hiszen a magyar befektetésekben mi is érdekeltek vagyunk”.

Szerinte az ellenséges nyilatkozatok gyökerei máshol keresendők, nem a kárpátaljai magyarok, hanem Magyarország körül. „Ukrajnában ugyanis egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik” – mondta.

Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk

– mondta Klimkin.

Magyarország 2017 óta nehezíti Ukrajna nyugati integrációját, mert a magyar kormány szerint az abban az évben elfogadott ukrán oktatási törvény, majd a két évvel később elfogadott nyelvtörvény is diszkriminálja az ukrajnai magyarokat. Ezekre válaszul az elmúlt években blokkolták az Ukrajna és a NATO közötti legmagasabb szintű párbeszédet, amivel ha nem is lehetetlenítették el, de lassították a közeledést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a háború előtt egy hónappal, 2022. január végén is arról beszélt az orosz TASZSZ hírügynökségnek, hogy Ukrajnának komoly változtatásokat kell végrehajtania, ha euroatlanti integrációt akar.

A háború kitörése utáni napokban azonban Magyarország is csatlakozott azokhoz az uniós országokhoz, akik deklarálták, hogy támogatják Ukrajna EU-csatlakozását. Szijjártó Péter külügyminiszter februárban bejelentette, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar-román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul a kárpátaljai kisebbségek jogainak ügyében.