Nemzetközi intézményekhez fordult a kormány a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar-román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul a kárpátaljai kisebbségek jogainak ügyében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Strasbourgban.

Az MTI beszámolója szerint Szijjártó azt mondta, a kormány azért fordult a nemzetközi intézményekhez, mert a múlt év végén elfogadott jogszabály értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban.

Szijjártó tájékoztatása szerint jelenleg kilencvenkilenc olyan általános és középiskola van Ukrajnában, amelyek magyar nemzetiségi oktatási intézményként működnek, és ezek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami iskolák lesznek valamilyen szintű hozzáféréssel a magyar nyelvhez. Emellett életbe lép az a szabályozás is, amelynek alapján a negyedik osztálytól felfelé lépcsőzetesen 40 százalékra csökken a magyar nyelven tartható órák aránya, s megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is.

A magyar és román kormány kezdeményezésére az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Velencei Bizottsághoz fordul a kérdésben. Az alkotmányjogi szakértőkből álló testület júniusra kész is lesz az állásfoglalásával.

„Őszintén reméljük, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek majd ugyanúgy ki fogják kényszeríteni Ukrajnától a Velencei Bizottság álláspontjának érvényesítését, mint ahogyan azt tették egyébként több esetben magyarországi jogszabályok esetében is” – mondta Szijjártó.

„Magyarország kiáll Ukrajna mellett, az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját tovább folytatjuk mindaddig, amíg kell, ugyanakkor elvárjuk Ukrajnától azt, hogy állítsa helyre a magyar nemzeti közösség jogait az anyanyelvhasználat tekintetében” – hangsúlyozta.

Szijjáró hozzátette, a háború kitörésekor a kormány úgy határozott, hogy átmenetileg zárójelbe teszi a jogfosztások kérdését, de most már lépni kell, mert „a szóban forgó, tavalyi év végén elfogadott jogszabály tovább súlyosbítja a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetét”.