A brit hírszerzés szerint súlyos veszteségeket szenvednek az oroszok Bahmutnál

Sanna Marin finn miniszterelnök nyitott arra, hogy Finnország felajánlja Ukrajnának F-18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F-35-ös típusra cserélnek le – írja az MTI.

Finnország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól. „Finnországba új F-35-ösök érkeznek. Amikor a régi gépeket leselejtezik, tárgyalhatunk arról, miként lehet őket tovább hasznosítani” – mondta a finn miniszterelnök.

Sanna Marin múlt pénteken már Kijevben is beszélt arról, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát.

Finnországban ez a kijelentése bírálatokat váltott ki amiatt, hogy erről az ajánlatról a kormányfő – sajtójelentések szerint – előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel. Petteri Orpo finn ellenzéki vezető szerint a Sanna Marin olyan „óvatlan” ígéretet tett, amelyet nem lehet majd betartani.

Frissítés: A sajtóhírek megjelenése után finn lapok szerint Marin pontosította magát. Nem odaígérte a gépeket Ukrajnának, hanem csak felvetette lehetőségként, hogy lehetne valamit kezdeni a leselejtezett gépekkel.

A Kreml álláspontja szerint a katonai fellépés az egyetlen módja az ukrajnai célok elérésének – szögezte le Dimitrij Peszkov szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján.

Egyelőre nincsenek meg az előfeltételei a békés útra való áttérésnek – mondta. „Számunkra az abszolút prioritás továbbra is, mint mindig a céljaink elérése. Ezeket most csak katonai eszközökkel lehet elérni” – tette hozzá.

A Kreml már jó ideje azon az állásponton van, hogy nincs kilátás a békére, és nem enged a céljaiból sem. A kínai béketervre reagálva Peszkov február végén azt mondta, „jelenleg nem látják az Ukrajna körüli helyzet békés rendezésének előfeltételeit, ami a különleges hadművelet [a Kreml több mint egy évvel azután sem hajlandó háborúnak nevezni a háborút, hogy az orosz erők megtámadták Ukrajnát] folytatását teszi szükségessé”.

(CNN)

Az ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak a Twitteren hétfő délután azt írta: Az orosz csapatok két rakátét is kilőttek egy iskolaépületre Avdijivkában.

A város a kelet-ukrajnai Donyeck régióban található, a háború kezdete óta a frontvonalban van.

A támadásban egy helyi lakos halt meg.

Március 14-én Moszkvában megalakul az Oroszbarátok Nemzetközi Mozgalma Nikolay Malinov, az Oroszbarátok Bolgár Nemzeti Mozgalma vezetőjének kezdeményezésére – írja a Euractiv.

Az eseményen Steven Seagal amerikai, de évek óta Oroszországban élő színész és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz majd. Rajtuk kívül „az orosz állam, politikai és közéleti személyiségek, a tudomány, a kultúra képviselői és több tucat ország külföldi küldöttei lesznek jelen” – erősítette meg a minisztérium szóvivője az orosz állami hírügynökségnek.

Az Oroszországban élő Seagal az orosz külügyminisztérium humanitárius kapcsolatokért felelős különleges képviselője az USA-ban és Japánban.

Malinov egyébként jelenleg kémkedési vádakkal néz szembe Bulgáriában, és nemrég az amerikai kormány szankcionálta is, mert állítólag megvesztegetett egy bírót, aki lehetővé tette számára, hogy külföldre utazzon, hogy személyesen vehessen át egy kitüntetést Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.

Már jövő héten Oroszországba látogathat Hszi Csin-ping kínai elnök – írja a Reuters. A korábbi információk szerint a kínai elnök csak áprilisban vagy májusban utazott volna Moszkvába, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a hírportál értesülései szerint azonban már márciusban sor kerülhet a találkozóra.

Putyin már március elején bejelentette, hogy készül Hszi Csin-ping közelgő moszkvai látogatására, de azt nem árulta el, pontosan mikor érkezhet az országba a kínai elnök.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök február 28-án utazott Kínába, ahol egy sor megállapodást írt alá, többek között egy közös nyilatkozatot is, amiben a békére szólítottak fel Ukrajnában. Belaruszhoz hasonlóan Kína is partneri megállapodást kötött Oroszországgal 2022 februárjában, hetekkel az ukrajnai invázió előtt. A kínai elnök látogatása azt is jelezhti, hogy a két ország megerősíti a diplomáciai kapcsolatait, és Kína akár – ahogy attól több nyugati ország is tart – fegyverekkel is elkezdheti támogatni Oroszországot.

A kínai elnök márciusi látogatásáról szóló információkat egyelőre sem a kínai sem az orosz külügyminisztérium nem erősítette meg.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb jelentése szerint Ukrajna 2022-ben a harmadik legnagyobb fegyverimportőrré vált.

Az elemzés szerint Ukrajna 2018 és 2022 között a 14. legnagyobb importőr volt, az első ötbe akkoriban India, Szaúd-Arábia, Katar, Ausztrália és Kína tartozott. A 2018 és 2022 közötti ötéves időszakban Ukrajna a globális fegyverimport 2 százalékát tette ki.

2022-re viszont Katar és India után már a harmadik lett Ukrajna.

Eközben Oroszország fegyverexportja csökkent, egyrészt, mert az országban gyártott fegyvereket és felszereléseket az ukrajnai invázióban használták fel, másrészt, mert sok nyugati ország megszakította az üzleti kapcsolatait Oroszországgal. Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre az Egyesült Államok mögött, de pozícióját most már Franciaország is veszélyezteti, ami egy évtizeden belül átveheti a második helyet az elemzés szerint.

A jelentés arra is kitér, hogy míg a nyugati államok több fegyvert sem voltak hajlandóak Ukrajnába szállítani, más országoknak gond nékkül adtak el belőlük. A NATO-államok az azzal kapcsolatos aggodalmak miatt, hogy a harci repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták szállítása tovább eszkalálhatja az ukrajnai háborút, 2022-ben elutasították Ukrajna ezekre vonatkozó kéréseit, ugyanakkor ilyen fegyvereket szállítottak más, konfliktusba keveredett államoknak, különösen a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában – írja a jelentés.

(Guardian)

Március 15-én tárgyalja az orosz bíróság annak az orosz apának az ügyét, akinek 12 éves lánya háborúellenes rajzot készített az iskolában még 2022 áprilisában. A bíróság Alekszej Moszkaljev szülői jogait szeretné korlátozni, a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bizottság szerint ugyanis a család már 2022 májusa óta szerepel a veszélyeztetett családok nyilvántartásában. A bizottság vezetője, Szvetlana Davidova beszámolt arról, hogy az apát két ügyben már felelősségre vonták, a lány anyja peidg külön élt, és nem érdeklődött lánya iránt.

Közben Moszkaljevék támogatói azt mondják, hogy a 12 éves lány 2023. március elseje óta egy árvaházban van, miközben apát március 27-ig házi őrizetbe helyezték. Apja azóta semmi sem tud Másáról, az árvaház vezetői állítólag nem adják át senki a telefont sem, hogy kapcsolatba léphessen az apjával. (Meduza.io)

Az Egyesült Államok új, agresszív nyomást kezdett, hogy fájdalmat okozzon Oroszország gazdaságának és különösen oligarcháinak azzal a szándékkal, hogy meghiúsítsa a Kreml ukrajnai invázióját – írja a Yahoo News az Associated Press nyomán.

Az Egyesült Államok már korábban is kísérletet tett arra, hogy megbüntesse az oligarchák társait és vagyonkezelőit, és most ez lehet a szankciók fő iránya is, miután a Dartmouth Egyetem kutatói által készített februári tanulmány kimutatta, hogy

néhány kulcsfontosságú vagyonkezelő célba vétele sokkal nagyobb kárt okozna Oroszországnak, mint az oligarchák egyenkénti szankcionálása.

Egyébként a washingtoni pénzügyminisztérium múlt heti jelentése szerint eddig több mint 58 milliárd dollár értékben zárolták vagy fagyasztották be a szankciókkal sújtott oroszok vagyonát világszerte. Ebbe beletartozik két, egyenként 300 millió dollárt érő luxusjacht San Diegóban és a Fidzsi-szigeteken, valamint hat New York-i és floridai ingatlan 75 millió dollár értékben.

Posztumusz Ukrajna hőse-kitüntetést kapott Olekszandr Macijevszkij vasárnap este, jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Macijevszkij az a hadifogoly, akinek kivégzését videóra vették. Ezen kivégzése előtt a katona azt kiáltotta: „Dicsőséget, Ukrajnának!” Macijevszkijt, a csernyihivi terület 119. önálló páncélosdandár 163. zászlóaljának mesterlövészét december 30-án végezték ki. Holttestét februárban hazaszállították, de márciusban megjelent egy sokkoló videó a kivégzéséről.

A kijevi tisztviselők, köztük Zelenszkij is, határozottan elítélték a mesterlövész kamerák előtt történt meggyilkolását, amely háborús bűncselekménynek minősül. (CNN)

Március 6. és 12. és között több mint 1100 ellenséges katona halt meg a Bahmutért folyó harcokban, 1500-an pedig megsebesültek – erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt a vasárnap esti beszédében. Zelenszkij úgy fogalmazott: az áldozatok mind visszafordíthatatlan veszteséget jelentenek Oroszország számára. A brit hírszerzés információi szerint a városért folyó harcban most a város központjában futó folyónál húzódik a frontvonal, ugyanakkor az erről érkező információk elég vegyesek, mert az ukrán erők például azt állítják, hogy visszaverték az orosz támadásokat a városon keresztül. A Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin szerint a harcok Bahmutban „kemények, nagyon kemények”. (Guardian)

Az ukrán elnök azt mondta a miniszterelnöknek, hogy vizsgálja meg Oroszország átnevezésének lehetőségét Moszkvára, pontosabban az Orosz Föderáció elnevezés lecserélését Moszkvai Föderációra. Volodimir Zelenszkij azért adott ilyen utasítást, mert az Oroszország átnevezésére irányuló petíció összegyűjtötte a megfontoláshoz szükséges 25 ezer aláírást.

A Yahoo News szerint az orosz vezetése reakciója egyhangúan elutasító volt. Dmitrij Medvegyev, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese és az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt mondta, nem fogják fontolóra venni a név megváltoztatását. „A kijevi Legfelsőbb Náci [Zelenszkij] utasította, hogy dolgozzák ki az Oroszország Moszkvára való átnevezésének kérdését. Nos, mit is mondhatnék... A mi válaszunk? Nem, természetesen nem” – fogalmazott Medvegyev.

Nem meglepő módon Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő is elzárkózott a kijevi javaslattól, ő a Telegramon arról posztolt, hogy Zelenszkij megpróbál egy „oroszellenes Ukrajnát” létrehozni.

Vlagyimir Putyin „rendkívül súlyos veszteségeket” szenved Ukrajnában, miközben a Bakhmutért folyó harc a brit hírszerzés szerint tovább dúl – írja az Independent részben a brit hírszerzés hétvégi jelentése, részben a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szavai nyomán.

Oroszország Bakhmutot tette a több százezer tartalékos és zsoldos bevonásával zajló téli hadjárat fő célpontjává. Elfoglalta a város keleti részét, valamint északi és déli külvárosait, de eddig nem sikerült az ukrán védők köré gyűrnie. Brit védelmi tisztviselők szerint az ukrán erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Bakhmut nyugati részét, így megerősített épületekből tüzelhetnek az orosz vonalakra.

Prigozsin „keménynek, nagyon keménynek” nevezte a bahmuti helyzetet, mondván: „Minél közelebb kerülünk a város központjához, annál keményebbek a harcok ... Az ukránok végtelen tartalékokat dobnak be. De mi előrenyomulunk”.

• Brit hírszerzés: A gazdagabb oroszok kevésbé mennek háborúzni, mint a szegényebbek és a kisebbségek.
• A háború kezdete óta már több mint 152 ezer lakóházat romboltak le az orosz rakéták és a tüzérség, állítja az ukrán belügyminiszter.
• Ferenc pápa elmegy Kijevbe, ha Moszkvába is el tud menni.
• A Wagner-csoport toborzóközpontokat nyit, hogy pótolja a Bahmutban elveszett katonákat.
• Ukrán határőrök azt állítják, hogy megölték a Wagner zsoldoscsoport hat tagját.
• Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova állítólag azt mondta, hogy a Kreml köreiben belső harcok vannak, és a Kreml gyakorlatilag átengedte az ország információs tere feletti ellenőrzést.
• A rendőrség szerint zavargásokat keltő összeesküvést akadályoztak meg Moldovában.

A vasárnapi közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.