Putyin az árulók és szabotőrök leleplezését sürgette, a CNN szerint Zelenszkij Washingtonba utazhat szerdán Bidenhez

A CNN szerint Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Fehér Házban terveznek találkozni.

Mindez viszonylag meglepetésszerű találkozó lehet, ami egybeesik a kormányzat azon szándékával, hogy új védelmi segélycsomagot küldjön az országnak, amely Patriot rakétarendszereket is tartalmazna – írja a CNN két olyan forrásra hivatkozva, akik ismerik a találkozó tervezetét.

A látogatást még nem véglegesítették, és biztonsági aggályok miatt szűk körben tartják csak meg. Ez az út lehet az első alkalom, hogy Zelenszkij elutazik Ukrajnából a háború kitörése óta.

A Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni az esetleges látogatást, sem Biden bejelentését az új biztonsági segítségcsomagról. Nancy Pelosi házelnök sem erősítette meg a hírt. Azt mondta, hogy nem tudja, hogy eljön-e az ukrán elnök, és a saját meghívásáról sem tud biztosat, amíg ez ki nem derül.

Ugyanakkor Pelosi felhívta a képviselőket, és azt mondta nekik, hogy jelenjenek meg szerdán a Capitoliumban, „egy nagyon különleges, a demokráciára összpontosító” rendezvényen – mondta egy képviselő a CNN-nek. Pelosi attól tartott, hogy az ülésterem üres lesz a közelgő ünnepek miatt. A képviselők egyébként úgy gondolják, hogy az ukrán elnök beszédet is mond majd az kongresszusban, ám ez is a még nem véglegesített program függvénye.

Szokatlan felfedezést tettek katonák Ukrajna déli Herszon régiójában, miközben fedezéket építettek a Dnyeper folyó partján.

A határőrök ásás közben, nagyjából egy méter mélyen egy ókori római kori település maradványaira bukkantak. A leletről értesítették a helyi régészeket, és a történelmi leletek megőrzése érdekében leállították a munkálatokat – közölte az ukrán határőrség.

A régészeti munkálatok a háború befejezése után folytatódnak a helyszínen.

(Sky News)

Kedden megjelent az amerikai képviselőház költségvetési törvénytervezete, melyben a januárig még demokrata vezetésű testület mintegy 45 milliárd dollárt (a nagy számok barátainak: ez 18 ezer milliárd forint) irányoz elő Ukrajna támogatására 2023-ban. Ez mintegy 8 milliárd dollárral haladja meg a Fehér Ház által igényelt költségvetési keretet.

A kiadási tervezetben Ukrajna kapcsán a következő nagyobb tételek szerepelnek:

• először is 11,9 milliárd dollárból pótolnák az amerikai hadsereg fegyverkészleteit (az ukrajnai szállítások jó része az amerikai hadsereg saját készleteiből történik, jellemzően a tartalékban álló fegyverekből),
• 9 milliárd dollár az Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtás Kezdeményezés révén jut el Ukrajnába kiképzési, hírszerzési és egyéb tevékenység finanszírozására,
• 7 milliárd dollárt az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnoksága használhat fel saját műveletekre, hírszerzési feladatok támogatására és eszközök beszerzésére,
• 2,47 milliárd dollár jut humanitárius segítségnyújtásra,
• 13 milliárd dollárt különítettek el a háború miatt külföldi támogatás nélkül napok alatt életképtelenné váló ukrán gazdaság támogatására,
• 2,4 milliárd dollárt fordítanak az ukrajnai menekültek egyesült államokbeli integrációjának segítésére.

Ezeket az összegeket a kongresszus nyilván a szükségletek függvényében fogja növelni; az USA egy, az Ukrajnának folyósított kutatócsoport adatai szerint a január vége óta eltelt 10 hónap alatt több mint 25 alkalommal, összesen 48 milliárd dollár értékben nyújtott katonai-, gazdasági- és humanitárius segítséget az orosz agresszió ellen küzdő országnak.

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Bizottság kommunikációs koordinátora kedden egy sajtóbeszélgetésen köszönetet mondott a törvényhozás rugalmasságáért, amely lehetővé teszi Ukrajna folyamatos támogatását. Kirby elmondta, hogy a segítségnyújtásban Ukrajna pillanatnyi szükségleteit tartják szem előtt – ez most elsősorban a légvédelmi rendszereket jelenti, de a háború átfogó jellege miatt Ukrajnának lényegében minden hadianyagra nagy szüksége van. A szóvivő továbbra sem erősítette meg azt a sajtóhírt, hogy döntés született volna Patriot nagy hatótávolságú rakétarendszer szállításáról.

Az Egyesült Államok költségvetését péntekig kell elfogadni, az eredeti határidő december 16-a volt, amit az utolsó pillanatban egy külön törvénnyel meghosszabbítottak, hogy haladékot adjanak a szűk többséggel rendelkező demokratáknak és republikánusoknak a megegyezésre. Amennyiben határidőre nincs elfogadott költségvetés, finanszírozás híján leállnak alapvető szövetségi intézmények.

(MTI)

Az orosz állami duma kedden tovább szigorított a cenzúrán: a „Szélsőséges anyagok előállításáról és terjesztéséről” szóló törvény módosításával akár egymillió rubeles (több mint 5 millió forintos) büntetés vár azokra, akik olyan térképet függesztenek ki, mely Oroszországot nem a Kreml által megrajzolt határokkal ábrázolja, azaz a duma megfogalmazásában „megkérdőjelezi Oroszország területi integritását”. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a TASSZ hírügynökség által közölt büntetési tételek alapján magánszemélyek csak 5-16 ezer forintos büntetésre, vagy ezt kiváltandó, 15 nap elzárásra büntethetők a nem megfelelő térkép használata miatt.

Persze adódik a kérdés, milyen térkép az, ami az új (egyelőre csak az alsóház által elfogadott, azaz két, igen alacsony ratifikációs akadály előtt álló) törvény szerint megkérdőjelezi Oroszország területi integritását?

Lényegében az összes, 2014 előtt készült vagy Oroszországot a nemzetközileg elismert határai között ábrázoló térkép.

A törvény elsősorban a 2014-ben egy vértelen katonai akcióval megszállt, majd egy kétes legitimitású „népszavazás”-t követően Oroszországhoz csatolt Krím-félszigetre kényes, és kiemeli az iskolai atlaszok ideológiai fenyegetettségét. A duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának sajtószolgálatát idézzük:

Különösen veszélyesek azok az anyagok, melyek a gyerekeket célozzák meg, mint az egyik népszerű kiskereskedelmi láncban árult térképes tapéta, mely a Krímet Ukrajna részeként ábrázolja. Ez nyilvánvalóan a Nyugat Oroszország ellen indított hibrid háborújának része. Az ilyen, az orosz jogszabályokat sértő anyagok terjesztését meg kell akadályozni.

Ukrajna lakosságának mintegy negyede (közel 10 millió ember) szenvedhet valamilyen mentális betegségben a háború miatt, közölte a WHO országos képviselője, Jarno Habicht.

Az észrevehető betegségek közé tartozik például a szorongás, a stressz és a PTSD (poszttraumás stressz). A mentális betegségre vonatkozó esetek száma a konfliktus elhúzódásával egyre nő. Az ENSZ ezért online támogatási szolgáltatásokat fog indítani az ukránok számára.

A háború kezdete óta Ukrajna egészségügyi rendszerére nyomás nehezedett, a WHO adatai szerint eddig legalább 700 támadás érte az egészségügyi ellátórendszert. A kritikus infrastruktúrát ért támadások ráadásul folyamatos áramszünetet jelentenek több régióban. Habicht szerint a hideg idővel és az elégtelen fűtéssel megszaporodnak majd a fizikai betegségek is, az utcai világítás hiánya miatt pedig az autóbalesetek száma is nőni fog.

Putyin vezeti szerdán azt az ülést, amelyen az orosz fegyveres erők 2022-es teljesítményéről és jövő évi feladatairól lesz szó, írja a CNN a TASZSZ orosz hírügynökség közlése alapján.

A TASZSZ szerint az ülésen Szergej Sojgu védelmi miniszter „vitaindító beszédet” is mondani fog. Beszámol majd a háborús orosz eredményekről, a katonákhoz érkezett fegyverek és felszerelések mennyiségéről és a katonai infrastruktúra kiépítéséről. A találkozón részt vesznek az orosz katonai körzetek parancsokságai is, több mint 15 ezer tisztviselő vesz részt a videókonferencián.

Oroszország folytatja a belarusz légierő pilótáinak kiképzését arra, hogy „speciális robbanófejet” tudjanak szállítani, írja a CNN Putyin minszki beszéde alapján. „Úgy gondolom, hogy folytatható lenne a belarusz elnök javaslatának nyomán a belarusz harci repülőgépek személyzetének kiképzése” – fogalmazott Putyin.

„Az USA például évtizedek óta hajt végre hasonló kiképzéseket NATO-szövetségeseivel.”

– állította Putyin, aki az úgynevezett „kialakult feszült helyzet” miatt tartja fontosnak az összehangolt intézkedéseket. Ezt erősítette Lukasenko is: mindkét elnök kerülte, hogy a „feszült helyzetet” kifejtve beszéljenek Ukrajnáról vagy a háborúról. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Lukasenko már az év elején felajánlotta, hogy segít „szimmetrikus katonai lépéseket” meghozni a „nyugati akciókra válaszul”. Arra is kérte Oroszországot, hogy segítsék Belarusznak korszerűsíteni a belarusz katonai repülőgépeket, hogy azok alkalmasak legyenek nukleáris robbanófejek szállítására is.

A csuvasföldi gázexportvezeték robbanása után Oleg Nyikolajev, a régió vezetője Telegram-bejegyzésben azt írta, hogy a robbanás a gázvezetéken építési és szerelési munkálatok során történt. Hozzátette, hogy a hatóságok minden szükséges intézkedést meghoznak a baleset helyszínén, Jambahtyino községnél.

A Gazprom Transzgaz Nyizsnyij Novgorod közölte, hogy a történtek okának megállapítására különbizottság alakult. A csuvasföldi rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a balesetet gázszivárgás okozhatta, írja az MTI. Mint korábban írtuk: a balesetben három munkás vesztette életét, egy pedig megsérült.

Az orosz női válogatott labdarúgója, Nadezsda Karpova Instagramon reagált Putyin és Lukasenko minszki találkozójára. A sportoló Insta-sztorijában „szar söpredéknek” nevezte Putyinékat, hozzátéve, „ti vagytok azok, akik megrendezték a népirtást. Titeket kell elítélni. Nemcsak mérgezőek vagytok, hanem fasiszták, akiknek nincs helyük a modern világban”.

Karpova a „mérgező” szó használatával Lukasenko egyik kifejezetten érdekes „tréfálkozására” utalt. Lukasenko ugyanis az orosz elnökkel való hétfői találkozása után azzal próbált – általa úgynevezett – poénkodni, hogy

„Mi [Putyinnal] társagresszorok vagyunk, a legkárosabb és legmérgezőbb emberek a bolygón. Egyetlen dologban nem értünk egyet: hogy melyikünk a károsabb. Putyin szerint én. Én meg kezdem azt hinni, hogy ő. Végül úgy döntöttünk, mindketten ugyanannyira azok vagyunk.”

(444 via Meduza)

Három ember életét vesztette, egy ember pedig megsérült egy hétfő délelőtti robbanásban, mely megrongálta egy Európába Ukrajnán keresztül földgázt szállító vezeték közép-oroszországi szakaszát. Az Urengoj-Pomari-Ungvár vezeték a helyi hatóságok szerint egy előre tervezett karbantartás során robbant fel a Volga menti Kazan városától 150 kilométerre nyugatra található Kalinyino településénél. A baleset három halálos áldozata mellett egy negyedik ember is megsérült. Az illetékes csuvasföldi hatóságok szerint a robbanás következményeképp felcsapó lángokat gyorsan eloltották.

Az 1980-as években épült, a Gazprom észak-szibériai vezeték számít jelenleg az Európába tartó – és a háború kezdete óta igencsak megcsappant – orosz gázexport első számú útvonalának, mely az észak-szibériai Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzet gazdag mezőin kitermelt földgázt szállítja nyugatra.

(TASSZ)

Volodimir Zelenszkij néhány kormánytagja kíséretében előre be nem jelentett látogatást tett a hónapok óta a kelet-ukrajnai harcok fókuszában álló Bahmutban. A látogatásról szóló kormányzati közlemény szerint az ukrán elnök a harctéri parancsnokoknál tájékozódott a harctéri helyzetről, és kitűntetett néhány katonát is, majd még mielőtt nyilvánosságra hozták volna tartózkodóhelyét, már távozott is. „Bahmut hőseinek” azt ecsetelte, hogy szeretné garantálni, hogy minden rendben van a hátországban, hogy „gyerekeik, családjuk melegben van és egészséges”. Csakhogy az ukrán energiaellátást biztosító infrastruktúra elleni orosz rakétatámadások miatt Zelenszkij szerint „a helyzet bonyolult”, és néha van világítás, néha nincs – „ilyen nehézségek közepette az a legfontosabb, hogy a bennünk világító belső fény kitartson”.

A Donyeckben található Bahmut májusban vált frontvárossá; a békeidőben 70 ezer lakosú város ugyanis pont a régió kulcstelepülései, Szlovjanszk és Kramatorszk felé nyomuló orosz erők útjában állt. Augusztusig csak az orosz tüzérség rendszeres csapásaitól kellett tartani, onnantól kezdve azonban a várost szárazföldi csapatok – előbb főleg a Wagner zsoldosai, majd a Herszonból kivont orosz csapatok bevonásával – is folyamatosan nyomás alatt tartották a védelmi vonalaikban kitartó ukránokat.

A stratégiai szempontból is kritizált – a többi frontszakasz fejleményeire fittyet hányó – orosz offenzíva eredményeképp Bahmut körül decemberre lényegében állóháború alakult ki, a hideg sár, a megszaggatott fák és a több hónapos harcba belefásult katonák miatt a bahmuti csatát előszeretettel hívják egy „Új Verdun”-nek vagy a brit sajtóban az olvasók számára nagyobb referenciaértékkel bíró „Új Passchendaele”-nek.

(via BBC)

Az orosz-ukrán háború kitörése után egy 14 éves finn lány, Henriikka elhatározta, hogy a maga módján segíteni próbál az ukrán népnek. Ezért elkezdett meleg gyapjúzoknikat kötni és árulni, hogy az ebből befolyó összeget Ukrajnának adományozhassa – számolt be erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebook-oldalán. „Az ő kérésére jutott el hozzám az egyik pár zokni. Hálás vagyok Henriikkának és nagyapjának, Antti Puijolának. Minden ilyen történet inspirál és erőt ad a folytatáshoz” – írt az ukrán elnök.

Hozzátette: „Az idei Mikulás-nap (az ortodox naptár szerint Ukrajnában december 19-én ünnepelték Szent Miklós napját) különleges. Nemcsak azért, mert beárnyékolja a háború, hanem mert mindannyian bízunk abban, hogy a jónak hihetetlen ereje van, és győzedelmeskedik. Mert erősen hiszünk abban, hogy a rossz soha nem győzhet. Gyermekeink arra kérik Szent Miklóst, hogy hozzon békét és győzelmet Ukrajnába.”

Tucatnyi kalasnyikovos jégszobor jelent meg karácsonyi dekorációként a szibériai Csita város főterén decemberben. A helyi hatóságok úgy vélték, hogy a katonás jégszobrok megfelelőek az ünnepi időszakhoz, és patriotizmusra ösztönzik a helyieket. A legtöbb ember, akivel a BBC riportere, Steve Rosenberg a téren beszélgetett, egyet is ért ezzel.

„Háborút vívunk. Ezért helyes, hogy itt vannak ezek a jégkatonák. Aktuálisak” – mondta egy Tatyjana nevű nő.

„Szokatlan módja az újév megünneplésének. Normális esetben a Mikulásnak kellene itt lennie. De ez a mai világ” – mondta egy másik, Ludmilla nevű nő, aki bevallotta, hogy aggódik amiatt, ami Ukrajnában történik. „Vannak barátaink, akiket mozgósítottak és harcolni küldtek oda. Aggódunk értük. Felhívjuk őket, hogy megtudjuk, jól vannak-e. De bármit is gondolunk a kormányunkról, ez a mi hazánk. Ha mi nem védjük meg, akkor ki fogja?” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy kitől kellene megvédeni Oroszországot, a Moszkvától 4830 kilométerre élő szibériai nő így választolt: „Megvédjük a náciktól. Sokan vannak a környéken. Oroszországot minden fronton támadják, többek között az LMBT-propagandával. Ezt próbálják ránk erőltetni. Mi elutasítjuk ezeket az idegen eszméket. Mi az orosz értékeket valljuk. Nehéz ezt szavakkal elmagyarázni. Egyszerűen csak érzem.”

A BBC oroszországi tudósítója megjegyzi, hogy az oroszok korábban nem beszéltek neki ilyesmikről az utcán. „Soha nem beszéltek arról, hogy Ukrajnában »nácik« fenyegetik őket, vagy arról, hogy harcolni kell az úgynevezett orosz értékekért. Ez az egyik legnagyobb változás, amit ebben az évben itt észrevettem” – írta.

A cikk szerint a Kreml propagandájának sok embert sikerült meggyőznie arról, hogy országuk most valamiféle egzisztenciális harcban áll a Nyugattal. „Az itteni beszélgetések során gyakran hallom, hogy az emberek szinte szóról szóra elismétlik az orosz tévécsatornákon hallott ukrán- és nyugatellenes retorikát” -tette hozzá.

(BBC)

Vlagyimir Putyin a biztonsági szolgálatoknál dolgozók napján mondott beszédében azt mondta, hogy új veszélyek és kockázatok leselkednek Oroszországra, ezért minden területen meg kell erősíteni a különleges szolgálatok munkáját, írja a TASZSZ.

Putyin a terrorizmus elleni küzdelmet jelölte meg az összes különleges szolgálat, mindenekelőtt az FSZB egyik prioritásaként, hangsúlyozva, hogy a tisztek megfelelő tapasztalattal rendelkeznek e téren. Putyin a következő útmutatást adta:

• a közterületeket, a közlekedési és energetikai infrastruktúrát állandó ellenőrzés alatt kell tartani,
• a külföldi hírszerző ügynökségek tevékenységét vissza kell szorítani,
• az árulókat, kémeket és szabotőröket le kell leplezni,
• meg kell erősíteni a határszolgálatot,
• határozottabban kell fellépni az információk védelmében,
• a gazdasági bűncselekményeket, korrupciót vissza kell szorítani.

„Az Önök munkájának legfontosabb pontja az állam biztonsága, a társadalom stabilitása, az orosz állampolgárok jogainak és szabadságainak megbízható védelme. Meggyőződésem, hogy ezzel tisztában vannak, és továbbra is hatékonyan fogják ellátni feladataikat, valamint becsületesen és lelkiismeretesen fogják szolgálni hazájukat és népünket” – mondta Putyin a különleges szolgálatokhoz intézett beszédében.

A Guardian szerint Putyin arról is beszélt, hogy „rettentő nehéz” a helyzet abban a négy kelet-ukrajnai megyében, amelyek annektálását Oroszország szeptemberben bejelentette, de Szírián és Észak-Koreán kívül egyik ország sem ismeri el.

Kína szerint a szerdán kezdődő egyhetes kínai–orosz haditengerészeti gyakorlatok célja az együttműködés további elmélyítése a felek között, akiknek szövetsége Moszkva ukrajnai inváziója óta tovább erősödött.

„Ez a közös gyakorlat arra irányul, hogy demonstrálja a két fél eltökéltségét és képességét a tengeri biztonsági fenyegetésekre való közös reagálásra, és a kínai–orosz átfogó, új stratégiai koordinációs partnerség további elmélyítésére” – közölte Kína.

Az évtizedek óta tartó kölcsönös bizalmatlanságot félretéve Kína és Oroszország külpolitikájuk összehangolásának részeként kezdett ehhez hasonló közös gyakorlatokba. Kína nem bírálta Oroszország ukrajnai invázióját az ENSZ-ben, elítélte a Moszkva elleni nyugati szankciókat, és azzal vádolta Washingtont és a NATO-t, hogy ők provokálták Putyint.

Kína pár héttel a háború kitörése előtt „határok nélküli” barátságot kötött Oroszországgal, és továbbra is az orosz olaj és gáz egyik fő vásárlója. A nyersanyagokat komoly kedvezménnyel kapja, és tagadja, hogy cserébe katonai felszereléseket adott volna el Moszkvának.

(Guardian)

Putyin hétfőn meglátogatta Lukasenko belarusz elnököt, de a találkozó utáni sajtótájékoztatón szinte szóba sem került a háború, egyetlen újságíró sem tett fel róla kérdést. A belarusz ellenzék – amelynek képviselőit nagyrészt börtönbe, száműzetésbe kényszerítették – attól tart, hogy Oroszország előbb-utóbb magához csatolja vagy fokozatosan bekebelezi országukat. Putyin és Lukasenko egyaránt elutasították ezt a felvetést.

„Oroszországnak nem áll érdekében, hogy bárkit is bekebelezzen”

– mondta Putyin. „Ennek egyszerűen semmi haszna nem lenne.”

Putyin megjegyzésével kapcsolatban Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy ezt „az irónia csúcsának” kell tekinteni, mivel „egy olyan vezetőtől származik, aki ebben a pillanatban is épp arra törekszik, hogy erőszakkal bekebelezze egy másik békés szomszédját”. A szóvivő hozzátette, hogy Washington továbbra is figyeli Belarusz lépéseit, és ha további támogatást nyújt Putyinnak, arra „megfelelő választ” fog adni.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• December 16-án Vlagyimir Putyin látogatást tett a háborús főparancsnokságon, ahol több magas rangú katonatiszttel, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel és Szergej Sojgu védelmi miniszterrel találkozott, ezt fel is vették.
• Putyin javaslatokat kért a háború következő lépéseire vonatkozóan, amiről a ukrajnai orosz haderőcsoport parancsnoka, Szergej Szurovikin tábornok beszámolót is tartott.
• Ezzel a megrendezett találkozóval Putyin valószínűleg a háborúért való kollektív felelősséget akarta demonstrálni, illetve Putyin ezzel próbálta megosztani a felelősségét a katonai kudarcok, a magas halálozási számok, és a mozgósítás miatt növekvő elégedetlensége miatt.
• A televíziós felvételek igyekeztek eloszlatni a közösségi médiában terjedő pletykákat Geraszimov tábornok elbocsátásáról is.

300 napja támadta meg Oroszország Ukrajnát.

• Drónokkal támadták Kijevet az oroszok.
• A Wagner-csoport újoncait kivégzéssel fenyegethetik a britek szerint.
• Hadgyakorlatba kezdenek a Belaruszba vezényelt orosz csapatok.
• Putyin Belaruszba utazott Lukasenkóhoz.
• Orbán oroszpárti politikája a magyar nemzet felelőssége is, állítja Melitopol polgármestere.
• A BKV Ukrajnának adományozta a leselejtezett, de működő autóbuszait.
• Földet kaphatnak az ukrajnai háborúban érdemeket szerző katonák és családjaik.

A háború hétfői híreit itt találják.