Az ukránok átverték az oroszokat a déli offenzívával, visszafoglalták a Harkiv régió több mint egyharmadát

A Herszon felszabadítására indított ukrán déli offenzíva dezinformációs kampány volt, hogy elterelje Oroszország figyelmét a Harkiv térségében készülő valódi támadásról – közölték az ukrán különleges erők. Az ukrán erők továbbra is váratlanul gyors előrenyomulást folytatnak az ország északkeleti részén,

három nap alatt visszafoglalták a megszállt harkivi régió több mint egyharmadát.

Az ukrán területi nyereségek nagy részét az orosz védelmi minisztérium szombaton megerősítette. „[Ez] egy nagy, különleges dezinformációs művelet volt” – mondta Tarasz Berezovetsz, az ukrán különleges erők Bohun brigádjának sajtófőnöke, volt nemzetbiztonsági tanácsadó. Oroszország] azt hitte, hogy délen lesz a nagy támadás, ezért áthelyezte oda erőit. Aztán dél helyett ott történt az offenzíva, ahol a legkevésbé számítottak rá, és ez pánikot és menekülést váltott ki.

Mind az orosz, mind az ukrán fél hónapok óta készült arra, hogy az ukrán erők megindulnak a déli kikötővárosért, Herszonért. Ez augusztus végén végül meg is történt, bár a vártnál kisebb intenzitással folynak ott a harcok.

(Guardian)

Szombaton jelentős területet foglalt vissza az oroszoktól az ukrán hadsereg Harkivtól délkeletre. Az ukránok Izjum és több stratégiailag fontos város elfoglalása után a Donyecki területen lévő Limannál harcolnak, írja az Ukrajinszka Pravda. Limant május végén foglalták el az orosz csapatok.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Területi Katonai Adminisztráció ukrán vezetője közölte, hogy az ukrán hadsereg a korábban orosz kézben lévő Liszicsanszk külterületét is elérte. Hajdaj részleteket ugyan nem írt, de a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében utalt Liszicsanszk küszöbön álló felszabadítására: „Liszicsanszk... egy csodálatos ukrán város. Ó, sok helyreállítási munkálat vár majd rá”. Az ukrán fegyveres erők július 3-án kényszerültek visszavonulni innen a sokszoros tüzérségi túlerőben lévő orosz hadsereg támadásai miatt.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a Donbasz felszabadítására irányuló „különleges katonai hadművelet” céljainak elérése érdekében úgy döntöttek, hogy az orosz csapatokat átcsoportosítják Balaklija és Izjum körzetében, hogy „fokozzák a donyecki irányú erőfeszítéseket”.

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy a Donyeck irányába történő „átcsoportosítás” során az orosz csapatok légi, rakéta- és tüzérségi csapásokat mértek az ukrán hadsereg állásaira.

(Interfax)

Készült néhány kép az ukrán hadsereg által szombaton visszafoglalt Balaklija településen. A 26 ezer fős város délkeleti irányban kb. 90 kilométerre található Harkivtól, fontos vasúti csomópontnak számít. Az Ukrajnát megtámadó orosz inváziós erők március 3-án foglalták el. Mint megírtuk, az ukrán erők a szeptemberi offenzívájuk során jelentős területeket és több települést foglaltak vissza Harkivtól keletre, az orosz egységek pedig a bekerítés elől menekülve visszavonultak.

Az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete, Jevgenyij Arnoldovics Sztaniszlavov a Magyar Békekörben péntek este tartott előadást a Szakszervezetek Házában. A Békekör saját honlapja szerint a 2014-es ukrajnai események hatására létrejött szervezet, amire orosz katonai agresszió helyett polgárháborúként hivatkoznak, összhangban a Kreml narratívájával.

Sztaniszlavov ezen az eseményen megdicsérte a magyar kormányt, mert szerinte jól érti az ukrajnai helyzetet, és felelősségteljes álláspontot képvisel. Elmondta, hogy a legtöbb országnak előnyére válik a több pólusú világrend, amit az országa képvisel. Az eddigi egypólusú, amerikai hegemóniától megszabadulva érvényt szerezhet a nemzeti fejlődésnek. Arról is beszélt, hogy az ukrajnai művelet a több pólusú világrend katalizátora is. Panaszkodott amiatt, hogy vannak uniós országok, amelyek az oroszok mozgását a vízumegyezmény felmondásával akarják korlátozni.

A magyar álláspont szerint a brüsszeli szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Európa minden korábbinál magasabb összeget fizet az orosz energiahordozókért – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek szombaton. Varga nemrégiben az uniós pénzügyminiszterek találkozóján vett részt Prágában, ahol megjegyezte: a szankciós politikának akkor van értelme, ha annak fáj jobban, aki ellen hozták. Ezzel szemben „Európát térdre kényszeríti, kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány” – mondta a pénzügyminiszter.

Varga szerint a kormány álláspontja továbbra is változatlan az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség, fegyverszállítmányokat továbbra sem enged át az országon, ugyanakkor támogatja az igazságos tehermegosztáson alapuló, a háború kárait mérséklő pénzügyi segítséget – mondta. Hozzátette, hogy Magyarország eddig már több mint 28 milliárd forint segítséget nyújtott Ukrajnának.

Több orosz tisztségviselőt is beidézett a szentpétervári rendőrség, miután hazaárulással vádolták Vlagyimir Putyin orosz elnököt – írja a CNN.

Szentpétervár Szmolnyinszkoje nevű kerületének helyi képviselői az orosz Állami Dumához fordultak, hogy Putyint – az általuk hazaárulásnak nevezett bűncselekmények miatt – vonják felelősségre, és mozdítsák el a hivatalából. Az egyik képviselő, Dmitrij Paljuga a Twitteren tette közzé, hogy szerintük az elnök milyen bűnöket követett el hazájukkal szemben. Azt írta, hogy Putyin az oka annak, hogy megtizedelődött azoknak a munkaképes fiatal férfiak száma, akik ahelyett, hogy az orosz munkaerőpiacot erősítenék, a hadseregben szolgálnak. Paljuga szerint Putyin a felelős az ország gazdasági visszaeséséért, a nyugati agyelszívásért, a NATO keleti bővítéséért, valamint „az ukrajnai különleges katonai művelet ellentétes hatásáért” is.

Paljuga és képviselőtársa, Nyikita Juszferev később a Twitteren azt is közzétette, hogy a szentpétervári rendőrség beidézte őket „a hatalmi berendezkedés hiteltelenítése” miatt. Paljuga később arról számolt be, hogy a négy beidézett képviselő közül kettőt már elengedett a rendőrség, és várhatóan mindannyian pénzbírságra számíthatnak.

Az orosz haderő egy hónappal a háború elindítása után, március 24-én vette át az ellenőrzést a Harkivtól 120 kilométerre fekvő Izjum felett. Most minden jel arra utal, hogy a pár napja indított ellentámadásban az ukránok ezt a 45 ezres várost is visszafoglalták. A Donyeck megyei orosz megbízott, Danyil Beszonov arról számolt be, hogy az orosz katonák elhagyták Izjumot, kisebb településeket, és ez természetesen rossz hír.

„Természetesen ez a főparancsnokság hibáinak eredménye. De nem kell ebben rejtett összefüggéseket keresgélni, ez nem árulás kérdése. Harcolunk, ahogy tudunk, minden szinten, hol jobban, hol rosszabbul. A lényeg az, hogy beismerjük a hibákat, és levonjuk a megfelelő következtetéseket” – írta Beszonov az ukrán Pravda tudósítása szerint.

Haditudósítók is megerősítették az oroszok kivonulását, és ezt helyes lépésnek nevezték, mert az ukrán csapatok körbevették az oroszokat. A kivonulással a katasztrófát kerülték el.

Frissítés, 16:50: Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan is közölte, hogy erőket csoportosítanak át, és elhagyják Izjumot.

Ukrajna visszafoglalta a stratégiai fontosságú Kupjanszk városát, erősítették meg az ukrán fegyveres erők. A 27 ezer lakosú, Harkivtól mintegy 100 kilométerre keletre fekvő város a február 24-én indult orosz támadás óta megszállás alatt állt. A hely fontos vasúti csomópontnak számít, amelynek nagy jelentősége volt az orosz hadsereg utánpótlásában. Már korábban is jelentek meg képek ukrán zászlót kitűző katonákkal a városból, de a település elfoglalását most erősítették meg. Olyan képek is megjelentek, amelyen ukrán katonák láthatók a kupjanszki városháza előtt, amint az ország zászlaját tartják magasba, az orosz zászló pedig a lábuknál van. Az ukrán különleges erők azt írta egy kép mellé, hogy Kupjanszk „mindig is ukrán volt, és az is marad”, írja a Tagesschau)

Makszim Gubin, a kupjanszki körzet oroszok által kinevezett vezetője orosz hírügynökségeknek azt mondta: „Igyekszünk minden erőnkkel a helyi lakosság evakuálására összpontosítani legalább 3-4 napig, amíg a helyzet stabilizálódik”. A helyi oroszokat a hivatalosan el nem ismert „Luhanszki Népköztársaságba”, Szvatovába és az oroszországi Logatcsevkába viszik és ideiglenes szállásokon helyezik el, írja az Ukrainska Pravda. A BBC szerint az ukrán hadsereg célja az, hogy Kupjanszk elfoglalása után bekerítse az Izjum közelében állomásozó több ezer orosz katonát. Ha az ukránoknak sikerül megtartani a visszafoglalt területeket, ezzel azt üzenik, hogy képesek visszavenni az oroszok által megszállt területeket. Oroszország számára ez megalázó kudarcot jelentene, mivel erői a háború első napjaiban megszállták ezt a területet.

A gyorsan előrenyomuló ukrán erők egyre nagyobb, korábban az oroszok által ellenőrzött területet foglaltak el keleten – közölte Vitalij Gancsev, az oroszok által támogatott Harkiv régió közigazgatásának vezetője az állami televízióban.

Ezzel az eddigi hallgatás után Oroszország gyakorlatilag elismerte, hogy frontvonalának egy szakasza összeomlott Ukrajna második legnagyobb városától, Harkivtól délkeletre – írta a Reuters.

Gancsev azt mondta, hogy igyekeznek feltartóztatni az ukrán csapatokat, de elismerte, hogy több település már az ukránok ellenőrzése alá került. Az oroszok megkezdték a lakosság evakuálását a városokból, például a tartomány fontos logisztikai központjából, Izjumból.

Zelenszkij tanácsadója, Olekszij Aresztovics állítása szerint az Izjumot védő orosz erők elszigetelődtek, közülük több százan haltak meg, és több százan estek fogságba.

Előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe a német külügyminiszter, aki másodszor látogat Ukrajnába a háború kitörése óta. Annalena Baerbock úgy fogalmazott:

„Mai látogatásom célja megmutatni, hogy továbbra is számíthatnak ránk, továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, fegyverszállításokkal, humanitárius és pénzügyi támogatással, amíg csak szükséges”.

Egy hete Denisz Smjjal ukrán miniszterelnök látogatott Berlinbe, Németországtól további fegyverszállítmányokat kérve. Az elmúlt hetekben Németország tarackokat, rakétavetőket és légvédelmi rakétákat küldött Kijevnek.

Egy már bejelentett 500 millió eurós katonai segélycsomag keretében légvédelmi rendszerek, kisteherautókra szerelt rakétavetők és a drónelhárító eszközök is érkeznek majd, valamint a németek Hollandiával együttműködve ukrán katonákat képeznek ki aknamentesítésre.

Baerbock szerint „Putyin arra számít, hogy belefáradunk, hogy hazugságokkal megoszthat minket, zsarolhat az energiaszállításokkal. De ez nem fog működni, mert egész Európa tudja, hogy Ukrajna a mi békénket védi”.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben a következőket írják:

• Az ukrán erők 2022. szeptember 6-án ellentámadást indítottak a Harkivi terület déli részén. Az egységeknek egy keskeny sávban nagyjából 50 kilométerre sikerült benyomulniuk az oroszok által ellenőrzött területre.
• Az oroszokat valószínűleg meglepetésként érte a támadás, mert a terület védelme gyenge volt, így az ukrán egységek több várost is el tudtak foglalni vagy be tudtak keríteni.
• Az Izjum körüli állomásozó orosz csapatokat egyre inkább sikerül elvágni a többi egységtől, ezért az ukránok már Kupjanszk városára koncentrálnak. A település a donbászi frontvonal fontos utánpótlási útvonalán fekszik, elfoglalása jelentős csapás lenne Oroszország számára.
• Mivel az ukrán hadműveletek Herszonban is folytatódnak, az oroszok mind az északi, mind a déli területen védelmi nyomás alatt állnak.

• Ukrajna több mint ezer négyzetkilométernyi területet, harminc települést foglalt vissza az elmúlt héten. Egy orosz tisztviselő is elismerte, hogy sikeres az ukránok előretörése Harkiv környékén.
• A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint azonnal létre kell hozni a nukleáris biztonsági övezetet a zaporizzsjai erőmű körül. Az oroszok szerint ukrán csapatok akartak partra szállni a zaporizzsjai atomerőmű közelében.
• Az ENSZ értesült ukrán hadifoglyok megkínzásáról, de nem mehetnek az orosz táborokhoz.
• A NATO-főtitkár szerint kritikus szakaszába lépett a háború.

A pénteki nap legfontosabb történéseit tegnapi tudósításunkban pörgetheti vissza.