Elismerte egy orosz tisztviselő, hogy sikeres az ukránok előretörése

Visszafoglaltak harminc települést az ukrán erők az orosz hadsereg ellen a héten indított ellentámadásban az ország északkeleti részében, Harkiv térségében – közölte pénteken videoüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Fokozatosan egyre több település felett vesszük át az ellenőrzést, visszatűzzük az ukrán zászlót” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán hadsereg közölte azt is, hogy új támadásokat indítottak orosz pontonhidak ellen, amelyeket az orosz erők a Dnyeperen építettek, hogy utánpótlást szállítsanak rajta Herszonba és környékére. Az ukrán hadsereg emellett ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyei Volohiv Jar falut, és tovább kíván haladni a stratégiai fontosságú Kupjanszk város felé, hogy elvágják az orosz erőket a legfontosabb utánpótlási útvonalaktól.

Zelenszkij bejelentése nem előzmény nélküli, és nem tűnik alaptalannak sem: a Moszkva-barát kupjanszki hatóságok korábban közölték, hogy a polgári lakosokat átmenekítik az orosz kézen lévő Luhanszk megyébe.

Az orosz hadsereg igyekszik kiszorítani az ukrán erőket a Harkiv megyei Balaklija elővárosaiból, nehéz a helyzet Sevcsenkove település közelében is – közölte a régió oroszok által kinevezett katonai és polgári közigazgatásának vezetője, Vitalij Gancsev pénteken a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

„Heves harcok folynak. Balaklija elővárosai nem a mi ellenőrzésünk alatt állnak. Megkíséreljük az ukrán erők kiszorítását, amelyek előző nap megpróbálták áttörni a védelmünket, tudomásom szerint csapataink visszatartják őket” – mondta a tisztségviselő az MTI fordítása szerint.

Kupjanszk városa lehet az ukránok következő célpontja, ami egy fontos közlekedési csomópont. A járásba az ukránok már betörtek, a katonák ukrán zászlókkal fotózkodtak. Amerikai források szerint 72 óra múlva az ukránok ezt a várost is visszafoglalhatják.

A nukleáris biztonsági és védelmi övezetet hivatalosan a kedden kiadott jelentésében vetette fel a Nemzetköz Atomenergia-ügynökség – erről bővebben itt írtunk –, a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi pedig azóta is beszélt már róla, hangsúlyozva, hogy ez szerényebb lenne, mint a teljes demilitarizálás, de az erőmű elleni támadásokat meg lehetne akadályozni vele. Ennek lényege tulajdonképpen az lenne, hogy a felek állapodjanak meg abban, hogy egyikük sem fogja lőni az erőművet és annak környékét.

Grossi most azért beszélt megint erről egy, a NAÜ Twitter-oldalán is megosztott videóban, mert a közeli Enerhodarban teljes áramszünetet okozott egy tüzérségi támadás, de az nem volt egyértelmű, hogy újabb támadásról beszél, vagy arról, ami napokkal ezelőtt történt. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a főigazgató szerint ez az erőmű biztonságos működésére is hatással volt, és kicsi az esélye, hogy az erőműn kívüli áramellátást vissza lehet így állítani.

Mint mondta, a támadások a személyzetet is veszélyeztetik, és a kellő mennyiségű alkalmazott jelenlétét is nehezebb így garantálni, ezek pedig együttesen komolyan megnövelték egy esetleges nukleáris baleset esélyeit. Ezért kellene szerinte minél előbb létrehozni a nukleáris biztonsági és védelmi övezetet, nem pedig katonai műveletekkel eldönteni az erőmű sorsát, vagy túszul ejteni a létesítményt, ennek ugyanis túl komolyak a potenciális következményei. Grossi hozzátette, hogy a NAÜ-szakemberei továbbra is ott vannak az erőműben, és segíthetnek is az övezet létrehozatalában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz részt II. Erzsébet királynő temetésén – közölte Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője pénteken. Peszkov azt is mondta, hogy bár az oroszok tisztelik a királynőt bölcsességéért, Putyin részvétele a temetésen nem lehetséges.

A Politico tudósítása szerint Peszkov azt is közölte, hogy hamarosan döntés születik arról, ki képviseli Oroszországot az eseményen. A királynő 2003-ban látta vendégül Putyint és feleségét a Buckingham palotában.

Aggasztó, hogy Oroszország nem teszi lehetővé hadifoglyai meglátogatását – jelentette ki az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője pénteki genfi sajtótájékoztatóján. Matilda Bogner szerint az ENSZ megfigyelői mindeddig akadálytalanul meglátogathatták az ukrán erők által fogva tartottakat, és dokumentálni tudták, hogy az ő esetükben is előfordult kínzás és rossz bánásmód, ami szintén lehet háborús bűncselekmény. Az ENSZ-nek bizonyítékai vannak arról, hogy sok fogságba eső ukránnak úgynevezett befogadó szertartáson kell átesnie, ami gyakorlatilag vesszőfutást jelent: a létesítmények bejáratánál felsorakozott orosz katonák között kell fel-alá futniuk, akik eközben felváltva ütlegelik őket.

Az ENSZ úgy tudja, hogy ukrán hadifoglyok az olenivkai börtöntáborban tuberkulózisban, illetve hepatitisz-fertőzésben szenvednek. Az ENSZ-képviselő felszólította Moszkvát, hogy emberi jogi alapon engedje szabadon azt a négy, várandós nőt, akit Oroszország szintén hadifogolyként tart fogva.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált: Moszkva nem tud arról, hogy az ENSZ részéről bárki kereste volna az orosz hadsereget az ügyben. (MTI)

Az elmúlt hat hónapban 19 orosz műkorcsolyázó kérte, hogy átigazolhasson más ország válogatottjába – közölte az MTI. Az ukrajnai háború kitörése után az orosz élsport a szankciók miatt kiszorult a nemzetközi sportéletből, a tilalmak miatt a versenyzők nem indulhatnak külföldi versenyeken. A leghíresebb és legeredményesebb orosz műkorcsolyaedző, Tatyjana Taraszova viszont úgy véli, hogy egészen más oka van a tömeges távozási szándéknak.

„Azok akarnak sportállampolgárságot váltani, akik kevésbé jól teljesítenek Oroszországban – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek a szakember. – Itt nincs esélyük, ezért oda mennek, ahol versenyezhetnek. Ez a folyamat mindig is létezett, volt és lesz is. A nagynevű élsportolók, akiket mindenki ismer, viszont nem mennek sehova” – fogalmazott.

A magyar válogatottat időközben várhatóan elhagyja Papp Vivien, mert Magyarországra is érkeztek oroszok. Papp három országból is kapott ajánlatot, mert úgy érzi, a hazájának nem kell.

Kritikus szakaszába lépett Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az utóbbi napokban újabb területeken kezdődött fegyveres konfliktus ukrajnai területen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján. Jens Stoltenberg közölte, a NATO-országok támogatásának köszönhetően az ukrán fegyveres erők a közelmúltban meg tudták állítani az orosz offenzívát a Donbaszban, és vissza tudtak foglalni területeket. Szerinte a háború okozta energiaválság, és az amiatt fellépő megélhetési költségek növekedése próbára teszik a Nyugat egységét és szolidaritását. Fontosnak nevezte, hogy a háború ezen következményei ne vezessenek az Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenéséhez.

„Az árat, amit mi fizetünk, pénzben mérik. Az ukránok által fizetett ár életekben mérhető” – fogalmazott a NATO-főtitkár. (MTI)

Ukrajna több mint ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az elmúlt héten – jelentette ki csütörtök esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Institute for the Study of War térképein megmutatja, hol tudott leginkább előrenyomulni az ukrán hadsereg.

Harkiv 25 kilométeres körzetéből már kiszorították az orosz egységeket, de Herszon és Mikolajiv térségében is előremozdultak. Harkivtól északra már egészen az orosz határig előretörtek. Szakértők szerint az ukránok mozgását az is megkönnyíthette, hogy oroszok egyes századokat Herszon felé csoportosítottak át.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szeptemberi jelentése szerint február vége óta 9 millió ukrán lépte át az Európai Unió határát, közülük 25 ezren kérvényeztek menedékjogot, 4,2 millióan ideiglenes védelemért folyamodtak, 5,3 millióan pedig visszatértek Ukrajnába.

Az unió által az ukrajnai orosz invázió miatt biztosított ideiglenes védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz, írja az MTI.

Az Ukrajna elleni orosz támadás elől menekülők átmeneti védelemről szóló irányelv aktiválása nemcsak a közös európai menekültügyi rendszerre nehezedő rendkívüli nyomást akadályozta meg, hanem lehetővé tette az uniós tartózkodást az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.

Az Ukrajnával határos országok közül Magyarországon regisztráltak a legkevesebben (29 ezren) ideiglenes védelemre, Lengyelországban a legtöbben (1.3 millióan).

Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja azt közölte, hogy az ukránok pénteken partraszállást kíséreltek meg Enerhodar város közelében. „Az ukrán partraszálló erők áttöréssel próbálkoztak Enerhodar felé, de nem sikerült megvetniük a lábukat, a part az ellenőrzésünk alatt áll” – mondta Rogov.

Orosz közlés szerint az ukrán hadsereg szeptember 1-jén hajnalban, majd éjjel is kísérletet tett a partraszállásra Enerhodar és a zaporizzsjai atomerőmű közelében, de akkor sem jártak sikerrel. Rogov szerint a pénteki partraszállási kísérlet célja is egy hídfőállás megteremtése volt a nukleáris létesítmény elfoglalásához.

Az oroszok állítása szerint az ukrán fegyveres erők rendszeresen drónokkal és nehéztüzérséggel támadják a zaporizzsjai atomerőmű és mellette fekvő Enerhodart. Ugyanakkor az ukrán kormány az orosz hadsereget vádolja a támadásokkal.

(MTI, Interfax)

Az ukrán hatóságok közlése szerint kilenc civilt megöltek és 23-at megsebesítettek az orosz erők a donyecki régióban. Pavlo Kirilenko, az ukránok ellenőrzése alatt álló Donyeck régió kormányzója Telegram-oldalán azt írta: „Szeptember 8-án az oroszok kilenc civilt öltek meg a régióban: ötöt Bahmutban, kettőt Zajcevóban, egyet Niu-Yorkban és egyet Fedorivkában. További 23 ember megsebesült”. Hozzátette, hogy „minden orosz felelősségre fognak vonni az elkövetett bűntetteikért”.

(Guardian)

Ukrajna több mint ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az elmúlt héten – jelentette ki csütörtök esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Hőseink már több tucat települést felszabadítottak. És ez a művelet ma folytatódott, újabb eredmények születtek. Összesen több mint ezer négyzetkilométernyi területünket szabadítottuk fel szeptember 1. óta” – mondta. Zelenszkij köszönetet mondott mindenkinek, aki a fegyveres erőknél és a területeket visszafoglaló dandárokban szolgál. Elismerte továbbá az Egyesült Államok által bejelentett 675 millió dolláros katonai segélyt, valamint azt az egymilliárd dollárt, amelyet egy több európai ország által összeállított csomagból kapnak.

(Guardian)

A békeidőben 27 ezres Balaklija fél éven át volt orosz megszállás alatt, azaz lényegében a február 24én Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdetétől fogva. A Harkiv megyei város visszafoglalását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erősítette meg. Részletek ebben a cikkünkben.

A Locotenent Dimitrie Nicolescu nevű aknászhajót éppen azért vezényelték a térségbe, mert csütörtök délben a tengeri olaj- és gázszondákat kiszolgáló GSP társaság egyik hajója azt jelentette, hogy sodródó tengeri aknát észlelt 40 kilométernyire észak-keletre Konstancától. A 75 tagú legénység egyetlen tagja sem sérült meg és nincs veszélyben. További részletek ebben a cikkünkben.

• Az ukránok sikeres ellentámadást indítottak északkeleten, 400 négyzetkilométert foglalhattak vissza a Harkivi területen
• Kétmilliárd dolláros katonai segélyt nyújt Ukrajnának és az oroszok által fenyegetett európai országoknak az USA
• Hirtelen Kijevbe utazott az amerikai külügyminiszter
• A NATO-főtitkár szerint az Ukrajnát támogató országok kemény tél elé néznek

A csütörtöki nap legfontosabb történéseit tegnapi tudósításunkban pörgetheti vissza.