Orbán a fajkeveredéses beszéd terhével érkezett Amerikába, hogy utat mutasson a jobboldalnak

Orbán Viktor miniszterelnök magyar idő szerint csütörtök este szólal fel a legfontosabb amerikai jobboldali rendezvényfranchise, a Conservative Political Action Conference (CPAC) háromnapos dallasi rendezvényének nyitónapján. A február végén Floridában megtartott CPAC után a texasi rendezvényen is felszólal szombaton Donald Trump előző amerikai elnök, akivel Orbán kedden találkozott New Jersey-ben.

Orbán tartja a nyitóbeszédet

A konzervatív lobbiszervezetként ismert, és a republikánus politikusokat konzervativizmusuk alapján osztályozó Amerikai Konzervatív Unió (American Conservative Union) által először 1974-ben megrendezett CPAC eleinte még csak néhány tucatnyi konzervatív aktivista összeröffenéseként indult. Azonban hamar fontos fórummá vált, melyen az addig egymást jó esetben is csak hallomásból ismerő konzervatív aktivistacsoportok, jobboldali médiaszemélyiségek, illetve a Republikánus Párt döntéshozói tudtak eszmét cserélni, és megtalálni azokat az ügyeket, melyek összekötik őket (az első évek rendezvényeinek egyik alapos elemzése szerint ez a kapocs már akkor is a liberalizmusellenesség volt).

A CPAC színessége az évek alatt mit sem fakult; sőt: a texasi rendezvényen a dallasi Hilton Anatole hotelben podcasterek adják át a szót kormányzóknak, kampánystratégák a QAnon-prédikátoroknak, újságírók sikeres vállalkozóknak. A „konferencia” elnevezés is félrevezető lehet, a CPAC a beszédek és a show-elemek tekintetében is inkább egy gigantikus motivációs szeánszra hasonlít (ez egyébként nem pártfüggő jellegzetesség), megspékelve médiatréningekkel és kampányötletbörzével. De a főműsort a több tucatnyi befutott és feltörekvő politikus beszéde jelenti, akik

sokszor egymással versenyezve próbálnak áttörni a radikálisabbnál radikálisabb frázisok zajfüggönyén, hogy bekerülhessenek a hírekbe vagy a felkapott Twitter-témákba.

Orbán Viktor rangos helyet kapott, hiszen az ő „Hogyan harcolunk?” című előadása nyitja a rendezvény fő programját, a következő napokban pedig az érdekesebb felszólalók között lesz még Steve Bannon, Trump egykori kampánystratégája, a nemzeti populista internacionálé egyik motorja, az abortusztilalom egyik élharcosának számító Steve Abbot texasi kormányzó, vagy a 2022-es Fidesz-kampányt levezénylő amerikai tanácsadó, John McLaughin testvére és egyben üzlettársa, Jim McLaughin, Donald Trump egyik legfontosabb közvélemény-kutatója. És persze Donald Trump egykori elnök, aki a texasi CPAC záróbeszédét mondja el.

Az évek során a CPAC fő rendezvénye az amerikai jobboldal meghatározó eseményévé vált, melyen minden elnökjelöltségre aspiráló republikánus számára kötelezővé vált a megjelenés – jellemző, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i zavargás/puccskísérlet után először a soron következő CPAC-en szólalt meg a nyilvánosság előtt. A rendezvény elektronikusan kitöltött, anonim helyszíni kérdőíves közvélemény-kutatása mindig sokat elárul a konzervatív elit szimpátiáiról, és az itteni népszerűségi listát elemzők mindig nagyon komolyan veszik az elnökjelölti esélyek mérlegelésénél.

Idén a Floridában megrendezett CPAC „straw poll”-ja Donald Trump pozíciónak megerősödését mutatta a 2021-es eredményekhez képest, de bennfentesek szerint ennél is fontosabb, hogy a 2020 utáni mindhárom fő CPAC-en a második helyet a karrierjét kíméletlen céltudatossággal építő, a kultúrharc frontvonalában vitézkedő Ron DeSantis floridai kormányzó szerezte meg (aki a dallasi rendezvényen nem lesz jelen). DeSantis felíveléséről itt írtunk részletesebben.

Ahogy felgyorsult a politikai eszmék és módszerek nemzetközi áramlása, a CPAC a populista jobboldal népszerű politikai brandjévé is vált. A népszerűség nemcsak a jobboldali (egyre inkább jobboldali populista) nemzetközi politikusok részvételében mutatkozik meg, bár Orbán mellett idén is beszédet mond Nigel Farage, a szebb napokat látott brit euroszkeptikus politikus és Eduardo Bolsonaro, a brazil elnök legidősebb fia, aki a Trump-érát megdöbbentő pontossággal másoló Bolsonaro-kormányzat amerikai kapcsolataiért felel.

Az elmúlt években Ausztráliában, Dél-Koreában, Japánban, Brazíliában és Izraelben is rendeztek CPAC-et, idén májusban pedig a közpénzek milliárdjaival kitömött Alapjogokért Központ szervezésében Magyarországon is volt egy CPAC szatellitrendezvény (erről itt olvashatja tudósításainkat). Ezek jelentősége az amerikai jobboldal számára meg sem közelíti az amerikai rendezvényekét, jellemző, hogy Budapestre Donald Trump elnök és az óriási politikai befolyással bíró Tucker Carlson politikai showman is csak rövid üdvözlővideót küldött.

A fajkeveredéses beszéd sem kavarta meg a szervezőket

Azonban a valóban befolyásos figurák távolmaradása a magyarországi CPAC-ről egyáltalán nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor ne lenne szívesen látott vendég a texasi konzervatív csúcson, és ezen a magyar miniszterelnök nemzetközi sajtóban hírhedté vált „fajkeveredéses” tusványosi beszéde sem változtatott. Sőt, Orbán kifejezetten növelte is a részvétel provokatív jellegét.

Amikor kiderült, hogy részt vesz a találkozón, akkor a nagy amerikai lapok amiatt háborogtak, hogy a Republikánus Párt egy, a demokratikus értékeket épp maga mögött hagyó „autoriter vezetőt” hív meg, a CPAC előestéjén pedig ugyanezek a lapok egytől-egyig Orbán tusványosi megnyilvánulását olvasták a szervezők fejére. A Washington Post szerkesztőségi véleménycikkben jelentette ki, hogy Orbán Tusványoson hangoztatott „rasszista megállapításai a fajkeveredés veszélyeiről” ellentétesek az Egyesült Államok alapértékeivel, ezért a miniszterelnököt azonnal törölni kellene a CPAC meghívotti listájáról, azonban Matt Schlapp főrendező erre azzal az indokkal, hogy „Hallgassuk meg, mit mond!”, nem volt hajlandó.

Azonban a trumpizmussal átitatott jobboldalon ma nincs nagyobb érdem a „baloldal” – amibe a tényleges politikai szereplőktől az értékeket és elveket számon kérő független sajtóig mindenki beletartozik – felpiszkálásán, így Orbán már napokkal a CPAC előtt egy csomó jópontot bezsebelhetett az amerikai jobboldaltól.

Orbán Viktor sem véletlenül érkezett egy masszív csapattal, melyben ott van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Ahogy arról néhány hete részletesen írtam, az elmúlt 15 évben a Fidesz nemcsak az amerikai republikánus párt stratégiai vagy napi politikai fogásait adoptálta a magyar politikába, de a hagyományos közép-európai nacionalista témákat is igyekezett amerikanizálni, azaz a republikánusok számára emészthető formára szabni a sorosozástól és a migránsozástól a woke-kérdésig és a genderparáztatásig. Ez az ideológiai igazodás azzal az előnnyel is kecsegtet, hogy a magyar–amerikai viszonyt stratégiai kérdésből ideológiai kérdéssé lehet formálni.

Orbán már a 2020-as elnökválasztási kampányban beleállt a Joe Bidennel és a demokratákkal való nyílt konfliktusba, tusványosi beszéde alapján pedig egyértelműen azzal számol, hogy a félidős kongresszusi választásokon komoly vereséget szenvednek a demokraták, és erre azért van is esély – a Fivethirtyeight előrejelzései azonban jelenleg azt mutatják, hogy a republikánusok biztosan csak a képviselőházi többségre számíthatnak, a külügyekre nagyobb befolyást gyakorló szenátusért folyó küzdelem igen kiélezett.

Azonban még a magyar kormány republikánusok iránti elkötelezettségének ismeretében is meglehetősen szokatlan, hogy a népes magyar kormányküldöttség egyetlen megbeszélést sem folytatott az amerikai kormányzattal, sem pedig a kongresszus külpolitikai kérdésekbe legnagyobb beleszólással rendelkező szenátusi külügyi bizottságával (bár a bizottsági tag Ted Cruz texasi szenátort elkaphatják a CPAC-en).

Az egész kormánypropagandát ráállították a beszédre

A magyar kormánynak azonban a kapcsolatépítés mellett az is célja, hogy a naponta érkező válságintézkedések mellett megvillanthassa nemzetközi tekintélyét és befolyását a hazai választóknak. Nem véletlen, hogy a közmédia külön tudósítót küldött Dallasba, a kormánypropaganda fő eszközévé vált influenszerhálózat tagjai egymásra licitálva méltatták Orbán Viktor nemzetközi tekintélyét; és olyan megállapításokkal lehet találkozni, minthogy a magyar miniszterelnök az ügyben ad tanácsot, „hogyan is lehet esetleg a demokratákat legyőzni, illetve hogyan lehetne dominálni a három hónap múlva esedékes választást”. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az Origónak úgy jellemezte a CPAC-et, hogy

a CPAC nem más, mint a liberális globalizmus legszörnyűbb rémálma: a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének megtestesítője.

A delegáció annak ellenére, hogy egyetlen hivatalos kormányszintű találkozót sem bonyolít le, a Magyar Honvédség 2018-ban „felderítési, speciális szállítási és futárfeladatokra” megvásárolt, Dassault Falcon 7X típusú luxusgépével érkezett kedden a keleti parti New Jersey-be, ahol bedminsteri rezidenciáján látogatták meg Donald Trumpot és tanácsadói csapatát; a nyilván csak szimbolikus találkozó több virális Facebook-posztra is alkalmat teremtett a delegáció tagjai számára.

A küldöttség innen indult tovább Texasba, de előbb még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Trumppal szemben újabban igen távolságtartó Fox News üzleti tévécsatornáján magyarázta a kormány energiapolitikáját, próbálta meggyőzni az amerikai gazdasági vezetőket, hogy „Sajnos ha nagy mennyiségű gázt akarunk vásárolni Közép-Európában, akkor Oroszország az egyetlen forrás”.