A csecsenek az iszlámot védik Ukrajnában, és Berlinig vinnék a dzsihádot
2022. július 19. – 07:43
frissítve
Az orosz-ukrán háború nemcsak a gonoszait, hanem szinte mitologikus hőseit is kitermeli. Az ukránoknál most a Bandita hívónevű, 19 éves katona a védekezés egyik szimbóluma. A közösségi médiában A zaporizzsjai bosszúálló néven is ismert katona májusban vált ismertté, amikorra már három orosz harci gép volt a skalpjai között.
Bandita az Igla nevű, ukrán fejlesztésű légvédelmi rakétával szedi le sorban az orosz SZU-25-ös gépeket.
„Nem három gépet szedtem már le eddig, hanem még csak hármat lőttem le, és addig fogom ezeket pusztítani, ameddig szükséges, a győzelmünkig” – mondta egy május végi interjújában.
A hat repülőgép mellett Bandita lelőtt még egy robotrepülőt és egy drónt is.
(via Defence Express)
Mindent meg kell tennie a nemzetközi közösségnek az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, ugyanis ez jelent egyedül megoldást a háború okozta problémákra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.
Arról is beszélt, hogy bár a fegyveres konfliktus magas inflációt, energiaellátási bizonytalanságot okoz, sőt globális élelmezési válsággal fenyeget, annak legnagyobb vesztesei mégis az érintett, súlyos fizikai és mentális károkat szenvedő gyerekek, akiknek a teljes jövőjük veszélybe került.
Szijjártó szerint az utóbbi hónapokban több mint kétezer ukrajnai gyerek járt óvodába és iskolába Magyarországon, és ez a lehetőség a szeptemberben induló tanévben is biztosított lesz számukra. A kormány emellett vállalta 130 gyerek speciális orvosi ellátását, illetve ezer ösztöndíjas helyet kínált fel menekült diákok számára a magyarországi felsőoktatási intézményekben – sorolta. „A megoldás a háború által okozott problémákra egyetlen szóban összefoglalható, ez pedig a béke” – szögezte le a miniszter.
(MTI)
Az orosz hadászati légierő két Tu-160-as stratégiai rakétahordozója az előzetes tervek szerinti repülést hajtott végre a Barents-tenger semleges vizei felett – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a Tu-160-asok több mint hétórás rutinrepülésének vadászkíséretet az orosz Északi Flotta légierejének MiG-31-es repülőgépei és légvédelme biztosították. A nagy hatótávolságú orosz repülőgépek rendszeresen repülnek az északi sarkvidéki, az észak-atlanti, a fekete- és a balti-tengeri, valamint a csendes-óceáni semleges vizek felett.
A repüléseket a légtérhasználat nemzetközi szabályainak megfelelően hajtják végre.
Januárban az orosz légierő Tu-160-as stratégiai rakétahordozói 13 órás repülést hajtottak végre a Jeges-tenger felett.
(MTI)
Március elején említették először hivatalos orosz források, hogy az Ukrajna elleni támadás egyik oka, hogy az amerikaiak titkos biolaborokban mindenféle veszélyes kísérletet hajtanak végre Ukrajnában, és ezeket a laborokat meg kell semmisíteni, mielőtt nagyobb bajt okoznak. Bár azóta sem mutatott senki semmilyen bizonyítékot ezekre a laborokra és a titkos kísérletekre, ez a narratíva jolly jokerként fel-felmerül azóta is, ha az oroszoknak meg kell indokolni egy-egy durvább katonai akciót. A titkos laboros magyarázat felmerült Csenobil elfoglalásánál, a mariupoli Azovsztal acélmű ostromakor, és szinte minden egyes alkalommal, amikor komolyabb civil veszteséget okozott egy-egy orosz légicsapás vagy rakéta.
Most a moszkvai parlament szóvivői tartottak sajtótájékoztatót a titkos biolaborok utáni nyomozásról. Azt állítják, beszereztek olyan vérmintákat, amelyek bizonyítják, hogy emberkísérletekben „kegyetlen gyilkológép szörnyekké” változtattak tesztalanyokat, a mintákban különféle drogokat, hepatitisz-vírust, illetve a nyugat-nílusi láz vírusát találták.
Minderre továbbra sem mutattak semmiféle bizonyítékot; a Twitter népe viszont jót mulat azon, hogy a sztori egyre jobban kezd hasonlítani a Winter Soldier nevű Marvel-képregényhős háttértörténetére.
(Newsweek)
James G. Stavridis az amerikai haditengerészet nyugalmazott admirálisa, 2009 és 2013 között a NATO szövetséges erőinek főparancsnoka volt – szóval olyasvalaki, aki tud egyet s mást a modern kori háborúkról. Itt a Telexen is szoktuk idézni, ha mond valamit az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Most is ez történik, egy amerikai rádiónak adott interjút, amiben elsősorban arról volt szó, hogyan lehet vége a háborúnak.
Stavridis szerint 4-6 hónapon belül mindenképpen békekötésre kerül sor, mert ennél többre egyik harcoló fél sem képes már, főleg, ha beköszönt a tél. Úgy látja, Putyin alapvetően kudarcot vallott, sokkal kevesebbet ért el az agresszor a háborúban, mint ami a célja volt eredetileg. Stavridis szerint a jelek arra mutatnak, hogy egyik fél sem hajlandó beismerni a vereséget, az oroszok feladni az elfoglalt területeket, az ukránok pedig azok visszaszerzése nélkül békét kötni. A háború így valószínűleg olyasfajta befagyott konfliktussá válik majd, mint az 50-es években a koreai háború, aminek technikailag máig sincs vége, csak fegyverszünetet kötöttek a felek, és egy demilitarizált övezetet húztak fel a két ország határára.
A háború kitörése és az azzal járó törvények (nem szabad a háborút háborúnak nevezni, információt közzétenni az orosz csapatmozgásokról, tilos tüntetést szervezni, stb.) életbe lépése óta az orosz állam folyamatosan szab ki kisebb-nagyobb bírságokat a Google-re, amiért a cég megszegi azokat; vagyis gyakorlatilag nem hajlandó úgy cenzúrázni a YouTube-ot és a keresőt, ahogy az az oroszoknak tetszene.
A Google persze nem fizet, de nem is tudna fizetni, lévén az oroszországi leányvállalata csődeljárás alatt áll, és a pénzügyi szankciók szerint amúgy is extrém nehéz lenne Oroszországban üzletelnie. A cég ingyenes szolgáltatásai továbbra is élnek az orosz interneten, de például hirdetést nem tudnak vásárolni orosz cégek és magánszemélyek.
A büntetési sorozat most jutott el addig, hogy a hatóságok a sima bírságolásról áttértek a bevételalapúra, és ezúttal a cég oroszországi forgalmának becsült tíz százalékát rótták ki büntetésül. Ez 21 milliárd rubel vagy 358 millió dollár, forintban 13 milliárd.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök (jelenleg a moszkvai Biztonsági Tanács helyettes vezetője) a Telegramon fejtette ki, mi lesz szerinte a háború vége:
„Oroszország el fogja érni minden célját. Békét fogunk kötni – de a mi feltételeink mellett”
– írta.
Elemzők szerint Putyin valóban a békekötésre játszik hosszú távon, és azt próbálja elérni, hogy Ukrajna minél nagyobb területét legyen kénytelen feladni a békeszerződéssel. Az idő egyszerre dolgozik az oroszoknak (ahogy közeledik az ősz, majd a tél, úgy lesz egyre erősebb fegyver Európa gázellátással zsarolása), de az ukránoknak is (a modern nyugati fegyverekkel gyakorlatilag megállították az orosz előretörést, és már az ellentámadásra készülnek).
(Reuters)
Egy népszerű, több mint kétmillió feliratkozós orosz YouTube-csatorna, az А поговорить? (kb. „beszélhetünk?”) friss videójából való ez a képkocka, és amíg azon gondolkodik, mi rajta az annyira szimbolikus, eláruljuk, hogy Irkutszkban járunk, Szibériában, 4500 kilométerre a háborútól. A képen szereplő hölgy egy háborúban elesett orosz katona nevelőanyja, és arra panaszkodik, hogy az államtól semmilyen segítséget, támogatást nem kap a fia halála miatt. Ő és később más rokonok is elmondják, hogy a fiú soha nem akart semmi rosszat, azt gondolta, hogy a hazáját védeni és a fasizmus ellen küzdeni megy a háborúba.
És akkor jöjjön a megoldás: az internet szemfüles népe kiszúrta, hogy a hűtő ajtaján a nagy kék-zöld matrica a készülék 2 éves garanciáját hirdeti – de nem oroszul, ahogy várná az ember, hanem ukránul. Vagyis ez egyike azoknak a háztartási gépeknek, amiket az orosz katonák az elfoglalt ukrán városokban zsákmányoltak, majd küldtek haza a családjuknak. Rengeteg ilyet örökítettek meg fotók és videók, de jellemzően csak azt, hogy a szajrét teherautókra pakolják az oroszok, az már jóval ritkább, hogy a hazaküldött zsákmányról bukkan fel képi bizonyíték.
(Yahoo)
Ezen a videón például egy parlamenti képviselő, Andrej Iszajev fejtegeti, hogy Oroszország tulajdonképpen a szabad világ vezető hatalma; egy olyan világé, amiben mindenki független lehet, és nincs diktatúra. Mindezt az orosz közmédiában.
Ez a város lehet a célpontja az ukrán ellentámadásnak, az egyelőre meg nem erősített tüzérségi támadás ennek az előkészítése lehet. A Telegramon és Twitteren keringő fotók az Antonovszkij hídnál mutatnak füstfelhőket, ez Herszon városából az egyetlen kifelé vezető út déli irányban, a Dnyipro folyón keresztül.
Egy nappal azután, hogy Zelenszkij elnök bejelentette, a parlament már meg is szavazta az ukrán biztonsági szolgálat vezetője, Ivan Bakanov eltávolítását a posztjáról. A pontos indokot nem nevezték meg, de korábban Zelenszkij arról beszélt, hogy a szolgálaton belül sok az orosz kollaboráns és kettős ügynök.
A legnagyobb orosz bank, a Sberbank is szerepel azon az 57 tételes listán, ami az új, EU-s szankció alá vont orosz cégek és magánszemélyeket sorolja. Ez egy csak előkészítő dokumentum még, amit a Reuters szerzett meg. A bankon kívül orosz politikusok, oligarchák, állami cégek vezetői szerepelnek még a leendő szankcionáltak között.
(Guardian)
A térképek tanúsága szerint minimális területfoglalások történnek csak az oda-vissza tüzérségi párbajban, miközben mindenki arra vár, hogy meginduljon az ukránok belengetett nagy déli ellenoffenzívája. Az ISW elemzése szerint az oroszok fő célpontjai most Sziverszk és Bahmut városai, és ha ezeket sikerül elfoglalni, akkor Szlovjanszk.
Az oroszok az elmúlt években komoly energiát és pénzt fektettek abba, hogy magukhoz édesgessék az európai szélsőjobbot, ez pedig a háború kitörése óta komoly kognitív disszonanciát okoz ezekben a körökben. Már azt kimagyarázni egy kész mentális gimnasztika, hogy miért is drukkolnak Putyinnak, amikor Ukrajna nácitalanítása a kimondott célja, plusz a kommunista Szovjetunió visszaállítása, sarló-kalapácsos zászlók lengetésével nyomatékosítva. És erre most jön egy újabb szint.
Szélsőjobboldali körökben népszerű narratíva, hogy Putyin valójában a kereszténység utolsó védelmezője az elfajzott Nyugattal szemben. Ehhez képest mit nyilatkozott most Magomed Daudov, a csecsen parlament szóvivője? (Csecsenföldet Oroszország a saját részének tekinti, az elnök Kadirov Putyin nagy barátja, a csecsen egységeket az orosz haderő legkeményebb elit alakulataiként marketingeli a propaganda, illetve ők saját maguk.)
Szóval a csecsenek mindenekelőtt az iszlám hit védelmében harcolnak Ukrajnában, és szívük szerint egészen Berlinig mennének ebben a dzsihádban, már ha Putyin meg nem kéri őket, hogy álljanak meg. Amúgy meg Allahu Akbar.
Mindebben egyébként az égvilágon semmi meglepő nincs, Csecsenföld 90 százalékban muszlim hitű (és egyébként nekik is megvan a maguk kognitív disszonanciája: az orosz köztudatban a végletekig heroizált második világháborúban a szovjetek több százezer csecsent deportáltak Szibériába és Kazahsztánba, a háború végére a csecsen népesség kb. 60 százaléka elpusztult).
Az orosz propaganda óriásplakátokkal szórja meg az egész országot, rajtuk Ukrajnában harcoló katonák portréi, „a mi hőseink” felirattal.
Mi pedig most tényellenőrizzük a tényellenőrzést, a Guardian nyomán.
„Putyin szándékosan blokkolja a világ búzaellátását”
Ezt az állítást cáfolja az orosz külügyminisztérium, mondván, a világ 800 millió tonnás gabonatermeléséből kieső 20 milliós ukrán termelés igazából nem oszt, nem szoroz; ráadásul a kikötők blokádját valójában nem is Oroszország tartja fenn, hanem az ukránok által telepített vízi aknák.
Az érvelésben több csúsztatást is felfedezhetünk.
- Összemossa a gabona- és a búzatermelést. A 20 millió tonna valójában az ukrán búzakivitel mennyisége a 33 milliós teljes termésből – de emellett Ukrajnából származik a világ napraforgóolaj-termelésének egyharmada, illetve komoly exportőr még kukoricából, árpából és repcéből is.
- Figyelmen kívül hagyja, hogy az ukrán export nem egyenletesen oszlik el a világgazdaságban, mindenhol épp csak egy kis problémát okozva, hanem egyes helyeken semmi hatása a kiesésnek, máshol pedig óriási. Észak-Afrika országai például nagyon erősen támaszkodnak az ukrán és orosz gabonára, Egyiptomnak például a búzabehozatala 80%-a innen származik.
- Elsiklik afelett, hogy a vízi aknákat az orosz hadihajók ellen helyezték ki az ukránok, amelyek így nem, vagy csak kevésbé tudnak lőtávolba érni a partmenti városok tüzérségi támadásához. A gabonát szállító hajók közlekedését valójában ezek a hadihajók lehetetlenítik el, nem a távoltartásukra kihelyezett aknák.
Máig a háború legsúlyosabb civil áldozatokkal járó epizódjának számít a mariupoli színház márciusi lebombázása. A színházat óvóhelyként használták, a légicsapás nyomán több százan haltak meg – a pontos számot máig nem tudni. Az oroszok a kezdetek óta tagadták, hogy civil célpontokat támadnának, annak ellenére, hogy számtalan bizonyíték van ilyesmire, lakóépületek, kórházak, vasútállomások, iskolák estek áldozatul a tüzérségi és légicsapásoknak. A hivatalos orosz magyarázat ilyenkor általában az, hogy az ukránok használták álcaként, illetve élő pajzsként a civileket.
A mariupoli színház elleni támadás „hivatalos kivizsgálása” most ért véget, és a szakadár Donyecki Népköztársaság illetékese meg is osztotta az eredményt az orosz központi hírügynökséggel: az épületet maguk az ukránok robbantották fel belülről, és mindössze 14 halottja volt a robbantásnak. Külső támadásnak semmilyen nyomát nem találták.
Nemzetközi szervezetek rengeteg tárgyi bizonyítékot és szemtanúk vallomásait gyűjtötték össze még a város orosz kézre kerülése és szinte teljes elpusztítása előtt arról, hogy orosz légitámadás történt, és két, egyenként 500 kilós bombát dobtak a színházra. A támadást egyöntetűen háborús bűncselekményként kezeli a nyugati világ.
Olena Zelenszka eredetileg Jill Biden meghívására érkezett Amerikába, de találkozott az amerikai külügyminiszter Antony Blinkennel is. Hogy miről volt szó a beszélgetésen, nem tudni, mindenesetre klasszikus protokollfotók készültek.
Oroszország észak-koreai nagykövete jelentette be, hogy Phenjan segítséget ajánlott fel a két szakadár népköztársaságnak, amelyek gyakorlatilag orosz bábállamként működnek Ukrajna megszállt részén. Az észak-koreai segítség az újjáépítésben részt vevő munkásokból állna, akiknek nagy tapasztalatuk van a mostoha körülmények közötti munkában. A diplomata azt is hozzátette, hogy Észak-Korea nagy reményeket fűz a gazdasági együttműködéshez is a donbaszi régióban kikiáltott új országokkal – ami viszont nagy eséllyel sérti majd az ENSZ által meghatározott szankciókat Észak-Korea ellen.
(Guardian)
Az orosz elnök úti célja Teherán, ahol iráni vezetőkkel fog tárgyalni. Várhatóan szívélyesen fogadják majd, legalábbis erre utal egy magas rangú iráni kormánytisztviselő nyilatkozata, miszerint „Moszkva egy szuperhatalom, és nekünk erős szövetségesekre van szükségünk”. Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Uszakov szerint „a legtöbb témában az álláspontunk megegyezik, vagy nagyon közel áll egymáshoz”.
Ugyanitt Erdoğan török elnökkel is találkozik Putyin, akivel a tárgyalások fő témája a gabonakereskedelem lesz.
(Sky)
A háború első heteiben írtunk arról, hogyan használja az ukrán propaganda a zenét a morál fenntartásához. Akkor a török Bayraktar drónról írt dal volt a legnagyobb sláger, de változik a stratégiai helyzet, a háború állása, és ma már a nagy hatótávolságú, precíziós mobil tüzérségi egységek, a HIMARS-ok az ukrán sereg legfontosabb fegyverei. Ennek megfelelően megszületett az új sláger is:
Oroszországban továbbra sincs hivatalosan hadiállapot és általános mozgósítás, sorozás – az Ukrajnában ötödik hónapja „különleges katonai műveletet” végrehajtó egységek hivatásos katonákból és önkéntesekből állnak. Utóbbiak toborzását pörgette fel most az orosz kormány, a jelentések szerint mindössze 30 napos rapid kiképzés után indulnak is a friss katonák Ukrajnába, éles bevetésre. Ez természetesen nagyon kevés idő egy katona felkészítésére a nulláról indulva, így szakértők szerint az orosz sereg utánpótlása rendkívül gyenge minőségű, a technikai felkészültséget és morált tekintve.
Az önkéntesek fő motivációja a havi több mint egymillió forintnak megfelelő fizetés, ami Oroszország elmaradottabb régióiban valóságos vagyonnak számít. A friss katonák arra építenek, hogy ha megússzák a harcokat komolyabb sérülés nélkül, pár hónap alatt az egész életüket és a családjuk jövőjét megalapozhatják a háborúból.
(Forbes)
Egy zavarba ejtő propagandavideó az orosz közmédiából: a bejátszás arról szól, hogy a háborúban elesett katonák családja állami segélyt, „koporsópénzt” kap, a videóban szereplő család pedig azt meséli, hogy ez elég volt arra, hogy egy új Ladát vásároljanak belőle:
Kilenc orosz katona megsérült, közülük több meg is halt a zaporizzsjai atomerőműben történt, közelebbről nem részletezett incidensben – jelentette a közeli Energodar polgármestere. Hogy mi történt az oroszok által megszállt atomerőműben, egyelőre nem tudni, a reaktorok továbbra is működnek, bár kissé lecsökkent teljesítménnyel. Nukleáris szivárgásnak nincs nyoma.
A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, a háború első hónapjában foglalták el az oroszok. Azóta is üzemel, bár az orosz hadsereg emellett fegyverraktárnak is használja, illetve innen indítottak tüzérségi csapásokat a közelben fekvő, még ukrán kézen levő városokra – arra építve, hogy az atomerőműre nem mernek visszalőni az ukránok.
(RTL)
Nagyon röviden, és erősen leegyszerűsítve: miután az orosz villámháborús terv kudarcot vallott, nem sikerült bebiztosítani a légifölényt, és Kijevről is lepattantak, az agresszor stratégiát váltott. A háború második fázisában Ukrajna délkeleti részén nyomulnak előre az oroszok, a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazva. Ez azt jelenti, hogy tüzérségi csapásokkal gyakorlatilag porig rombolnak egy-egy területet, mielőtt oda bevonulna a hadsereg. Az előrehaladás így lassú, a civil áldozatok száma pedig nagy. Az ukrán oldalon azonban időközben hadrendbe álltak a nyugatról kapott, nagy hatótávolságú, precíziós tüzérségi eszközök, a HIMARS egységek. A háború emiatt jelenleg nagyjából abból áll, hogy a két tüzérség egymást próbálja megsemmisíteni. A technikai fölény az ukrán, a számbeli az orosz oldalon van.
- Belengették a következő EU-s szankciókat, amik az orosz arany importját tiltanák
- A brit hírszerzés szerint orosz oldalról a reguláris hadsereg mellett és egyre inkább helyett a Wagner nevű zsoldoshadsereg játszik központi szerepet a harcokban
- Az orosz védelmi miniszter hivatalosan is kiadta a parancsot, hogy az ukránok nyugatról kapott tüzérségi egységei a legfontosabb célpontok
- Luhanszk felett az oroszok tévedésből lelőtték az egyik saját vadászrepülőjüket
- Zelenszkij leváltotta a biztonsági szolgálata vezetőjét
- Az ukrán vezérkar napzáró harctéri helyzetjelentése szerint komoly veszteségeket okoztak az orosz erőknek, és visszavonulásra kényszerítették őket Szlovjanszk és Avgyijivka irányban, valamint visszaverték a támadásukat Bahmut térségében