Moszkva ellenséges akciónak tekinti, hogy több ország nem engedte be a légterébe az orosz külügyminisztert, Zelenszkij szerint Szeverodonyeck mára már halott város

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóbeszédében hétfőn kijelentette, hogy az ukrán erők heves orosz katonai támadásokkal néznek szembe Donbasz térségében, írja a Guardian.

Zelenszkij megerősítette korábbi kijelentését is, miszerint az ukrán csapatok nem adják fel Szeverodonyecket, ahol jelenleg a háború legnagyobb szárazföldi csatái zajlanak. Hozzátette: „Az ukrán Donbasz áll, és továbbra is erős.”

Milos Zeman cseh államfő arról beszélt, hogy „Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését”, írja az MTI. Az államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjút.

Zeman korábban pozitívan viszonyult Oroszországhoz, a háború azonban megváltoztatta véleményét. „Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni”, fogalmazott. A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen – amivel „gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte” szerinte az oroszokat.

Milos Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. „Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk” – jegyezte meg.

Pramila Patten, az ENSZ szexuális erőszakkal foglalkozó képviselője hétfőn arról beszélt, hogy szerinte az ukrajnai humanitárius helyzet „embercsempészeti válsággá alakul át”, írja a CNN.

Patten szerint „a konfliktus elől menekülő nők és gyermekek az emberkereskedelem és a kizsákmányolás célpontjai közé tartoznak, bizonyos esetekben pedig a nemi erőszaknak, és egyéb kockázatoknak is ki vannak téve, miközben menedéket keresnek”.

Hozzátette, a probléma megoldásához összehangolt válaszra van szükség „az európai intézmények szintjén”, „határokon átnyúló humanitárius partnerek, bűnüldöző szervek bevonásával”. A képviselő olyan példákat említett, melyekben magukat önkéntesnek kiadó férfiak ajánlottak fel gyanús fuvarokat menekült nők számára.

Az ukrán haditengerészet azt közölte, hogy több mint 100 km-re szorították vissza az orosz hadihajók flottáját a Fekete-tenger partjaitól, írja a Guardian.

Az ukrán fegyveres erők szerint az orosz hajók csoportja „taktikaváltásra kényszerült”, miután hetekig ukrán blokád alatt álltak. Az ukránok közleményükben azt írják, hogy a nagyjából 30 hajóból álló orosz Fekete-tengeri flotta több mint száz kilométerre került az ukrán partoktól. Hozzátették, ezzel a Fekete-tenger északnyugati részén megfosztották az oroszokat a teljes ellenőrzéstől.

Az ukrán hatóságok szerint a megszállt Mariupol orosz tisztviselői karanténba zárták a kikötővárost egy esetleges kolerajárvány miatt. Petro Andryuscsenko, Mariupol polgármesternének tanácsadója az ukrán tévének azt mondta, hogy a város készül a járványra, mivel annyi holttest halmozódott fel a városban, írja a Guardian.

A polgármester a városban lévő forrásaira hivatkozott. A Kyiv Independent jelentése szerint az ukrán egészségügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy a tömegsírok és a tiszta vízhez való hozzáférés ellehetetlenítése növeli a kolera kockázatát Mariupolban.

Olekszandr Strjuk, Szeverodonyeck polgármestere szerint folytatódnak a heves harcok a városban, az ukrán csapatok „azonban nem fogják elhagyni a stratégiailag fontos keleti várost”.

„A helyzet óránként változik, de elég erő és eszköz áll a rendelkezésünkre”

-mondta Strjuk, aki hozzátette, ő úgy hiszi, vissza fogják tudni venni a várost az orosz erőktől. Zelenszkij ukrán elnök egy kijevi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az oroszok számbéli fölényben vannak, de az ukránoknak „minden esélye megvan” arra, hogy visszavágjanak.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy az ukrán erők kitartanak, de nagyon nehéz idők jönnek most a térségre. „Szeverodonyeck és testvérvárosa, Liszicsank mára már halott városok”, fogalmazott. Zelenszkij hozzátette, Szeverodonyeckben továbbra is 10-15 ezer civil tartózkodik.

(bbc, guardian)

Margarita Szimonjan, a külföldi közönségre célzó, az EU-ban már betiltott orosz propagandatévé, a Russia Today vezetője, gyakori vendége az orosz köztévé különféle műsorainak. Most éppen azt fejtegette, hogy mit tapasztalt Amerikában, amikor a 90-es években cserediákként ott tanult:

Példátlan és felháborító, hogy a NATO egyes országai megtagadták az orosz külügyminisztert szállító repülőgéptől a Szerbiába való átrepülést – jelentette ki Szergej Lavrov hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Lavrov a hétfőn Szerbiába látogatott volna, de kiderült: Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária is elutasította, hogy átengedje légterén az orosz külügyminiszter repülőgépét. A belgrádi tárgyalásokon végül a helyi orosz nagykövet helyettesítette. Lavrov online sajtótájékoztatót tartott az ügyben, amiben alaposan beolvasott a Nyugatnak.

„Gyakorlatilag teljesen megfosztottak egy szuverén államot a külpolitikához való jogától.” – mondta Lavrov, ami elég ironikus egy olyan ország miniszterétől, ami három hónapja katonai erővel megtámadott egy szuverén országot, ahol azóta is háborús bűncselekményeket követ el.

„Szerbia nemzetközi tevékenységét blokkolták, legalábbis egyelőre orosz irányban. Brüsszel irányvonala a Balkánon és Ukrajnában lényegében ugyanaz, csak amíg a Balkánon az EU azoknak kedvez, akik a szerbek érdekeit sértik, addig Ukrajnában a NATO és az EU egy olyan rendszert támogat, amely már régóta hadat üzent mindennek, ami orosz”. – mondta Lavrov, és bejelentette, hogy moszkvai látogatásra hívta meg szerb hivatali partnerét, Nikola Selakovicot.

A keleti Szeverodonyeck városában utcai harcok folynak az orosz és az ukrán erők között, és egyik fél sem hajlandó visszavonulni – közölte a helyi polgármester. A város a háború egyik gyújtópontjává vált, és támadások sorozata éri, miközben az orosz erők megpróbálják átvenni az ellenőrzést Ukrajna keleti része felett.

Az ukrán védelmi minisztérium hozzátette, hogy Oroszország nem kíméli a csapatokat és a felszerelést sem a város elfoglalására tett kísérletében. Korábban a régió kormányzója, Szerhij Gajdaj azt mondta, hogy az ukrán erők helyzete némileg romlott hétfőre.

A magyar külügyminiszter Facebookon állt ki a házelnök korábbi kijelentései mellett, hozzátéve, hogy „ukrán politikusok folyamatosan elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról”, provokálnak, és a köszönet hangján egyszer sem szóltak.

„Egyértelmű és valós veszély fenyegeti a biztonságot, a védelmet és a biztosítékokat” az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, amely jelenleg Oroszország ellenőrzése alatt áll – közölte hétfőn az ENSZ nukleáris felügyeletének, a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség vezetője, Rafael Grossi. A főigazgató szerint „a nukleáris biztonság és védelem hét nélkülözhetetlen alappillére közül legalább öt veszélybe került a helyszínen” – írja a CNN.

A NAÜ kormányzótanácsának nyilatkozva Grossi megismételte, hogy „aktívan dolgozik azon, hogy megállapodjon, megszervezze és vezesse a NAÜ által vezetett nemzetközi missziót” a létesítménybe, hogy „alapvető nukleáris biztonsági, védelmi és biztosítéki munkálatokat végezzenek a helyszínen”.

A zaporizzsjai atomerőmű március eleje óta orosz ellenőrzés alatt áll. Grossi április végén meglátogatta a Kijevtől északra fekvő, mára már megszűnt csernobili atomerőművet, amelyet rövid időre szintén orosz erők foglaltak el.

„Az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű telephelye továbbra is az ottani orosz erők ellenőrzése alatt áll. Többször kifejeztem súlyos aggodalmamat a rendkívül stresszes és kihívásokkal teli munkakörülmények miatt, amelyek között az ukrán vezetés és személyzet az erőművet üzemelteti” – mondta Grossi.

Oroszország hétfőn arra figyelmeztetett, hogy válaszul az Ukrajnának szállított nyugati nagy hatótávolságú fegyverekre az ukrán erők orosz határtól való visszaszorításával válaszol.

„Minél nagyobb a leszállított rendszerek hatótávolsága, annál távolabb fogjuk visszaszorítani a nácikat attól a vonaltól, ahonnan fenyegetések érkezhetnek az orosz ajkúak és az Orosz Föderáció ellen”

– mondta Szergej Lavrov külügyminiszter egy sajtótájékoztatón.

Oroszország inváziójának kezdete óta azt állítja, hogy célja Ukrajna megtisztítása a náciktól, ezt a Kijev és a Nyugat alaptalan háborús propagandaként utasította el. A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy az Egyesült Királyság bejelentette, hogy modern, M270-es rakétarendszereket küld az országnak, hogy segítsen megvédeni magát az orosz csapatokkal szemben.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is válaszcsapást helyezett kilátásba a nyugati támogatásokat megakadályozandó.

Ahogy korábban beszámoltunk, azért hiúsult meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőre tervezett szerbiai látogatása, mert több ország – Bulgára, Észak-Macedónia és Montenegró – is lezárta légterét a külügyminiszter gépe előtt.

Erre reagálva hétfőn a Kreml azt közölte, hogy ellenséges tevékenységként tekint a példátlan eseményre. „Még nem kaptunk magyarázatot a döntésre” – mondta Lavrov. Hozzátette, hogy szerb kollégáját meghívták Moszkvába, és „reméli, hogy nem akadályozzák meg az útját”.

Közben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy az ilyen akciók problémákat okozhatnak a magas szintű diplomáciai találkozók menetrendjében. Ugyanakkor nem akadályozzák meg Moszkvát abban, hogy baráti országokkal tartsa a kapcsolatot – mondta a háborús helyzetben is erősen oroszbarát állásponton maradó Szerbiára utalva.

(Sky News)

A megoldás az olaj orosz eredetének eltakarásán alapul, a cikkben bemutatott görög teherhajózási-szállítmányozási vállalatok vagy orosz kikötőkbe bedokkolva, vagy orosz tankerhajókról átpakolva a rakományt, majd azt semleges, a szankciók által nem érintett szereplőként továbbadva játsszák ki az embargót. Hogy hogyan is megy ez, azt cikkünkben ismertetjük.

Ez a szám az elmúlt 24 órára vonatkozik a keleti fronton. A háborúval kapcsolatos friss információkkal kapcsolatban Olekszandr Stupun, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának szóvivője hozzátette, hogy Oroszország aknavetőkkel és tüzérséggel támadja a polgári infrastruktúrát. Elmondta, hogy a támadásokat az északi Csernyihiv városban és az északkeleti Szumi régióban hajtották végre.

Az ukrán erők lelőttek egy Ka-52-es harcihelikoptert és egy drónt is. Emellett Stupun is beszámolt arról, hogy az orosz erők támadó hadműveleteket folytatnak Szlovjanszkban és Liszicsanszkban, az ország keleti részén fekvő városokban is, és folytatják Szeverodonyeck ostromát.

(Sky)

„…a kéziratok nem égnek el. Az orosz hóhérok ölnek, erőszakolnak és városokat pusztítanak el. Zelenszkij elnök a népéért küzd. Európa pedig segít és adja a lőszereket. Magyarország szándékosan olaj mézeskalácsra váltja az elhunyt ukrán gyerekek lelkeit. Szégyen”

– írta Mihajlo Podoljak Twitteren magyarul, arra reagálva, hogy a magyar Országgyűlés elnöke szerint Volodimit Zelenszkij ukrán elnöknek „személyes, pszichés problémája” van. Részletek a cikkünkben.

A tartalmában meg nem erősített orosz katonai jelentés szerint

• lelőttek egy ukrán MiG-29-es Szlavjanszk közelében, a Donyecki Népköztársaság fölött,
• megsemmisítettek 13 ukrán drónt,
• megöltek 300 ukrán katonát, kilőttek 10 tankot, 2 Grad-rakétavetőt, 17 egyéb járművet, 17 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50 típusú ütegelhárító radar is.

(Guardian)

Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanásokat, a városvezetés Telegramon ugyanakkor arról figyelmeztette a lakosságot, hogy „lövésekre lehet számítani.” A polgármester Alekszander Szenkevics „a két fal szabály” követésére kérte a helyzetben a lakosságot.

Ez egy, a háborús idők miatt elterjedt kifejezés, annyit takar, hogy az orosz ágyúzás-rakétázás miatt olyan helyet keressenek, ahol legalább két fal választja el őket az utcától. Az első fal a külső robbanás erejét, a második a szilánkokat fogja fel.

A múlt héten Mikolajivot súlyos támadás érte, amelynek következtében megsemmisült egy hústermelő üzem a város területén, míg vasárnap a város felé tartó rakétákat lőttek le az ukrán erők.

(Sky News)

Újabb tízmillió forint értékű gyógyszerszállítmányt küld Ukrajnába az Ökumenikus Segélyszervezet – mondta a szervezet elnök-igazgatója, Lehel László az M1 aktuális csatornán hétfőn.

A Hungary Helps program részeként lebonyolított magyar kormányzati akció után az Ökumenikus Segélyszervezet „nemzetközi konzorciumként” dán, finn, svéd, holland, angol gyűjtések alapján koordinálja a szállítmányok eljuttatását, ezúttal a beregszászi kórházba. A háború első hónapjaiban elsősorban élelmiszert és higiéniai eszközöket szállítottak, de Ukrajnában jelenleg nincs krónikus élelmiszerhiány, ezért fontosabb lett a gyógyszer, illetve a helyi igényeket felmérve egyre sürgetőbb a menekültek visszaköltözésének támogatása, a lakhatás problémájának megoldása.

Kárpátalján például több száz intézményben, iskolákban helyeztek el menekülteket, a intézmények őszi nyitásához azonban új helyet kell találni a menekülteknek – tette hozzá.

(MTI)

A britek által Ukrajnába küldött M270-es rakéta-sorozatvetőtől az egyensúly kibillenését reméli Ukrajna, írja Alistair Bunkall, a Sky News kelet-ukrajnai tudósítója. A brit és amerikai fegyverek felajánlása nem elhanyagolható lépés London és Washington részéről, azt hangsúlyozzák, hogy a két kormány még mindig mennyire érdekelt ebben a konfliktusban. A rakétarendszerek „hajszálpontos” célzórendszere képes akár 80 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni, ami lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy mélyen a frontvonal mögött csapást mérjenek az orosz utánpótlási vonalakra és az orosz nagy hatótávolságú tüzérségre.

Az ukrán kormány állítólag biztosítékokat adott a Fehér Háznak, hogy nem fogják ezeket a rakétákat arra használni, hogy magát Oroszország területét célozzák, és a Sky értesülése szerint hasonló garanciát vállaltak a britek felé is.

Lehet, hogy néhány hétbe telik, mire kiderül, hogy a rakétáknak milyen hatása van, de apránként a háború tétje egyre nagyobb lesz.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója a Guardian szerint arról számolt be, hogy ukrán szempontból romlott a helyzet hétfő reggelre a napok óta heves harcoktól hangos Szeverodonyekcben. Az utcákon folyamatosan zajlik az ukrán és orosz erők közötti harc, az ukrán katonák főként a város ipari negyedében tartják az állásaikat.

Hajdaj az ukrán tévének nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán erőknek sikerült ellentámadást indítani, és a város csaknem felét felszabadították, " Most azonban a helyzet ismét romlott egy kicsit számunkra.

Az ORFK szokásos napi adatközlése szerint az ukrán-magyar határszakaszon vasárnap 4225-en léptek be hazánkba, míg a román-magyar határátkelőkön 4945-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az összesen 9170 főből 251-en kértek és kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt – ez 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 5-én 412 ember, köztük 163 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az orosz erők továbbra is ostromolják a keleti Szenyorodonyeck városát, és rakétákat lőttek ki a közeli Szlovjanszk, Liszicsanszk és Orihove városokra – közölte az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok aknavetőkkel és tüzérségi tűzzel lőtték a Sziverodonyecket védő ukrán egységeket, és megrongálták több környező város infrastruktúráját. Az orosz erők Csernihiv és Szumi települések polgári infrastruktúráját is lövik – állítja a hadsereg.

(Guardian)

A vasárnapi, Kijev elleni rakétatámadás a brit hírszerzés szerint valószínűleg arra irányult, hogy megzavarják a nyugati katonai felszerelések szállítását a frontvonalban lévő ukrán egységek számára, ezt erősíti az is, hogy vasúti infrastruktúrát (is) támadtak az oroszok.

A jelentésben szerepel még, hogy Donbaszban heves harcok zajlanak Szeverodonyeck irányításáért, és az orosz erők tovább nyomulnak Szlovjanszk felé az ukrán erők bekerítésére tett kísérletük részeként.

A háború korai szakaszában elhíresült, a Fekete-tenger nyugati részén található Kígyó-szigetn légvédelmi állásokat, 9K330 Tor és Pancir–SZ1 rendszereket telepítettek az oroszok, hogy megóvják a térségben található hajóikat. Ezt elsősorban a Moszkva cirkáló április elvesztése indokolta. Oroszország tevékenysége a Kígyó-szigeten hozzájárul az ukrán partok blokádjához, és akadályozza a tengeri kereskedelem újraindulását, beleértve az ukrán gabonaexportot is.

Hivatalos látogatásra érkezett volna hétfőn Szerbiába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ám végül le kellett mondania az utat, miután Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró sem adott berepülési engedélyt Lavrov gépének. Az Interfax hírügynökségnek nyilatkozó orosz tisztségviselő szerint az út lehetetlen, mert „még nem sikerült elsajátítaniuk a teleportálást.”

(Reuters)

A brit védelmi minisztérium közlése szerint M270-es rakéta-sorozatvető rendszerrel segítik az ukránokat, a rendszert már útnak is indították a keleti frontra. Az M270 MLRS 1983 végén állt szolgálatba, 2003 óta nem gyártják, de még így is modernt technológiának számít. A brit minisztérium közlése szerint a hatótávolsága 80 km, ezen a távon belül hajszálpontosan tud célozni.

Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere azzal érvelt, hogy a rakétavetők szállítása indokolt, mert „ahogy Oroszország taktikája változik, úgy kell változnia az Ukrajnának nyújtott támogatásunknak is”. A lépés azzal a kockázattal jár, hogy tovább provokálja az amúgy is ingerült Kremlt.

Vasérnap ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök – elsősorban az Egyesült Államoknak címezve – közölte, hogy ha valaki nagyobb hatótávolságú rakétákkal kezdi ellátni Ukrajnát, akkor Oroszország újabb célpontokat fog támadni.

• Ismét a frontra látogatott Volodimir Zelenszkij. Előbb a délkeleti Zaporizzsja régióban állomásozó csapatokat látogatta meg, majd a keleti fronton ellátogatott Bahmutba és Szoledar faluba, melyet a hétvége során komoly orosz légicsapások értek. Ezt követően pedig Liszicsanszkba is eljutott, melyet mindössze a Donyec folyó választ el Szeverodonyecktől, ahol az elmúlt napokban a legaktívabb a harctevékenység.
• Vlagyimir Putyin a Nyugatot okolja a nemzetközi élelmiszer- és energiaválságért. Az orosz elnök egy interjúban arról beszélt, hogy Moszkvának semmi köze az egész világot sújtó válsághoz. Szerinte az egész miatt Joe Biden amerikai elnök inflációt hozó Covid-segélycsomagja és az orosz földgázszállítási szerződések európai felmondása okolható.
• Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában. Roman Kutuzov már a sokadik orosz tábornok, aki életét vesztette Ukrajnában a háború kezdete óta.
• Az osztrák kancellár EU-s előszobát hozna létre Ukrajnának, ami több mint az EU-val együttműködő államok státusza, de még nem teljes jogú uniós tagság. Az ukrán külügyminiszter ezzel szemben korábban arról beszélt, hogy Ukrajnának elege van az Európai Unióba való integrációjának „speciális megoldásaiból” és különálló modelljeiből, és teljes jogú tagságot akar.
• Ukrajna védelmi miniszterhelyettese arról beszélt, hogy országának szüksége van a nyugati országok folyamatos katonai segítségére Moszkva katonai hadjáratának leküzdése érdekében.
• Szertefoszlottak az ukrán vb-álmok. Mindössze egy mérkőzés választotta el az ukrán válogatottat attól, hogy szerepelhessenek az idei futball-világbajnokságon. Azonban Wales 1-0-ra győzött Cardiffban, és ezzel ők utazhatnak Katarba.

Ami február 24-én indult, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az azóta megszokott módon percről percre tudósításban követjük a háború eseményeit – a vasárnapi történéseket itt tudja visszaolvasni.