Ez történt az orosz–ukrán háborúban hétfőről keddre virradó éjjel

Ha már ott tartunk, hogy az NHL, a TikTok, a Mastercard és a világ legnagyobb filmstúdiói egymás után reagálnak különböző szankciókkal Putyin háborújára, akkor mondhatjuk, hogy most már az orosz átlagember is a bőrén érezheti, hogy itt nem egyszerű katonai műveletről van szó. Márpedig éjjel sorra jelentették be a világ kormányai után a nagyvállalatok és a nemzetközi szervezetek is, hogyan lépnek fel humanitárius segéllyel támogatva Ukrajnát – vagy éppen szankciókkal blokkolva Oroszországot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok már háborús bűnöket követtek el Harkiv hétfői rakétázásakor, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze pedig vizsgálatot is indít háborús bűnök és emberiesség elleni bűntettek miatt. Ennek ellenére éjjel sem álltak le az orosz támadások Ukrajnában, sőt, az ország washingtoni nagykövete szerint új szintre emelkedett az invázió, a megszálló csapatok ugyanis vákuumbombát vethettek be.

A következő pár bekezdésben összefoglaljuk, milyen hírekről maradt le még ezen kívül, ha kipihente magát a hétfőről keddre virradó éjjel.

Megállás nélkül támadják Kijevet, de hol van még a vége

Hétfő este az ukrán belügyminisztérium arról számolt be, hogy orosz rakétatámadások sorozata érte Kijev lakóépületeit: a minisztérium szerint három ötemeletes épületet semmisített meg egy rakéta – nem sokkal azután, hogy véget ért az orosz–ukrán tárgyalások első köre. Kedden éjjel pedig orosz támadás indult a Krímtől nyugatra fekvő Herszon ellen ukrán források szerint. Hajnalban országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, Kijevet pedig Vitalij Klicsko polgármester szerint „megállás nélkül” támadják az orosz csapatok.

Az ukrán védelmi miniszter arról is írt késő este, hogy amnesztiát és pénzt ígérnek azoknak az orosz katonáknak, akik leteszik a fegyvert – erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak. Akik esetleg nem tennék le a fegyvert, azoknak azt üzeni az ukrán közlekedésügyi hatóság, hogy „nézz szembe a halállal”.

Keddtől hatályos az az elnöki rendelet, ami szerint minden olyan külföldi állampolgár vízummentesen beutazhat Ukrajnába, aki harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen. A rendelet a Sky News híre szerint a hadiállapot végéig érvényben marad. Az Egyesült Királyság már jelezte, hogy támogatni fogja azokat a briteket, akik Ukrajnába mennének harcolni, és hasonlóan nyilatkozott Miloš Zeman cseh államfő is.

Emberek mellett küldenek fegyvereket is: Dmitro Kuleba telefonon beszélt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította arról, hogy az USA további fegyvereket szán Ukrajnának – és szankciókat Oroszországnak. Ausztrália 50 millió dollár értékben küld fegyvereket, 25 millió dollár értékben pedig humanitárius segélyt Ukrajnának, Tajvan pedig orvosi eszközökkel segíti az országot.

Megérkezett Ukrajnába a SpaceX szállítmánya is, amit Elon Musk azért küldött, hogy a megtámadott országban használni tudják a cég Starlink nevű műholdas internetszolgáltatását.

Eközben Törökország mindenkit arra figyelmeztet, hogy ne küldjön át hadihajókat a Boszporuszon és a Dardanellákon. Ankara ugyanis háborúként kezeli Oroszország ukrajnai invázióját, és „ha Törökország nem részese a háborúnak, akkor joga van ahhoz, hogy ne engedje át a hadviselő országok hajóit a szorosokon”.

Ha hadihajókat nem is tud küldeni így Oroszország, tankokat igen: 64 kilométer hosszú tankoszlop vonul észak felől Kijev irányába egy amerikai magáncég műholdfelvételei szerint. A Maxar Technologies emellett olyan felvételekről is beszámolt, miszerint szárazföldi csapatokat és harci helikoptereket állomásoztatnak Belarusz déli részén, mindössze 32 kilométerre az ukrán határtól.

Ez annak az orosz hullámnak lehet a része, ami amerikai források szerint képes lehet legyűrni az ukrán ellenállást – erről tájékoztatták a washingtoni Kongresszus képviselőit. A tájékoztató során felmerültek kérdések Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális állapotáról is.

Boris Johnson: Putyinnak el kell buknia

Háborús bűnök és emberiesség elleni bűntettek miatt vizsgálatot is indított a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze – az esetleges vádemeléshez pedig már több civil szervezet és a Bellingcat oknyomozó portál is gyűjti a lehetséges bizonyítékokat. Volodimir Zelenszkij késő este arról beszélt, az oroszok egyértelműen háborús bűnöket követtek el:

„Harkov egy békés város, békés lakóövezetekkel, ahol nincsenek katonai létesítmények. Szemtanúk beszámolói bizonyítják, hogy nem egyetlen eltévedt lövedékről van szó, hanem az oroszok tudták, hogy hova lőnek.”

Az ukrán elnök szerint akkor lehet tisztességes egy béketárgyalás, „ha az egyik fél nem lövi rakétákkal a másikat a tárgyalások idején”. Szerinte egyelőre nincs meg az az eredmény, amit Ukrajna szeretne, de mindkét fél ismertette az álláspontját.

Több nemzetközi hírforrás, köztük a Sky News és a Guardian is arról ír Ukrajna washingtoni nagykövetére hivatkozva, hogy az oroszok vákuumbombát vetettek be az ukránok ellen hétfőn – igaz, a BBC kiemeli, hogy nem tudták megerősíteni a nagykövet értesülését. „A fegyver használatát tiltja a genfi egyezmény is. Oroszország nagy pusztítást akar okozni Ukrajnában” – nyilatkozta Okszana Markarova nagykövet asszony hétfőn este, miután meghallgatták a washingtoni Kongresszusban.

Boris Johnson kedden Lengyelországba és Észtországba látogat, hogy megbeszéljék az Egyesült Királyság Közép-Európának nyújtott támogatását.

„Nemzetközi szövetségeseivel az Egyesült Királyság továbbra is maximális nyomást fejt ki Putyin rezsimje ellen, hogy érezze az ukrajnai tetteinek következményeit. Egy hangon szólalunk meg, amikor azt mondjuk: Putyinnak el kell buknia”

– mondta a brit kormányfő.

Algéria kész még több gázt szállítani az Európai Unióba – ezt azután nyilatkozta az észak-afrikai ország olaj- és gázipari vállalatának vezetője, hogy az USA gázellátási alternatívákért keresett meg több országot az orosz invázió miatt esetleg elfajuló helyzet okán.

Elmaradnak a filmbemutatók, elbukták a junior hoki-vb-t is

Tizenkét ENSZ-diplomatát utasított ki az Egyesült Államok kémkedés gyanúja miatt – az érintett, főleg orosz diplomatáknak március 7-ig kell elhagyniuk az Egyesült Államokat. A szankciók egyre terjedő területe azonban úgy tűnik, már nemcsak a diplomáciát és a gazdaságot éri el: a FIFA és az UEFA után a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben.

Minden nemzetközi versenyről és eseményről kizárják az orosz és a belarusz válogatottat és a klubokat, valamint visszavonják a 2023-as junior világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól.

Nem sokkal később az Észak-Amerikai Jégkorongliga (NHL) is bejelentette, hogy minden üzleti tevékenységüket felfüggesztik Oroszországban.

Blokkolja a TikTok az orosz hátterű tartalmakat, többek között az RT és a Sputnik csatornáit is az Európai Unióban, írta a CNN a közösségi platform szóvivőjének közlése alapján. Korábban a Facebook és az Instagram anyacége, a Meta számolt be arról, hogy két különböző orosz dezinformációs kampányt is megakadályoztak felületeiken, a hétvégén pedig a Google és a YouTube is bejelentette, hogy semmilyen orosz állami média nem hirdethet a felületeiken.

Blokkolja hétfő óta az oroszországi hitelkártya-tranzakciókat is a Mastercard, sőt, megmozdult Hollywood is: egyelőre nem mutatja be legfrissebb filmjeit Oroszországban sem a Disney, sem a WarnerMedia, sem a Sony.