Egyre több ország szólítja fel állampolgárait Ukrajna elhagyására

2022. február 11. – 21:33

Másolás

Vágólapra másolva

Péntek estére egyre több ország szólította fel állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát, mert attól tartanak, hogy küszöbön áll egy orosz invázió – írja a BBC.

Először az Egyesült Államok szólította fel állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát. Joe Biden amerikai elnök már csütörtökön kijelentette, hogy egy esetleges orosz támadás esetén nem küldene csapatokat Ukrajnába az ott rekedt amerikaiak kimenekítése érdekében. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken arra szólította fel az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy egy-két napon belül hagyják el az országot – írja a CNN.

„Nyilvánvalóan nem tudjuk megjósolni a jövőt, nem tudjuk pontosan, hogy mi fog történni. De a kockázat most már elég nagy, és a fenyegetés most már elég közvetlen ahhoz, hogy ezt követeli meg tőlünk az óvatosság. Egy Ukrajna elleni orosz támadás valószínűleg légi bombázásokkal és rakétatámadásokkal kezdődne, amelyek nyilvánvalóan civileket ölhetnek meg, tekintet nélkül a nemzetiségükre”

– mondta Sullivan, hozzátéve, jelenleg nem egyértelmű, hogy Putyin döntött-e Ukrajna megtámadásáról.

„Kristálytisztán akarok fogalmazni: Putyin elnök még nem hozott végleges döntést, de a helyszínen látottak és a hírszerzési elemzőink által észleltek alapján elég aggasztó a helyzet ahhoz, hogy ezt az egyértelmű üzenetet küldjük az állampolgárainknak. Ez egy sürgős üzenet, mert sürgős helyzetben vagyunk” – mondta Sullivan, aki szerint „nagyon is fennáll annak a lehetősége”, hogy Oroszország katonai akcióba kezd, de azt nem tudta pontosan meghatározni, hogy ez mikor és hogyan következhet be.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó 2022. február 11-én, Washingtonban – Fotó: ANNA MONEYMAKER / 2022 Getty Images
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó 2022. február 11-én, Washingtonban – Fotó: ANNA MONEYMAKER / 2022 Getty Images

Péntek délután a Pentagon megerősítette, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter utasítására további háromezer katonát küldenek Lengyelországba, akik a múlt héten odatelepített 1700 másik katonához csatlakoznak. Egy magas rangú védelmi tisztviselő az mondta, hogy az új erők a következő napokban indulnak el az észak-karolinai Fort Braggből – írja a Reuters.

A Sky News azt írja: Joe Biden szombaton telefonon fog beszélni Vlagyimir Putyinnal – közölték Dmitrij Peszkovra, a Kreml szóvivőjére hivatkozó források. Peszkov szerint az Egyesült Államok kezdeményezte a hívást. Putyin ugyanezen a napon Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélni fog.

Eközben a német Spiegel arról ír, hogy az amerikai kormány helyzetértékelése szerint Oroszország február 16-án, szerdán indíthat támadást Ukrajna ellen. A beszámoló szerint az amerikai hírszerző szolgálatok minden eddiginél sürgetőbben figyelmeztették a NATO-szövetségeseket Oroszország közelgő támadására. Pénteken a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és hadsereg is tájékoztatta a német kormányt és más NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet – írja az MTI a Spiegel nyomán.

A Spiegel meg nem nevezett forrásai azt mondták: nem lehet tudni, hogy milyen értesülésekre épül az amerikaiak figyelmeztetése, de a lehetséges műveletet leíró tájékoztatás részletes és forrásokban gazdag volt. Hozzátették: elképzelhető, hogy Washington azzal a szándékkal osztotta meg információit, hogy megtorpedózza az orosz támadási tervet.

A brit külügyminisztérium pénteken felszólította a brit állampolgárokat, hogy addig hagyják el Ukrajnát, amíg a kereskedelmi légijáratok biztosan rendelkezésre állnak. A Downing Street péntek esti tájékoztatása szerint Boris Johnson brit miniszterelnök az amerikai, az olasz, a lengyel, a román, a francia és a német kormánnyal, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO vezetőivel is egyeztetett az ukrajnai helyzetről. Johnson szerint a NATO-szövetségeseknek teljesen egyértelművé kell tenniük, hogy súlyos gazdasági szankciócsomag áll bevezetésre készen arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát – írja az MTI.

Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel tárgyalt, és a megbeszélés után azt mondta: Sojgu és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök arról biztosította őt, hogy Moszkva nem akarja megtámadni Ukrajnát.

Az állampolgárait távozásra felszólító országok között van még Norvégia, Hollandia, Japán és Dél-Korea is. Lettország „az Oroszország által jelentett komoly biztonsági fenyegetésre” hivatkozta figyelmeztette állampolgárait. A NATO vezetői pénteken megbeszélést tartottak, ami után Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette: a szövetség minden forgatókönyvre felkészült.

Oroszország ugyanakkor ismételten tagadta, hogy Ukrajna lerohanására készülnének, annak ellenére, hogy több mint 100 ezer katonát állomásoztatnak az orosz–ukrán határ közelében.

Oroszország néhány napja nagyszabású hadgyakorlatba kezdett a szomszédos Belaruszban. Ukrajna azt szeretné, hogy Oroszország adjon részletes magyarázatot a határ mentén végzett katonai tevékenységeiről. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter 48 órás válaszadási határidőt szabott meg Moszkvának, „hivatalosan alkalmaztuk a veszélycsökkentési mechanizmust (az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ által elfogadott) a bécsi dokumentumnak megfelelően”. Hozzátette: elégtelen vagy nem megfelelő válasz esetén Ukrajna Oroszországhoz és az Európai Unió többi tagállamához fordul rendkívüli ülés összehívása érdekében, amelyen Oroszországnak pontosításokat kell tennie – írja az MTI.

A Telex tudósítói a héten a kelet-ukrajnai ütközőzóna ukrán oldalán jártak, ahol Olekszandr Pavljuk altábornagytól megtudtuk, hogy szerinte az orosz csapatösszevonások elsődleges célja a feszültségkeltés. A szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes is hasonlóan nyilatkozott: Ukrajna körül az orosz erők szárazföldön 120 ezer embert vontak össze, a légierő és a haditengerészet további 20 ezer embert tesz ki, emellett a Krímen és a szakadár területeken összesen további 50-60 ezer katona lehet.

A kijevi katonai és politikai vezetés szerint az orosz mozgások ellenére most sem áll inkább küszöbön a háború, mint eddig, de Oroszország a további lépéseit attól teszi függővé, hogy mennyire határozottan áll ki Ukrajna mellett a Nyugat, diplomáciai és katonai támogatással egyaránt.

Ami a nyugati diplomáciai támogatást illeti, február elején nagy volt a forgalom Kijevben: ott járt a brit, a holland és a lengyel külügyminiszter, a török elnök, a francia és a német külügyminiszter. Eközben az orosz elnökkel is tárgyalt Boris Johnson, majd Emmanuel Macron francia elnök. Macron moszkvai látogatása után Párizs közölte, Vlagyimir Putyin ígéretet tett arra, hogy egyelőre nem kerít sort újabb manőverekre az ukrán határ közelében. „Megerősítést kaptam, hogy nem lesz további eszkaláció” – mondta a francia elnök.

Moszkva utána tagadta, hogy Putyin arról beszélt volna Macronnak, hogy nem lesznek új manőverek Ukrajna közelében. Macron azon szavaira, miszerint a Belaruszban gyakorlatozó orosz csapatok február 20-a után elhagyják az országot, azt mondta Dmitrij Peszkov szóvivő, hogy a hadgyakorlatok után tényleg visszatérnek a csapatok oroszországi bázisaikra, pontos dátumot viszont nem említett.

Az orosz csapatösszevonások után kialakult, hidegháborút idéző helyzetről, Moszkva esetleges céljairól itt írtunk elemzésünkben, a Telex tudósítóinak Ukrajnában készült cikkeit pedig itt gyűjtöttük össze:

„Elegünk van, hogy a Kreml kistestvérként kezel bennünket. Most minket, aztán majd megint a magyarokat” – a kijevi hangulatról itt olvashatja helyszíni riportunkat.

„A pszichológiai nyomás a lényeg, a folyamatos fenyegetettség érzését akarja fenntartani Oroszország” – Kijevben beszéltünk az ukrán szárazföldi haderő parancsnokával és a védelmi miniszter helyettesével is.

Ukrajna százezer civilt von be a védelmi erőkbe, özönlenek is az önkéntesek – a teroborona és a Legioni Ukraini kijevi és harkivi gyakorlatát mutatjuk be Nagyképünkben.

„Ha az orosz erők megindulnak, minket érnek el először” – az orosz határhoz közeli Harkivban is jártunk, ahol nem azonnali orosz támadástól tartva élnek az emberek, de új lendületet vett az önkéntesek toborzása.

Kövess minket Facebookon is!