Putyin állítja, nem akar Oroszország-NATO-háborút

2022. február 07. – 23:56

Putyin állítja, nem akar Oroszország-NATO-háborút
Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatója 2022. február 7-én, Moszkvában – Fotó: Thibault Camus / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Óriási a diplomáciai nyüzsgés Vlagyimir Putyin körül; az orosz elnök alig tért vissza pekingi csúcstalálkozójáról, máris a Kremlben fogadhatta Emmanuel Macron francia elnököt, aki nem kisebb ambícióval érkezett Moszkvába, minthogy

történelmi megoldást talál az ukrajnai válságra.

Emmanuel Macron a Kremlben folytatott megbeszélések kezdetén azt mondta Vlagyimir Putyinnak, hogy célja a háború elkerülése és a bizalom kiépítése. Közölte az orosz elnökkel, hogy olyan „hasznavehető” választ remél, amely lehetővé teszi a háború elkerülését, hiszen a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának.

Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – mondta válaszában Vlagyimir Putyin. Emlékeztetett arra, hogy a két ország éppen 30 éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról, és méltatta vendégének az ukrán válság rendezése és az európai biztonság érdekében tett erőfeszítéseit, írja az MTI.

Az orosz elnök azért is köszönetet mondott Macronnak, hogy Franciaország mindig aktívan részt vesz az elvi megállapodások kidolgozásának folyamatában. „Látom, hogy a jelenlegi francia kormány és a francia elnök milyen nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy hosszú távra megoldja az európai biztonság egyenlő garantálásának kérdéseivel kapcsolatos válságot” – idézte Putyint a TASZSZ orosz hírügynökség. „Tudom, hogy önnek megvan a saját elképzelése a helyzetről, és örülök, hogy személyesen is találkozhatunk, hogy megvitassuk ezeket a dolgokat” – tette hozzá Putyin, ami után zárt ajtók mögött folytatódott a tárgyalás.

A két vezető zárt ajtók mögötti, több mint ötórás tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón Putyin hasznosnak nevezte a Macronnal folytatott megbeszéléseket, majd kijelentette, hogy a francia elnök néhány elképzelése reális a jövőre nézve, de azt mondta, még korai lenne ezeket nyilvánosan ismertetni – írja a France24.

„Az a vágyunk, hogy olyan bizalmi keretet építsünk ki Oroszországgal, amely lehetővé teszi a béke megőrzését” – mondta Macron. A francia elnök úgy véli, hogy lehetséges új megoldásokat kidolgozni Európa biztonságának garantálására, figyelembe véve az Oroszország által kért garanciákat is. Macron azt mondta, konkrét biztonsági garanciákat javasolt Putyinnak.

Putyin azt mondta, Macron keddi kijevi látogatása után ismét egyeztetni fognak telefonon. A sajtótájékoztatón Putyin azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások lerombolására vette az irányt, valamint hogy kerüli a tárgyalást a Donyec-medence szakadár köztársaságaival. Macron szerint olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek felülvizsgálatával és az alapelvek felülvizsgálatával vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani – mondta a francia elnök, írja az MTI.

Az orosz és a francia elnök több újságírói kérdésre is válaszolt. Putyin a Maliban feltételezhetően bevetett, orosz hátterű Wagner-csoporttal kapcsolatban kijelentette, hogy Moszkva nem vállal felelősséget az orosz magánhadseregek jelenlétéért az országban. Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban az orosz elnök azt mondta, hogy a minszki megállapodásoknak nincs alternatívája.

Putyin kijelentette, mindent megtesz a kompromisszumok megtalálása és a katonai eszkaláció elkerülése érdekében. „A mi oldalunkról mindent megteszünk, hogy olyan kompromisszumokat találjunk, amelyek mindenkit kielégítenek” – mondta az orosz elnök, biztosítva, hogy sem ő, sem Emmanuel Macron nem akar egy olyan Oroszország-NATO-háborút, amelynek „nem lenne győztese”.

Macron szerint az elkövetkező napok döntő jelentőségűek lesznek az orosz-ukrán konfliktusban. „A következő néhány nap döntő jelentőségű lesz, ami intenzív megbeszéléseket igényel, amelyeket közösen fogunk folytatni” – idézi Macront a Reuters.

Fotó: Russian Presidential Press Offic / Sputnik via AFP
Fotó: Russian Presidential Press Offic / Sputnik via AFP

A személyes találkozót a hétvégén Macron részéről egy Joe Bidennel, és nem kevesebb, mint három Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés készítette elő. Miközben a Fehér Ház részéről továbbra is folyik a sokk-kommunikáció, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó (ez valójában kb. egy miniszteri posztnak számít) vasárnap bejelentette, hogy „akár holnap” is megindulhat az orosz hadsereg, Macron sokkal békésebb húrokat penget. A látogatást megalapozó médiaturné során például azt állította, hogy az orosz cél „nem Ukrajnáról szól, hanem a szabályok tisztázásáról, a NATO és az EU régióban betöltött szerepéről”, és szükség van egy új rendszer kialakítására, mely „a szuverén államok egyenjogúságának alapelvén nyugszik”.

A Kremlben nem osztják Macron optimizmusát; Dmitrij Peszkov szóvivő szerint:

„A helyzet túl bonyolult ahhoz, hogy döntő áttörést lehessen várni egyetlen találkozótól”.

Macron diplomáciai súlyát növeli a tény, hogy januártól Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az elnök ambícióit pedig nem csak az magyarázza, hogy Párizs úgy érzi, hogy az agresszív amerikai és brit, illetve az inaktív Németország között fel tud mutatni egy elég kemény, de mégsem annyira kemény alternatívát, hanem az is, hogy Macron áprilisban elnökválasztáson méretteti meg magát, és ilyenkor nem árt, ha egy francia elnök a világpolitika alakítójaként tűnik fel.

Macron egyébként belpolitikai szempontból nincs olyan szorult helyzetben, mint az orosz-ukrán válság összes többi főszereplője (igen, az egészen elképesztő járványadatokkal viaskodó Vlagyimir Putyin is); a francia elnök 24-25 százalékponton áll a 16 szereplős mezőnyben, magabiztosan vezetve az Orbán Viktor politikai – és egy meg nem nevezett magyar bank anyagi – támogatását élvező Marine Le Pen szélsőjobboldali jelölt előtt. Azonban 2022-re a francia szélsőjobboldal már komoly választói csoportot takar, hiszen szintén kétszámjegyű támogatást tudhat maga mögött az ultraradikális publicista és tévés személyiség Éric Zemmour is, Valérie Pécresse személyében pedig felbukkant egy népszerű mérsékelt jobbközép jelölt is.

Kövess minket Facebookon is!