Grönland beintett a környezetrombolásnak és kicsit a kínaiaknak is

A ritkaföldfémek bányászata ellen kampányoló legnagyobb baloldali ellenzéki párt nyerte meg Grönlandon az előrehozott parlamenti választást – közölte szerdán a KNR közszolgálati televízió.

Az MTI szerint a keddi választáson az Inuit Ataqatigiit (IA) párt a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, megelőzve a kormányzó – szintén baloldali – szociáldemokrata Siumut (Előre) pártot, amelynek a voksok 29 százaléka jutott az egykamarás 31 fős parlamentben.

A választási eredmények alapján legelőször a győztes párt 34 éves elnöke, Mute Egede kap lehetőséget kormányalakításra.

Az előrehozott választást azért kellett megtartani, mert a jobbközép, Demokraták nevű párt februárban kilépett a hárompárti kormányzó koalícióból, és emiatt kisebbségben kormányzott a Siumut vezette kabinet. A kihátrálás fő oka az volt, hogy mély megosztottsághoz vezetett a kormányzó pártok között a javasolt bányaipari beruházás, amely uránium és más ritkaföldfémek, például a szélturbinák és okostelefonok gyártásához, elektromos gépkocsik akkumulátoraiban és fegyverekben használt neodimium kiaknázását tette volna lehetővé Grönland déli részén. A beruházás támogatói szerint a kvanefjeldi bányaprojekt munkahelyeket és jólétet teremtett volna a Dániához tartozó, de széles autonómiát élvező szigeten.

Kim Kielsen leköszönő miniszterelnök szorgalmazta, hogy kapjon kiaknázási engedélyt az ausztráliai székhelyű, kínai tulajdonban lévő Greenland Minerals vállalat. Erik Jensen, aki nemrégiben vette át a Kielsentől az eddig tíz parlamenti mandátummal rendelkező Siumut vezetését, vonakodott ettől. A parlamentben nyolc képviselőre támaszkodó ellenzéki Iniut Ataqatigiit (Népek Közössége) hevesen ellenezte a beruházást, azzal érvelve, hogy a Grönland 56 ezer lakójának zömét kitevő őslakos inuitok környezetvédelmi aggodalmak miatt ellenzik a bányaipari projektet.

A jórészt jégtakaróval borított Grönland a világ legnagyobb kiaknázatlan ritkaföldfém-kincsével rendelkezik. A beruházás engedélyezése esetén a kvanefjeldi bánya lett volna a világ legnagyobb ritkaföldfém-kiaknázó helye Kína után, ahol a ritkaföldfémek kilencven százalékát bányásszák.

Ez a bányászati projekt újraélesztette Grönland Dániától való függetlenségi törekvéseit, a sziget lakosainak hatalmas pluszbevételt hozott volna a kitermelt urán és a többféle ritkaföldfém, a környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a kitermelés károsíthatja a hatalmas sziget szinte érintetlen természeti szépségeit. Erről itt írtunk bővebben.