Minden korábbinál több nő lesz Biden kabinetjében

2021. január 25. – 23:49

frissítve

Minden korábbinál több nő lesz Biden kabinetjében
Joe Biden bemutatja leendő kormánya első tagjait 2020. november 24-én – Fotó: Chandan Khanna / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Történelmi kabinettel a háta mögött kezdi meg Joe Biden négyéves elnöki ciklusát. A Egyesült Államok történetében egy kabinetben sem volt ennyi nő és tartoztak ilyen sokan valamilyen kisebbséghez, most először meleg és indián kormánytagja is lesz az USA-nak. Biden munkáját külügyminiszterként a magyar származású Antony Blinken is segíti majd.

Azt már Joe Biden választási győzelmének napján tudni lehetett, hogy történelmi elnökség elé nézünk. A 78 éves Biden minden idők legidősebb elnökeként kezdte meg ciklusát, Kamala Harris pedig az Egyesült Államok történetének első női, az első fekete, az első dél-ázsiai származású és az első, bevándorlók gyermekeként született alelnöke lett szerdán. November óta azonban kiderült, hogy a Biden-kabinet is sok szempontból újító lesz.

Bár az újdonsült elnök már az összes jelöltjét bemutatta az elmúlt hónapok során, az alelnökön kívül egyelőre még csak a védelmi miniszter és a hírszerzés vezetője lett hivatalosan is a Biden-kabinet tagja. A kormánytagokat ugyanis a szenátusnak kell jóváhagynia. Ez általában csak formaság, amikor az elnököt adó párt kezében van a szenátusi többség, azonban így is több hónapba telhet, mire mindenkit jóváhagynak, most pedig a szokásosnál később kezdték el a meghallgatásokat. A szerdától már demokrata többségű szenátus február 8-ig akar végezni a jóváhagyásokkal, utána kezdődik majd ugyanis a Donald Trump elleni impeachmenteljárás szenátusi szakasza.

Sosem látott sokszínűség

Az USA 46. elnökének kormánya óriási előrelépés a női reprezentáció szempontjából. Biden 26 fős kabinetjének ugyanis 12 tagja lesz nő. Háromszor annyi, mint amennyivel Trump kezdte meg elnöki ciklusát négy éve (eddig a legtöbb, kilenc női kabinettag Bill Clinton második ciklusa alatt volt). Ezzel a nők aránya csaknem 50 százalék lesz Biden kormányában, amit az amerikai történelem során eddig megközelíteni sem sikerült, mint ahogy az az alábbi grafikonon is látszik.

Ezen a nők és férfiak arányát ábrázoltuk az elnökök első ciklusának elején azokban a pozíciókban, melyek jelenleg kabinet szintűnek számítanak (vagyis nem csak miniszterek tartoznak ide). A belső kabinet tagjai az alelnök, a külügy-, a pénzügy-, a védelmi és az igazságügyi miniszter.

A külső kabinetbe a többi, kevésbé létfontosságú területért felelős miniszter tartozik. Kabinet szintű pozíciónak számít ezen kívül például a hírszerzés vezetője, a kabinetfőnök és az ENSZ-nagykövet, idéntől pedig az éghajlatért felelős különleges elnöki megbízott és az elnök tudományos tanácsadója is.

Biden kinevezéseinek köszönhetően először lesz női alelnöke és női pénzügyminisztere az Egyesült Államoknak. A hírszerzés vezetőjének csaknem ugyanilyen fontos pozícióját is egy nő tölti be mostantól, szintén először az amerikai történelem során. Összehasonlításképpen, Trump belső kabinetjének minden pozícióját férfiak töltötték be.

Ezen felül először lesz egy nyíltan meleg tisztviselő teljesjogú kormánytag, miután Biden korábbi előválasztási ellenfelét, a 39 éves Pete Buttigieg-et nevezte ki közlekedési miniszternek. 2020 elején három hónapig a szintén meleg Richard Grenell volt a hírszerzés vezetője, őt azonban csak ideiglenesen nevezte ki Trump.

Pete Buttigieg 2021. január 21-i szenátusi meghallgatásán – Fotó: POOL / Getty Images via AFP

South Bend korábbi polgármestere egyben a második legfiatalabb kabinettag is lesz az amerikai történelemben. Csak Robert F. Kennedy előzi meg, aki 36 éves volt, amikor bátyja igazságügyi miniszternek nevezte ki. Érdekesség, hogy az amerikai történelem harmadik, negyedik és hatodik legfiatalabb kormánytagja szintén közlekedési miniszter volt.

Buttigieg kinevezésén kívül komoly győzelem az LMBTQ-közösség számára az is, hogy Biden a transznemű Dr. Rachel Levine-t jelölte egészségügyi miniszter-helyettesnek.

Joe Biden kabinetjére azonban nemcsak a nemi, hanem az etnikai sokszínűség is jellemző. A kisebbségi kormánytagok aránya minden korábbinál magasabb, 50 százalék. Többek között először lesz indián tagja a kabinetnek. Az eddig új-mexikói kongresszusi képviselőként dolgozó Deb Haaland a belügyminiszteri feladatokat fogja ellátni.

A nemi és etnikai sokszínűségen túl szintén történelmi, hogy először lesz éghajlatért felelős különleges elnöki megbízottja az Egyesült Államoknak, ami világosan megmutatja, hogy elődjével szemben Biden mennyire komolyan veszi a klímaváltozást. A pozíciót a Barack Obama második ciklusa alatt külügyminiszterként dolgozó John Kerry, a demokraták 2004-es elnökjelöltje tölti be.

A történelmi belső kabinet

A szimbolikus jelentőségén túl Kamala Harrisnek alelnökként a gyakorlatban is kifejezetten nagy befolyása lehet a következő négy év politikájára, miközben azért is sok dolga lesz, mert az 50-50 fős felsőházi felállásban a szenátus elnökeként ő dönt szavazategyenlőségnél a demokraták javára. Az egyik legfontosabb alelnök válhat belőle, sőt könnyen ő lehet az, aki megszabja a demokraták irányvonalát a következő évtizedre, írtuk novemberi portrénkban.

Janet Yellen pénzügyminiszter-jelölti bemutatkozásán – Fotó: Alex Wong / Getty Images via AFP

A pénzügyminiszteri pozícióra a 74 éves Janet Yellent választotta ki Biden. A komoly tapasztalattal rendelkező Yellen nem most, az USA első női pénzügyminisztereként ír először történelmet, ő volt ugyanis az amerikai jegybanknak megfelelő Fed első női elnöke is 2014 és 2018 között. Helyettesének kinevezése szintén történelmi, Wally Adeyemo az első afroamerikai, aki betölti a tisztséget.

A következő védelmi miniszter személye hasonló jelentősséggel bír. A szenátus által a héten jóváhagyott Lloyd Austin tábornok az első fekete, akit megbíztak a Pentagon vezetésével.

A maradék két belső kabineti pozíció kevésbé történelmi. Igazságügyi miniszternek azt a Merrick Garlandot nevezte ki Biden, akit 2016-ban már legfelsőbb bírónak is jelöltek. A republikánus többségű szenátus azonban akkor nem volt hajlandó még meghallgatást sem tartani Garlandnak, nemhogy jóváhagyni a jelölést, arra hivatkozva, hogy választási év van, és a következő elnöknek kellene majd jelöltet állítania. Ezzel az elvvel látványosan mentek szembe októberben, amikor alig több mint egy héttel a választás előtt beiktatták a Trump által jelölt Amy Coney Barrettet a nyáron elhunyt liberális ikon, Ruth Bader Ginsburg helyére.

A magyarok számára azonban egyértelműen a külügyminiszter személye lehet a legérdékesebb és a legfontosabb. Biden ugyanis a magyar származású Antony Blinkent nevezte ki erre a pozícióra. Blinken anyai ágon magyar származású. Anyja, Judith Blinken (született Frehm) szülei ugyan már Amerikában születtek, de magyar zsidók voltak. Ráadásul apja, Donald Blinken 1994 és 1998 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt.

Antony Blinken 2021. január 19-i szenátusi meghallgatásán – Fotó: POOL / Getty Images North America / Getty Images via AFP

Az intervenciópárti Blinken a 2000-es évek eleje óta gyakorlatilag Biden külpolitikai jobbkeze lett. Együtt dolgoztak a szenátus külkapcsolati bizottságában és Biden 2008-as, sikertelen elnökválasztási kampányán is. Biden alelnökként a Fehér Házba is magával vitte Blinkent, akit nemzetbiztonsági tanácsadójának nevezett ki. A magyar származású tisztviselő az Obama-elnökség végére végül egészen a külügyminiszter-helyettesi pozícióig jutott.

Arról, hogy mit jelent Blinken személye Magyarországra nézve, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. >>>