Bemutatjuk Orbán rémálmát, a magyar származású leendő amerikai külügyminisztert

2020. november 25. – 07:05

frissítve

Bemutatjuk Orbán rémálmát, a magyar származású leendő amerikai külügyminisztert
Fotó: Kris Connor / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A félig magyar Antony Blinken külügyminiszternek jelölése óriási siker azok számára, akik az elmúlt húsz-harminc évben a magyar–amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén fáradoztak. Amiatt azonban, hogy az Orbán-kormány teljes mellszélességgel Donald Trump mellett, és ami fontosabb, aktívan Joe Biden ellen állt ki az elnökválasztási kampány során, Magyarország valószínűleg nem fogja tudni és látszólag nem is akarja kihasználni a Blinken kinevezésből fakadó történelmi lehetőséget.

„Tony Blinken egy szupersztár, minden túlzás nélkül. Ezt a mellettem töltött négy év alatt az elnök is felismerte, és ellopta tőlem. Bármilyen munkát el tud végezni, tényleg bármilyet.” Ezt Joe Biden még 2013-ban, alelnökként mondta korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadójáról egy Washington Postnak adott interjúban. Akkor Blinken már fél éve Barack Obama elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyetteseként dolgozott.

Hét évvel és két hónappal az interjú után Biden, immár megválasztott elnökként, külügyminiszteri pozícióra jelölte a „szupersztárt”, a 25 éves kormányzati tapasztalattal rendelkező magyar származású tisztviselőt, az USA korábbi budapesti nagykövetének fiát.

Három héttel az elnökválasztás után Donald Trump továbbra sem hajlandó elfogadni az eredményt. Egy fontos gesztust azonban tett hétfőn, jóváhagyta, hogy elinduljon a hatalomátadási procedúra, melynek késleltetése miatt a republikánus oldalon is sokan bírálták.

Történelmi kabinet

Eközben a frissen megválasztott Joe Biden már munkába állt, hogy zökkenőmentes lehessen a hatalomátvétel januárban. A választási eredmények kihirdetése után szinte azonnal felállított egy koronavírus-munkacsoportot, és elkezdte kabinetjének összeállítását is. Hétfőn hét kormánytagjelöltet, illetve főbb tisztviselőt jelentett be a volt alelnök:

  • külügyminiszter: Antony Blinken
  • pénzügyminiszter: Janet Yellen
  • nemzetbiztonsági tanácsadó: Jake Sullivan
  • a hírszerzés igazgatója: Avril Haines
  • belbiztonsági miniszter: Alejandro Mayorkas
  • az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete: Linda Thomas-Greenfield
  • az éghajlatért felelős különleges elnöki megbízott: John Kerry

Az USA törvényei szerint minden kormánytagot a szenátusnak kell jóváhagynia (ahol egyelőre nincs meg a demokrata többség), azonban úgy tűnik, hogy ameddig Biden nem kezd el nagyon progresszív politikusokat jelölni kulcsfontosságú pozíciókba, a republikánus szenátorok is támogatni fogják a jelöléseket.

Több jelölés is történelmi. Janet Yellen lehet az USA első női pénzügyminisztere, Avril Haines lehet a hírszerzés első női vezetője, Alejandro Mayorkas lehet az első latinó származású belbiztonsági miniszter, illetve ez az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy külön kormánytag felelhet a klímavédelemért.

Antony Blinken külügyminiszter-jelölt Joe Biden 2020. november 24-i eseményén, melyen a megválasztott elnök bemutatta jövendőbeli kabinetjének első tagjait – Fotó: Chandan Khanna / AFP

Magyar felmenők és kiváltságos gyerekkor

Nekünk, magyaroknak azonban nem ők, hanem Antony Blinken kinevezése a legfontosabb. Nemcsak azért, mert külügyminiszterként a két ország közti kapcsolatok felelőse lesz, hanem azért is, mert Blinken anyai ágon magyar származású. Anyja, Judith Blinken (született Frehm) szülei ugyan már Amerikában születtek, de magyar zsidók voltak. Apja, a New York-i születésű, ukrán és német zsidó felmenőkkel bíró Donald Blinken befektetési bankárként futott be.

Blinken szülei 1971-ben váltak el, amikor Antony kilencéves volt. Anyja még abban az évben feleségül ment a Párizsban élő Samuel Pisar sztárügyvédhez, és fiával együtt Franciaországba költözött.

Blinken új nevelőapja, Pisar Lengyelországban született, 13 éves korában zárták be a majdaneki haláltáborba, ezután pedig túlélte Dachaut és Auschwitzot is. 16 éves korában, árván sikerült megszöknie a háború utolsó napjaiban. Emigrált, és miután jogi diplomát szerezett a Harvardon, John F. Kennedy tanácsadója lett. Az elnök elleni halálos merénylet után Hollywoodban kezdett el praktizálni, majd Párizsba költözött. Többek között olyan sztárokat képviselt, mint Jane Fonda vagy Elizabeth Taylor. Judith Blinkennel 1968-ban találkozott először New Yorkban.

Judith Blinken akkoriban, a hatvanas években egy jól menő tánctársulatot igazgatott New Yorkban, és sok időt töltött a New York-i kulturális élet nagyjaival, Leonard Bernsteinnel és John Cage zeneszerzőkkel és Arturo Toscanini karmesterrel, de találkozott John Lennonnal és Yoko Onóval is. Antony Blinkennek tehát kiváltságos fiatalkor jutott, szülei révén gyerekkorától kezdve otthonosan mozgott a New York-i és a párizsi felső tízezer köreiben. Judith Blinken manapság új férje nevét viselve, Judith Pisarként jelenleg az UNESCO kulturális diplomáciai különmegbízottja.

Első feleségétől, gyermeke anyjától való válása után négy évvel Donald Blinken is újraházasodott. Második felesége, Vera Blinken Magyarországon született közvetlenül a második világháború előtt, amit Budapesten vészelt át. Miután Vera apja 1948-ban meghalt, anyjával többször is megpróbáltak Ausztriába szökni, sikertelenül. Végül 1950-ben sikerült Olaszországba emigrálniuk, miután anyja az olasz nagykövet közvetítésével feleségül ment egy olasz állampolgárhoz, akivel aztán „hazautaztak” Olaszországba, majd azon nyomban érvénytelenítették a házasságot, és hajóra szálltak Amerika felé.

Vera sikeres belsőépítész-karriert épített New Yorkban, 1971-ben pedig megismerkedett Donald Blinkennel. 1975-ben házasodtak össze. Vera Blinken élete saját elmondása szerint akkor lett teljes, amikor 1994-ben sikerült visszatérnie Magyarországra, mégpedig mint az amerikai nagykövet felesége: Donald Blinkent ugyanis 1994 tavaszán Bill Clinton kinevezte budapesti nagykövetnek, ezt a pozíciót 1997 végéig töltötte be.

Antony Blinken feleségével, Evan Ryannel, Joe Biden Blinken mostohaanyjával, Vera Blinkennel, illetve édesapjával, Donald Blinkennel egy 2017-es New York-i gálavacsorán – Fotó: Mike Coppola / Getty Images Via AFP

Az idősebb Blinken nagykövetként sikeresen kampányolt 1997-ben amellett, hogy Magyarország csatlakozzon a NATO-hoz. A csatlakozásról szóló népszavazást, melyen végül a magyarok 85 százaléka a társulás mellett voksolt, 1997. november 16-án rendezték, négy nappal azelőtt, hogy Blinken távozott a nagyköveti posztról.

Donald Blinken magyarországi tartózkodása alatt sokat tett azért, hogy a CEU megvethesse a lábát Magyarországon, sőt, az egyetem igazgatóságába is bekerült. Ő és felesége 2015-ben jelentős pénzügyi támogatást nyújtott az egyetem alá tartozó Nyílt Társadalom Archívumnak (Open Society Archives), amely fel is vette a nevüket, így azóta a világ egyik legnagyobb hidegháborús gyűjteményét tartalmazó archívumot, mely az Arany János utcában található, Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumnak hívják.

Donald Blinken 2017-ben, a lex CEU elfogadása előtt két korábbi nagykövettársával együtt nyílt levélben bírálta az Orbán-kormányt, mivel a törvény szerintük komolyan korlátozza a tudományos szabadságot, és súlyos csapást jelent mindarra nézve, amit a két ország az azt megelőző negyedszázadban közösen elért, komoly kárt okozva az USA és Magyarország közötti kapcsolatnak.

18 éve dolgozik együtt Bidennel

A Blinken családból nemcsak Donald került be a politikába Bill Clinton elnöksége alatt. Öccsét, Alan Blinkent belga nagykövetnek nevezte ki Clinton, Antony Blinken későbbi felesége, Evan Ryan pedig a first lady, Hillary Clinton időbeosztásának kezelőjeként kezdte karrierjét.

Maga Antony Blinken is Clinton elnöksége alatt került be a Fehér Házba. 1994-től a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársaként dolgozott a Clinton-adminisztráció alatt – egyebek mellett ő írta az elnök külpolitikai témájú beszédeit –, ezután pedig 2002 és 2008 között a szenátus Külkapcsolati Bizottságának személyzeti igazgatója volt. A bizottságnak 1975 és 2009 között delaware-i szenátorként tagja volt Joe Biden is, sőt 2001 és 2003, illetve 2007 és 2009 között vezette is azt.

Bill Clinton a Fehér Házban, 1998. január 24-én. A képen bal szélén Antony Blinken – Fotó: Barbara Kinney / White House / Consolidated News Pictures / Getty Images

Biden és Blinken 2007-től még szorosabbra fűzte a munkakapcsolatot, miután Biden 2007 elején bejelentette, hogy elindul a Demokrata Párt elnökjelölti címéért, kampánystábjához pedig Blinken is csatlakozott. Biden kampánya végül kudarcba fulladt, a demokrata előválasztási folyamatot hivatalosan megnyitó első szavazás, a január eleji iowai kaukusz után kénytelen volt kiszállni a versenyből alacsony támogatottsága miatt.

Annyiban viszont sikeresnek bizonyult a kampány, hogy Barack Obama végül őt választotta maga mellé alelnökjelöltnek, 2008. novemberi győzelmük után Biden pedig a Fehér Házba is magával vitte Blinkent, és nemzetbiztonsági főtanácsadójának nevezte ki a külpolitikai kérdésekben addigra gyakorlatilag jobbkezévé vált tisztviselőt.

Blinken olyan jól bizonyított az alelnök mellett, hogy – mint arra a cikk eleji idézet is utalt – a második elnöki ciklusára Obama maga mellé vette, és 2013 elején nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettesének nevezte ki. A magyar származású tisztviselő az Obama-elnökség végére egészen a külügyminiszter-helyettesi pozícióig jutott. Donald Trump elnöksége alatt nem vállalt kormányzati állást, 2020-ban a Biden-kampány külpolitikai tanácsadójaként dolgozott.

Az intervencionalista

Barack Obama nyolcéves elnöksége alatt Antony Blinken legfőképpen a közel-keleti konfliktusokkal, így Szíriával, Irakkal és Líbiával foglalkozott, ám külügyminisztersége alatt minden bizonnyal nagyobb figyelem fog hárulni Kelet-Európára is, mint az elmúlt négy évben.

Ami Blinken külpolitikai nézeteit illeti, Biden külügyminiszter-jelöltje intervencionalistának vallja magát. Úgy véli, hogy az olyan globális nagyhatalmaknak, mint az Egyesült Államok, felelőssége megvédeni azokat, akiket atrocitás ér, és terjeszteni a demokrácia eszméjét. Támogatta az iraki háborút, valamint az USA líbiai és szíriai katonai beavatkozását is. Előbbi beavatkozást Biden ellenezte 2011-ben, de utóbbit sem támogatta olyan határozottan, mint az akkori nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettes.

Az elnöki stáb nézi az Oszama bin Laden elleni akciót 2011. május 2-án. Baloldalt Joe Biden alelnök, mellette Barack Obama, jobboldalt Hillary Clinton külügyminiszter, hátul az ajtóban kék ingben Antony Blinken, az alelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója – Fotó: Pete Souza / White House

2019 elején egy értekezésben leírta, hogyan képzeli el az USA külpolitikájának jövőjét. Úgy véli, az Egyesült Államoknak muszáj megőriznie a vezető pozícióját a világpolitikában, mind gazdasági, mind technológiai értelemben, és nem szabad átengedniük az irányítást Oroszországnak vagy Kínának, mert akkor könnyen kitörhet a káosz, elharapódzhatnak a konfliktusok, és hamar az 1930-as években találhatjuk magunkat.

Úgy gondolja azonban, az USA nem tud mindent egyedül megoldani, így vissza kell építeni a Trump által lerombolt szövetségeket. Izrael elkötelezett támogatója, ám visszalépne az Izrael által ellenzett iráni atomalkuba. Ezenkívül az első adandó alkalommal visszalépne a párizsi klímaegyezménybe és a WHO-ba is. Sőt, egy globális szövetségi rendszert építene fel a világ vezető demokráciái között, hogy visszaszoríthassák Oroszország és Kína befolyásának növekedését.

„Nem tudjuk egyedül megoldani a világ összes problémáját. Együtt kell dolgoznunk a többi országgal, szükségünk van az együttműködésükre”

– mondta Blinken azon a keddi eseményen, ahol Joe Biden bemutatta jövendőbeli kabinetjének első tagjait.

A globális migráció kérdéskörével kapcsolatban azt vallja, a kerítés és a szögesdrót nem megoldás, inkább meg kell előzni, hogy az emberek milliószámra vándoroljanak el a fejlődő országokból. Ennek érdekében meg kell előzni a katonai konfliktusokat, és tartós demokratikus intézményrendszert kell felállítani ezekben az országokban. Szerinte a fejlődő országokba küldött segélyeket a kormányzati, rendvédelmi, jogi és gazdasági reformokra kéne fordítani, valamint harcolni kell a korrupció ellen.

A menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatban egy 2017-es New York Times-véleménycikkben úgy fogalmazott:

„Apám apja egy pogrom elől menekült el Oroszországból a 20. század elején, és Amerika befogadta. Ahogyan a nevelőanyámat is, aki kislányként szökött el a kommunista Magyarországról 1950-ben. […] Ezek vagyunk mi. Ez az, amit Amerika képvisel a világ felé, még ha tökéletlenül is.”

Az 5G-ért folyó harc a középpontba repítheti hazánkat

Több okból is valószínű, hogy komoly figyelem irányul majd Kelet-Európára és hazánkra Blinken külügyminisztériumában. Elsősorban Oroszország és Kína a térségben való térnyerése miatt. Az biztos, hogy Blinken sokkal határozottabban tervez fellépni a két nagyhatalom ellen, mint azt a Trump-adminisztráció tette. Ennek részeként megnövelhetik a régióban állomásozó NATO-katonák számát, de az sem kizárt, hogy fel fognak lépni azon NATO-tagokkal szemben is, akik elősegítik az orosz és kínai befolyásnövekedést, mint például Magyarország.

Valószínűleg már most sem örülnek Blinkenék Orbán keleti nyitás politikájának, hogy komoly tartozásaink vannak Oroszország és Kína felé, miután Oroszországtól 10 milliárd eurónyi (a jelenlegi árfolyamon számítva 3600 milliárd forintnyi) hitelt vettünk fel Paks 2-re, Kínától pedig körülbelül 640 milliárd forintnyit a Budapest–Belgrád-vasútvonalra.

Blinken külügyminiszter-helyettesként Li Jüan-csao kínai alelnökkel tárgyal 2015-ben, Pekingben – Fotó: Andy Wong / Pool / AFP

Amiatt sem repeshetnek az örömtől, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), melyet sokan az orosz titkosszolgálat fedőszervének tartanak, továbbra is szabadon tevékenykedik Budapesten.

A következő egy évben az egyik fő konfliktusforrás az lehet, ha Magyarország nem csatlakozik az USA által vezetett Kína-ellenes 5G-koalícióhoz. A kezdeményezés lényege, melyhez a nyugati országok nagy része már csatlakozott, hogy a koalíció tagjai nem hajlandóak megbízni a Huaweit (vagy más kínai nagyvállalatot) azzal, hogy kiépítse országukban az 5G hálózatot, ugyanis attól félnek, hogy a nagyvállalat esetleg hozzáférhet az azon keresztül áramló információhoz, amit aztán átadhatnak a kommunista állampártnak.

Az amerikaiak szerint ha a Huawei csak egy EU-s országban is részt vesz a telekommunikációs infrastruktúra kiépítésében, azzal az egész nyugati világ kommunikációs rendszerét kompromittálhatják. Márpedig jelenleg nagyon úgy fest, hogy Magyarország őket fogja megbízni a hálózat kiépítésével.

Történelmi lehetőség is lehetne

Egy magyar származású külügyminiszter óriási siker is lehetne a magyar–amerikai kapcsolatok szempontjából. Megadná az esélyt arra, hogy ezeket a kapcsolatokat minden korábbinál szorosabbra fűzze a két ország, legyen szó gazdasági, technológiai, katonai, oktatási vagy kulturális területről. Akár még kiemelt szerepet is kaphatna Magyarország a régióban.

Csakhogy 2016 nyarán Orbán Viktor volt az első kormányfő, aki nyilvánosan támogatta Donald Trump elnökjelölti ambícióit. Ennek aztán lett is eredménye, meg nem is. Azt sikerült elérnie Orbán Viktornak, hogy az amerikai kormányzat ne szóljon bele magyar belügyekbe, mint az Obama-adminisztráció alatt tették, sok gazdasági vagy katonai előnyünk azonban nem származott Trump elnökségéből.

Mike Pompeo külügyminiszter mindössze egy villámlátogatás erejére volt hajlandó Magyarországra jönni az elmúlt négy év alatt, miközben a legtöbb környező országot több alkalommal is felkereste. Orbán Viktornak pedig egészen 2019 tavaszáig kellett arra várnia, hogy meghívást kapjon egy rövid audienciára a Fehér Házba, a régió vezetői közül utolsóként.

Mindezek ellenére a magyar kormány idén is támogatásáról biztosította Trumpot, sőt támadni kezdték Bident. Miután egy televíziós fórumon Joe Biden arról beszélt, hogy a NATO-t a széthullás veszélye fenyegeti azon folyamatok miatt, amik Belaruszban, Lengyelországban, Magyarországon és egyéb totalitárius rezsimekben mennek végbe, Szijjártó Péter videóban kérte számon Joe Biden fiának vélt vagy valós ukrajnai ügyleteit, mellyel Trump is előszeretettel támadta a demokraták jelöltjét.

A kormánymédiában már támadják

Miután az elnökválasztás előtt Orbán kijelentette, hogy nincs B terve arra az esetre, ha Joe Biden győzne, a demokrata jelölt diadala után a régiós vezetők közül ő volt az utolsó, aki gratulált a frissen megválasztott elnöknek, a közmédiában pedig napokig nem voltak hajlandóak bemondani a választás eredményét. Mindeközben a kormánypárti sajtóbirodalom lapjaiban sorra közölték le a valóságot nyomokban is alig tartalmazó, tömeges választási csalásokról szóló cikkeket, melyek egy részét még a Fox News sem hozta le Amerikában, csak olyan trumpista sajtótermékek, mint a Newsmax vagy a One America News Network (OANN).

Kedden pedig a kormányhű médiában megindították a támadást Antony Blinken ellen is. A Magyar Nemzet egyik vezető keddi írásának címe „Soros György állva tapsolhat Joe Biden választásának”. A cikkben többek között írnak Donald Blinken és Soros György kapcsolatáról és a korábbi nagykövet az Orbán-kormányról kialakult negatív véleményéről is.

Orbán szeptember elején a Magyar Nemzetben leírta, hogy miért szeretne még négy év Trump-elnökséget: nem szeretné, ha az EU-hoz hasonlóan az amerikai kormányzat is emberi jogi, korrupciós, demokrácia leépítésével kapcsolatos kérdésekkel csuklóztatná. Így aztán nem csoda, hogy nem elégedett Antony Blinken külügyminiszterré jelölésével, aki pontosan ezt a politikát képviseli.