Nem kellett regisztrálni, hétfőn máris hatszor annyian kértek első oltást, mint az elmúlt 30 napban

Hétfőn, az oltási akcióhét első napján kígyózó sorok álltak a kórházak előtt, Budapesten és az ország más pontjain is. A hivatalos adatok szerint

csak hétfőn 18,5 ezer ember ment el az első oltására.

Összehasonlításképp, az elmúlt harminc napban átlagosan 2900 első oltást adtak be naponta, tehát csak hétfőn legalább hatszor annyian kérték az első dózist.

Majdnem háromszor annyian kérték hétfőn a második oltást is: pontosan 7094-en, úgy, hogy az elmúlt harminc nap átlaga megtorpant 2500-nál. A harmadik oltás még ennél is népszerűbb volt: 105 ezret adtak be belőle hétfőn, ami az elmúlt egy hónap átlagához (24 ezer) képest négyszeres napi mennyiség.

A hirtelen megugrott oltási kedvből azt látni: az embereket megmozgatta, hogy nem kell sem regisztrálniuk, sem időpontot foglalniuk. Elég csak besétálniuk egy oltópontra, és megkapják az adagjukat. Nyáron még a Magyar Tudományos Akadémia is azt kérte a kormánytól, hogy töröljék el „a kötelező, az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztrációt”.

Igaz, az MTA és más szakértők az elmúlt időszakban többször mondták azt is, hogy a maszkhordást is vissza kell hozni, de a kormány hónapokig nem hallgatott rájuk. Az indokolás szerint azért, mert csak az oltás segít a járvány megállításában, a maszk nem, aztán a berobbanó negyedik hullámban, zárt terekben végül csak kötelezővé tették a maszkhordást.

Az embereket az is oltásra ösztönözhette, hogy ezen a héten ők maguk választhatják ki a helyszínen a beadandó vakcinát, de a bedurvult negyedik hullámtól is sokan megijedhettek.

A kiugróan sikeres hétfői napot már az ellenzék is elkezdte meglovagolni. Az MSZP „folyamatos oltási akcióhetet” követel, mert azt látják, hogy regisztráció nélkül sokkal többen kérik az oltást.

Vakcinából mindenesetre van elég: Orbán Viktor pénteken mondta azt, hogy körülbelül tízmillió van belőle Magyarországon, annyi, amennyiből egy negyedik dózisra is simán futná. Hiába halmoztunk fel azonban rengeteg vakcinát, ebből eddig olyan kevés fogyott, hogy humanitárius és/vagy gyakorlati (lejáró vakcinaszavatosság) megfontolásokból rendszeresen adományozunk, adunk kölcsön vagy adunk el a készletből. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy a kormány a 10 millió adagon felül megrendelt egy 5 milliós vakcinaszállítmányt, amelyben sem Szputnyik V, sem Sinopharm-vakcina nem lesz.

Míg tavasszal hasított a magyar oltási program, mostanra hónapok óta szinte egy helyben toporgott. A tavasz eleji fellendülés után már május végére látványosan belassult, majd július végére el is párolgott az átoltottsági előnyünk, és mostanra az oltakozási hajlandóság úgy megcsappant, hogy Magyarország az uniós átlag alá csúszott átoltottságban. Közben már több az új fertőzött Magyarországon, mint bármikor, és főleg az aggasztó, hogy arányosan magas a Covid–19-cel összefüggésben elhunytak száma, ennek ellenére Szijjártó Péter még egy keddi gyárátadón is arról beszélt, hogy „Magyarország európai összevetésben is az egyik legsikeresebb választ adta a koronavírus-járványra”.

A kormány az utóbbi időben így-úgy próbálta orvosolni a lecsökkent oltási kedv problémáját: időseket próbáltak megcélozni egy oltási kampánnyal (nem túl sok sikerrel), bevezették, hogy a munkaadók előírhatják az oltást a munkavállalóknak, teleplakátolták az országot Merkely Béla mosolygó arcával, aki aztán más vakcinát adatott be magának harmadiknak, mint amilyet korábban ő maga ajánlott az embereknek. Miután az ilyen célzott akciók sem hoztak érdemi változást, a kormány narratívája ekkor már az volt, hogy a negyedik hullám az oltatlanok járványa lesz, sőt, Orbán Viktor pár napja még azt is mondta: „az oltásellenesek vagy beoltatják magukat, vagy meghalnak”.

A negyedik hullámról és a magyar oltási helyzetről itt írtunk bővebben.