IKEA, Lego, Novo Nordisk, Spotify – mitől teljesítenek ilyen jól a skandináv cégek?

Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország a világ GDP-jének egy százalékát, lakosságának 0,3 százalékát adja – és közben rengeteg olyan céget, ami a maga területén globálisan is piacvezető, de legalábbis a legnagyobbak között van. Persze nem minden északi cég sikeres: a Northvolt akkumulátorgyártó amerikai leányvállalata nemrég jelentett csődöt (és átstrukturálást), és a Nokia sztorija is híres arról, hogyan zúzta szét az, hogy nem tudott lépést tartani az okostelefonokkal. A Nokia ezzel együtt is a régió top cégei között szerepel, és ott vannak az olyan cégek is, mint a Lego, ami árbevétele alapján a világ egyik legnagyobb játékgyártója, az IKEA, ami az egyik legnagyobb bútorgyártó (és a svéd húsgolyók miatt a legnagyobb étteremláncok egyike is), vagy épp az Ericsson és a Spotify. És nem feledkezhetünk meg Novo Nordiskról sem, a súlycsökkentő gyógyszerek dán úttörőjéről, ami hosszú ideje Európa legértékesebb cége, többet ér, mint a teljes dán GDP.

Az Economist egyik friss cikke azt járja körbe, minek köszönhető a skandináv cégek relatív sikeressége (amennyiben a sikert a gazdasági teljesítmény és a piaci részesedés alapján mérjük). A cikk szerint nem csak az IKEA-hoz és a Spotify-hoz hasonló úttörők kiemelkedőek, a régió cégei eleve jobban teljesítenek, mint Európa többi országának vállalatai. A tőzsdén jegyzett vállalatok az elmúlt tíz évben mind a négy országban az európai átlagnál nagyobb részesedési hozamot értek el – a pénzügyi vállalatok eredményessége ebben nincs benne –, igaz, a lista első helyét nem egy skandináv ország, hanem meglepő módon Olaszország foglalja el. Az Európa legértékesebb cégeit összegző MSCI Europe Indexen öt éve még 10 százalékot tettek ki a skandináv cégek, ma már 13 százalékot, ami körülbelül ugyanakkora arány, mint a német vállalatoké.

A skandináv cégek globális összehasonlításban sem állnak rosszul. A régió 20 legértékesebb tőzsdei cégének esetében az EBITDA-hoz viszonyított kötelezettségek 14 cégnél alacsonyabbak voltak, mint a tengerentúli riválisoknál, és az éves árbevétel-növekedés ugyanolyan mértékű, mint a top amerikai tőzsdei cégeknél. Az MSCI Nordic Countries Index alapján a régióban a top cégek között a legtöbbet az egészségügyi cégek nyomják a latban (28,69 százalékkal), ezt követi az ipar (27,3 százalék), a pénzügyi szektor (16,69 százalék) és a kommunikáció (7,15 százalék).

Az Economist szerint az általános siker egyik oka, hogy mindegyik ország viszonylag kicsi, így szinte kötelező külföldön is piacra lépniük, vagy már eleve oda célozniuk. A tíz legértékesebb skandináv országnál a hazai piacokról származó bevételnek mediánja 2 százalék, szemben az európaiak 12 és az amerikaiak 46 százalékával. A cikk a Pandorát hozza példának: a cég egyetlen koppenhágai üzletből indult, hét-nyolc év alatt globális céggé nőtte ki magát, ma Dánia az eladásoknak mindössze egy százalékát adja.

Egy másik tényező lehet a különböző technológiák lelkes alkalmazása, elég csak a Legóra gondolni. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a tíz fősnél nagyobb cégek 45 százaléka fizet felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokért, a rangsor élén álló négy skandináv ország átlaga 73 százalék. A technológia szeretete a startupszcénában is látszik, London, Párizs és Berlin vonz csak több kockázati tőkét, mint Stockholm, ahol jóval kevesebb ember él, mint ezekben a városokban. Szerepet játszik az is, hogy a szociális ellátórendszer miatt északon talán kevésbé ijesztő a kockázatvállalás, hiszen lehet számolni a munkanélküli segéllyel, a jól működő közegészségügyi és oktatási rendszerrel.

A skandináv teljesítményben számíthat a relatíve szabadon működő gazdaság is. A negyedik tényező a részvényesek türelme: a McKinsey tanácsadócég szerint az északi vállalatok négyötödének tulajdonosai hosszú távra terveznek, szemben az európai 60 százalékos és az amerikai 20 százalékos aránnyal. A régióban kiemelkedő szerepük van az üzleti dinasztiáknak. A Maersk és a Lego továbbra is az alapító családok irányítása alatt áll, de nem ritka a nonprofit alapítványok ellenőrzése sem, mint a Carlsberg sörgyártó és a Novo Nordisk esetében.