Mindenáron le akarunk fogyni – ezt használja ki Európa legértékesebb cége
2024. május 12. – 14:10
Ritkán fordul elő, hogy egy teljes ország gazdasága egyetlen cég teljesítményének legyen kitéve – márpedig túlzás nélkül ez most a helyzet Dániában, a Novo Nordisk hazájában. A gyógyszeripari cég erős időszakon van túl: az aktuális piaci kapitalizációja jelenleg 2,88 billió dán korona, azaz nagyobb, mint a teljes tavalyi dán GDP (2,78 billió), ezzel a Novo Nordisk szeptember óta Európa legértékesebb cége.
2023-ban több mint 2,3 milliárd dollárnyi adót fizetett be az államkasszába, és a cég önmagában is jelentősen pörgeti a dán GDP-növekedést – olyannyira, hogy a helyi statisztikai hivatal már külön elemzésekben foglalkozik az iparággal és annak nemzetgazdaságra gyakorolt hatásaival. A Novo Nordisk készítményei körül óriási őrület alakult ki Hollywoodban, de a szemaglutid hatóanyagot tartalmazó fogyasztószerek nagyot mennek a közösségi médiában is. 1,3 milliárdnál is több megtekintést hozott a TikTokon az egyik ehhez köthető keresőcímke, a trend pedig olyan robbanást okozott, hogy a platform közölte, májustól kíméletlenül lecsap az ezeket népszerűsítő influenszerekre.
Mivel a Novo Nordisk egyelőre még vetélytársaival együtt sem tudja kiszolgálni a növekvő keresletet, a jövő sem tűnik kevésbé fényesnek, 2030-ra a fogyókúrás szerek piaca a nyolcvan, egyes becslések alapján akár a százmilliárd dollárt is elérheti. A dán cég tündöklése azonban több szempontból is foglalkoztatja az elemzőket. Hogy hosszú távon mennyire jó, hogy egy ország gazdasági teljesítménye egyetlen cég eredményétől függ, az egyik legnyilvánvalóbb dilemma – a Novo Nordisk dominanciája azonban felvet kérdéseket a lobbierő gyakorlásának határairól, az akadémiai szabadságról és persze a fogyókúrás szerek használatáról is.
Gyorsan túlnőtte az eddigi legértékesebb európai céget
Az inzulint 1921-ben fedezte fel három kanadai tudós. Erről értesülve egy dán házaspár, az addigra már Nobel-díjas August Krogh és felesége, Marie Krogh Kanadába utazott, hogy engedélyt kérjenek a kutatóktól az inzulin dániai előállítására. Két másik tudóssal, Hans Christian Hagedornnal és August Kongsteddel társulva az első betegeket 1923-ban kezdték el inzulinnal kezelni, ekkor jött létre a Novo Nordisk elődje, a Nordisk Insulinlaboratorium. A felfedezés eredménye mérföldkőnek számított, az inzulin orvosi alkalmazásával a cukorbetegség diagnosztizálása már nem jelentett egyet egy halálos ítélettel, a betegek várható élettartama drasztikusan javulni kezdett.
A Novo Nordisk a Sanofi és a nemrég ugyancsak látványos növekedésnek induló Eli Lilly mellett ma is a világ egyik vezető inzulin-előállítója, a három cég együttes globális piaci részesedése meghaladja 88 százalékot. A dán cég az elmúlt évek növekedését azonban nagyrészt egy másik innovációnak és egy másik fogyasztói körnek köszönheti: a szemaglutidnak és a fogyni vágyóknak.
A Novo Nordisk globális piaci részesedése több mint ötvenszázalékos a GLP-1-agonisták területén, és a trend növekvő: míg 2021-ben 52,7 százalékot fedett le, 2022-ben már kis híján 55 százalékot. A GLP-1 egy hormon, ami közvetve elősegíti a fogyást azáltal, hogy lassítja a gyomorürülést, teltségérzetet ad, csökkenti az étvágyat és gyorsítja az anyagcserét. A Novo Nordisk cukorbetegségre és elhízásra adott gyógyszereiben egy szemaglutid nevű hatóanyag van, ami tulajdonképpen ezt a hormont utánozza. A szemaglutid a Novo Nordisk saját innovációja, 2012-ben fejlesztette ki Lotte Bjerre Knudsen, a cég egyik kutatója. A hatóanyag serkenti a szervezet inzulintermelését, így az inzulin mellett ez is alkalmas a cukorbetegség kezelésére. Azt, hogy mellette hatékony lehet a krónikus elhízás kezelésében is, 2017-ben igazolták először kutatások.
A klinikai vizsgálatok 2016 januárjában kezdődtek. Szűk két évre rá az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA jóváhagyta a Novo Nordisk cukorbetegeknek szánt, szemaglutid-hatóanyagú gyógyszerét, majd 2020-ban és 2021-ben két újabb készítményt is, melyek már kifejezetten a túlsúlyos embereket célozták, függetlenül attól, hogy cukorbetegek-e. Közülük az egyik egy régebb óta bevett hatóanyagot, liraglutidot tartalmaz, a másik viszont ugyanúgy szemaglutidot, mint a Novo Nordisk cukorbetegeknek szánt sztárkészítménye. (A gyógyszerek kommunikációjára vonatkozó sajtóetikai irányelvek és jogszabályok miatt a cikk szövegében egyik szer neve sem szerepel.)
A befektetők azonnal díjazni kezdték, hogy a Novo Nordisk nyit az új célközönség felé, a fogyásra szánt gyógyszerek jóváhagyásával egyidőben a részvények is kilőttek: az amerikai bevezetés, azaz 2021 júniusa óta a Novo-részvények ára körülbelül 260 százalékkal emelkedett. Vannak olyan Wall Street-i elemzők, akik szerint
a GLP-1 készítmények minden idők legkelendőbb gyógyszercsoportjává válhatnak.
A Novo Nordisk tehát 2024-re elérkezett oda, hogy nagyobb a tőkeértéke, mint annak az országnak a GDP-je, ahonnan elindult, olyan cégeket hagyva maga mögött, mint a luxusipari óriás LVMH (az első európai vállalat, melynek értéke túllépte az 500 milliárd dollárt) vagy a Nestlé. Cikkünk írásakor több mint 1100 pozícióba kerestek embert, nyolcvan irodában összesen 65 ezren dolgoznak náluk, ebből 23 ezren Dániában. Ez a szám a tervek szerint nőni fog, 2029-ig ugyanis 60 milliárd koronát (mintegy 8,6 milliárd dollárt) költenek egy új gyárcsoport felhúzására a már meglévő, kalundborgi komplexumon belül – természetesen itt is szemaglutid-hatóanyagú gyógyszerek készülnek majd, feleakkora területen, mint London teljes pénzügyi negyede. Kalundborgban a tervek szerint 1200 új munkahely jön létre. A cég más módon is elköteleződött a 16 ezres város mellett, a környéken többek között új vasútállomás és autópályaszakaszok, biotechnológiai főiskola és egy kutatólaboratórium is épül.(A kínálathiányt viszont jól jelzi, hogy közben három gyárat is megvettek az amerikai Catalenttől, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban.)
Lobbierő és túlzott befolyás a kutatási irányokra
A Novo Nordisk közvetett hatása az akadémiai életre is kihat. A University College Absalon három éve a gyár mellé költöztette a kalundborgi kampuszát, miután 4,2 millió dollár adományt kapott a gyógyszergyártótól. A tulajdonos, a szavazati jogot biztosító részvények háromnegyedét irányító
Novo Nordisk Foundation nevű alapítvány a dán orvosi kutatások több mint negyedét támogatja, és 9500 tudós munkáját vagy fizetését finanszírozza.
Nem meglepő, hogy egyre több kutató aggódik az akadémiai szabadság és a kutatási prioritások miatt: egy Novo Nordisk méretű cég potenciális veszélye lehet, hogy az érdekei beárnyékolhatják vagy akár kompromitálhatják is a más témákban végzett munkát. Ráadásul a szabályok alapján a dán egyetemeknek is be kell szállniuk a kutatások támogatásába, így problémává válhat az is, hogy a Novo alapítványának nagylelkű adományai túlságosan lekötik az egyetemi forrásokat.
A Novo Nordisk lobbiereje kapcsán is felmerültek aggályok. A cég méretéből adódóan gond nélkül eljut magas rangú politikusokhoz, olykor akár a nemzeti politika feletti befolyást is elérve. Fontos pozíciókat a Novo vezetői töltenek be, Lars Fruergaard Jørgensen vezérigazgató például benne van a dán központi bank igazgatótanácsában. A Novo Nordisk Foundation vezetői rendszeresen találkoznak a kormány minisztereivel, Christina Egelund oktatási és kutatási miniszter novemberben például bejelentette, hogy a kormány fontolóra veszi, hogy elősegítse több külföldi diák érkezését a dán egyetemekre, miután a vállalat jelezte, hogy ezzel foglalkozni kéne. A lobbierő az árazást is elérte. A Novo Nordisk hosszú ideig kétszer annyiért árulta a dán piacon a cukorbetegeknek való gyógyszerét, mint más európai piacokon, a költségek nagy részét viszont az állam fedezte. Az állam 2023-ban 200 millió dollárt költött a Novo cukorbetegeknek való gyógyszerére, kétszer annyit, mint egy évvel korábban – ez az összes gyógyszerkiadás nyolc százalékát jelenti, azaz ennyi közpénz ment el mindössze egyetlen gyógyszer támogatására. (A Novo azóta csökkentette az árakat.)
A Nokia-hatás
Soha nem volt arra példa Dániában, hogy a gazdasági növekedés ilyen mértékben függjön egyetlen cégtől: ha nincs a Novo Nordisk bődületes hozzájárulása, a dán gazdaság minden bizonnyal stagnált volna 2022-ben. Két éve a dán gazdasági növekedés kétharmada volt köszönhető a gyógyszeripari cégeknek a dán statisztikai hivatal szerint. A helyzet 2023-ban sem folytatódott másképp, a hivatal számításai alapján az év első felében 0,3 százalékkal zsugorodott volna a gazdaság (az 1,7 százalékos növekedés helyett), ha nem vették volna figyelembe a gyógyszergyárak teljesítményét. A hivatal cégspecifikus adatokat nem közöl, de tavaly volt az első olyan év, amikor a gazdasági adatok bemutatásakor külön részt szenteltek a gyógyszeriparnak. A The New York Times a kialakult helyzetet egyszerűen úgy foglalta össze: van a Novo Nordisk, és van a gazdaság többi része.
Nem csoda, hogy egyre több közgazdász asszociál a Nokia és Finnország kétezres évek eleji kapcsolatára, a Nokia-kockázatnak vagy Nokia-hatásnak is nevezett jelenséget már egy augusztusi, több mint kétszáz oldalas dán kormányzati jelentés is megemlíti.
A kilencvenes évek végén a Nokia felemelkedésével párhuzamosan Finnország nyersanyaggyártóból csúcstechnológiás tudásgazdasággá változott. A Nokia a csúcson Európa legértékesebb vállalataként a finn GDP 4 százalékát adta, a cég felelt a gazdasági növekedés feléért, és tőlük jött az összes társasági adó ötöde. A Nokia viszont nem tudott lépést tartani a versenytársakkal: 2009-ben a finn GDP 8,1 százalékkal esett vissza, a becslések alapján ennek felét adta a Nokia hanyatlása. A cég megroppanása csúnyán magával rántotta a teljes finn gazdaságot, a veszteség pedig nemcsak több ezer állás volt, a hatás tovagyűrűzött egyetemekre, vállalkozásokra és az állami szektorra is. A Nokia-hatásról Stephanie Lose dán gazdasági miniszter is nyilatkozott, a politikus szerint nincs mitől félni, mert a Novo termelésének nagy része külföldön történik, és a vállalat nincs ennyire mélyen beágyazódva a dán gazdaságba.
A Nokia-hatásról megkérdeztük Tunkli Dánielt, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatóját. Az alapkezelő szerint sem érdemes párhuzamot vonni a két cég között. „A felvetés inkább arra világít rá, hogy a Novo Nordisk mennyire hatalmas lett az elmúlt években, a dán gazdaság pedig mennyire kicsi ehhez mérve – mondja. – Fontos különbség a két cég és a két helyzet között, hogy a Novo Nordisk működése beleilleszkedik egy gigantikus trendbe, a cég megoldást ad két komoly betegségre, így nagy tömegeket érint. Ezzel szemben a Nokia mellett végül elment a technológia, nem ők innoválták a szektort, kiadták a kezdeményezést a kezükből. Egyelőre nincsen semmiféle jel arra, hogy a Novo Nordisk lemaradna az innovációban, sőt. Inkább az a kérdés, hogy hány versenytárs fér még el a piacon.”
Ettől függetlenül a Novo óriási mérete már most feszültségeket okoz Dániában. Sok vállalkozást ér hátrány amiatt, hogy a gyógyszergyártó a csábító fizetésekkel felszívja a tehetséges dolgozókat, a Novo Nordisk még a hadsereg rovására is szerzett embereket. A gigantikus építkezések lekötik az ipar és az engedélyeztetési irodák kapacitását, és persze nem nehéz elképzelni, milyen árak alakultak ki a kalundborgi ingatlanpiacon a tőkeerős munkavállalók beáramlása után – sok idős például kénytelen volt elhagyni a várost, mert lehetetlen bérlakást találni. Globális szinten komoly kérdés az is, hogy a Novo Nordisk és a riválisok gyógyszereinek elterjedése mennyire fog átalakítani más iparágakat, például az élelmiszeripart.
Paradox módon végül az is elképzelhető, hogy épp a Novo sikere lesz az, ami csökkenti Dánia függőségét: ha a Novo Nordisk megerősíti Dánia pozícióját a gyógyszergyártó- és biotechpiacon, könnyebben beáramlik a tőke és a szakértelem, tovább húzva maga után az egész iparágat.
Tényleg lehet vele fogyni?
„Tízből nyolc beteget le tudok vele fogyasztani” – mondja egy általunk megkérdezett endokrinológus a Novo Nordisk egyik itthon is kapható, liraglutidot tartalmazó fogyasztó gyógyszeréről. A készítményt csak bizonyos feltételek mellett írhatja fel orvos: akkor, ha a páciens testtömegindexe (BMI) 30 feletti, illetve abban az esetben, ha a BMI eléri a 27-et, és mellé társul egyéb kockázati tényező, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás.
A GLP-1 analógokat, így a liraglutidot és a szemaglutidot egészséges embereknek is lehet adni, mert nem viszik le a vércukrot. Az orvos szerint a Novo Nordisk fogyásra és cukorbetegségre szánt gyógyszerei egyaránt hatásosak, a cukorbetegeknél használt GLP-1 analógokból viszont itthon is hiány alakult ki. Ez az egyik fő fenntartása ezekkel a gyógyszerekkel: egyre nehezebb terápiára írni őket még cukorbetegeknek is, mert a páciensek csak nagy nehezen tudják kiváltani.
A mellékhatások hasonlóak a cukorbetegek és a nem cukorbetegek esetében. Jelentkezhet például hányinger, de ez is része a hatásnak, például ha túl sokat eszik valaki a gyógyszer szedése mellett, akkor akár hányás is előfordulhat. „A diétát tartani kell mellette, de helyesen betartott diéta mellett a súlyos mellékhatás nagyon ritka” – mondja az endokrinológus. A mellékhatások között szerepelhet még a hasnyálmirigy-gyulladás, de ilyet eddig nem tapasztalt a betegei között. Kiemeli viszont a gyógyszerek szerepét a meddőségkezelésben, például policisztás ovárium szindrómás (PCO-s) nők esetében.
Az endokrinológus arra nem lát példát, hogy orvosok a szabályok betartása nélkül, trendből írnák fel a Novo Nordisk készítményeit. Olyat viszont tapasztalt, hogy különböző úton-módon szerzik be őket az emberek: fórumokon, Facebook-csoportokban vagy külföldről adják-veszik őket. A gyógyszerek szedése indokolatlan esetben, vagy indokolt esetben, de orvosi felügyelet nélkül természetesen kifejezetten veszélyes is lehet – ennél talán csak a hamisítványok lehetnek kockázatosabbak, amire a Novo Nordisk több országban figyelmeztetést is kiadott.
A hatékony fogyást elősegítő készítményeken itthon nincs állami támogatás: jelenleg ez adagolástól függően egy hónapra 30–40 ezer forint közötti kiadást jelent azoknak, akiknek felírja az orvos. „Sokkal olcsóbb lenne az államnak, ha támogatná ezeket a gyógyszereket, mint utólag kezelni a túlsúlyt. Ez komoly probléma, hiszen az elhízottak nagyobb része nincs abban a szociális helyzetben, hogy fél éven át ki tudjon fizetni ennyit, és megmentse magát a túlsúly súlyos következményeitől, például a szív-érrendszeri szövődményektől.”
