Megállapodott a tagállami minisztereket képviselő Tanács az Európai Parlamenttel (EP) arról, milyen biztosítékok mellett engedné tovább a vámok nélküli importot Ukrajnából. Az EP kereskedelmi szakbizottsága kedden már meg is szavazta az ideiglenes egyezséget, amit másodszor kötöttek meg az uniós döntéshozók, és még mindkettejüknek hivatalosan meg kell erősíteniük.
Az orosz invázió kezdete után az uniós tagállamok az EP-vel együtt – egy korábbi szabadkereskedelmi egyezmény kiterjesztésével – úgy döntöttek, hogy korlátozás nélkül beengedik az ukrán agrártermékeket. A minősített többséggel (azaz nem egyhangúlag) elfogadott döntésre Ukrajna több uniós szomszédja, köztük Magyarország kormánya piaci zavarokra hivatkozva egyoldalú tiltásokkal válaszolt. (A történet fordulatait legutóbb itt foglaltuk össze.)
A kereskedelmi könnyítéseket évente meg kell újítani. A mostani mentességek júniusban járnak le, de az EP utoljára áprilisban tart plenáris ülést az újraválasztása előtt, a döntést előkészítő kereskedelmi szakbizottsága pedig a tervek szerint kedden találkozott utoljára, így hétfő este szinte az utolsó pillanatban egyeztek meg ahhoz, hogy még meg tudják szavazni az intézkedéseket.
Az Európai Bizottság az esedékes hosszabbításnál az eddigi vám- és kvótamentes kereskedelemhez képest újdonságként már eleve vészféket javasolt három termékre, amit első körben a tagállami Tanács is elfogadott. Az Európai Parlament ugyanakkor szigorított volna, például a baromfi, a cukor és a tojás mellett több gabonafélére és a mézre is ki akarta terjeszteni a lehetséges korlátozást. A képviselők hetekkel ezelőtt már kötöttek egy nem hivatalos alkut a Tanáccsal, de ezt az Euractiv szerint egy francia-lengyel vezetésű tagállami csoport újranyittatta.
A lap szerint a végső alku a korábbihoz képest is szigorít. A vészféket már a márciusi egyezség kiterjesztette volna több termékre és az eredetinél gyorsabb határidővel húzták volna be, ha az EU-ba érkező ukrán import az adott termékből 2022 és 2023 átlaga fölé emelkedett volna. A Tanács közleménye alapján a mostani egyezség 2021 második felét is behozza a számításba. Az Euractiv szerint így gyakorlatilag kisebb importnál is automatikusan beindul a vészfék, mert a háború előtt kisebb volt az ukrán kivitel az EU-ba. (Az orosz invázió után az addigi, EU-n kívüli célú tengeri exportútvonalak kezdeti beragadása, majd az ukrán agrártermékek korlátozás nélküli beengedése terelte a szárazföldi uniós útvonalra az importot.) A búzára továbbra sem terjesztenék ki az automatikus vészféket, hanem az Európai Bizottságot hatalmaznák fel, hogy cselekedjen, ha megugrana a behozatal.
Az Euractivnak Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi miniszter arról beszélt, hogy a kereskedelmi engedmények „bármilyen formája” könnyíti a helyzetüket, de az új korlátozások miatt évi 350 millió eurónyi bevételük eshet ki. A COPA-COGECA uniós mezőgazdasági ernyőszervezet ugyanakkor kevesellte az új intézkedéseket, mert kimaradt a vészfékből a búza és az árpa, a referenciaidőszakon szerinte alig javítottak, a végső alku pedig nem tükrözi az EP márciusban megszavazott álláspontját.
Az egyezséggel a Fidesz sem volt elégedett, ezért a közleménye alapján nem támogatta kedden az EP kereskedelmi szakbizottságában. Győri Enikő, a nagyobbik kormánypárt EP-képviselője ugyan az eredetinél jobbnak tartotta a végső változatot, „azonban ez még mindig kevés. A magyar gazdálkodók érdeke az, hogy a búza esetében is lehessen védintézkedést alkalmazni, ha a bejövő mennyiség elér egy kritikus mennyiséget. Az viszont nem jó megoldás, hogy a kisebb zavart okozó terményekre kiterjedne védintézkedés, a búzára pedig nem. Ukrajnával szolidárisnak kell lennünk, de ennek árát nem az európai gazdákkal kell megfizettetni.”
