Teljesen átalakulnak a közbeszerzések – már ha végre újra lesznek uniós források

Megszavazta a parlament az állami építési és beruházási törvényt, amelyről a Telex is írt. Ennek egyik legvitatottabb eleme, amelyről a lapunk már többször is írt, azt érinti, hogy a jövőben ki és hogyan bonyolíthat majd le közbeszerzéseket.

FAKSZ és ÁKSZ

Forrásaink szerint a törvény által szabályozott számos részterület közül talán itt a legnagyobb a szakmai elégedetlenség. A történet megértéséhez két nem túl közismert fogalmat kell tisztázni. Eddig a közbeszerzéseknél fontos szereplő volt

a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, azaz a FAKSZ.

Mellettük és inkább helyettük a törvény definiál egy újabb szereplőt. Ő

az állami közbeszerzési szaktanácsadó, azaz ÁKSZ.

Miközben korábban a szabályozás abban hitt, hogy a különböző képesítéseket megszerző, állami intézménynél, ügyvédi irodánál, vagy a piacon független szereplőként jelen levő közbeszerzési cégnél dolgozó szakember tudja a közbeszerzéseket jól lebonyolítani, addig az új szabályozás már alapvetően állami alkalmazottakra bízná ezt a feladatot.

Miért kellett belenyúlni?

Voltak pofátlanságok, voltak, akik túlságosan jól éltek a közbeszerzésekből – hallottunk magyarázatot a reform szükségességére. Ha valaki közbeszerzésekből 1 milliárd forintot ér el, az nem normális. Volt, aki már nem azt a munkát végezte, amit egy ilyen tanácsadónak kellene, vagyis, hogy elment a megbízóhoz, akár vidékre is, megkérdezte, hogy miben segíthet, előkészített, hanem csókosként inkább csak a markát tartotta. Vagyis nem az ügyfelet szolgálták ki, hanem kapták a zsíros megbízásokat.

Olyan vadhajtásokról hallottunk, mint hogy

egyes cégek konkrét vállalathoz, például egy építőipari céghez kötődtek, nyílt titok volt a piacon, hogy az adott tanácsadó csak látszatra független.

Ebből a szempontból tehát akár jól is elsülhet a módosítás – vélte egy forrásunk, hiszen aki az új rezsimben majd olyan szolgáltatást tud nyújtani, amit az ügyfelek a szűkös időkben is képesek megfizetni, mert megéri nekik, az megélhet a piacról.

Mit lehet és mit nem?

Maga a szabályozás valamelyest meg is változott a jogalkotási folyamatban. Elsőre úgy tűnt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter azonnal beszántaná a korábbi FAKSZ-rendszert. Most az látszik, hogy 2026 közepéig valamilyen formában mindenképp megmaradnak az ilyen független szakértők, de nem teljesen tiszta a kép, mert még készül egy sok mindent tisztázó kormányrendelet.

Arról van szó, hogy a szabályozás több szempont alapján kettéválasztotta a közbeszerzéseket,

• a tárgyuk alapján az egyik kalapba az árubeszerzések és szolgáltatások, a másikba az építési és beruházási projektek kerültek,
• finanszírozási szempontból vannak önkormányzati és a központi költségvetésből finanszírozott projektek,
• illetve van uniós értékhatár alatti és feletti munka.

A rendszer összetett, Lázár János az önkormányzatoknál mindenesetre jobban engedi a FAKSZ-ok további alkalmazását. A miniszter arra is utalt, hogy Karácsony Gergely főpolgármesterrel egyeztetett, ami rávilágított bizonyos elemekre, így 2026-ig megmarad a FAKSZ. De a mai szabályok alapján pontosan még nem lehet tudni, hogy hol lehet FAKSZ és hol kell ÁKSZ.

Vannak tisztább esetek, ha egy önkormányzat szolgáltatást rendel, akkor használhat FAKSZ-ot. Ha az állam építési projektbe kezd, akkor ÁKSZ kell. Megpróbáljuk ezt táblázatba foglalni.

Használható-e független szakember, vagy sem?

Igen,

• ha a kiíró önkormányzat, önkormányzati tulajdonú költségvetési szerv, vagy társaság, állami tulajdonú társaság, támogatott szervezet,
• ha a – várhatóan hamarosan érkező – kormányrendeletben meghatározott költségvetési szerv (jelenleg nem ismert szervezetek) árubeszerzési, vagy szolgáltatási szerződéséről van szó.

Nem,

• ha a kormány irányítása alatt álló költségvetési szerv építési és beruházási szerződéséről van szó.
• ha a – várhatóan hamarosan érkező – kormányrendeletben meghatározott szervezetek (jelenleg nem ismert szervezetek) árubeszerzésre és szolgáltatásra a beszerzés tárgya.

„Kiöntöttük a gyereket a fürdővízzel”

Ahogy egy szakember mesélte, természetesen Lázár János gondolhatja úgy, hogy a magyar közbeszerzések problémái, irányítottsága, túlárazásai miatt a közbeszerzési szakemberek voltak a felelősök, de valójában ezt kevesen hiszik el.

Komolyan vallja azt bárki, hogy a piacot a közbeszerzők irányították?

Beszéltünk olyan szakmabelivel is, aki szerint az államnak szíve-joga, hogy előírja a maga beruházásaira, hogy ahhoz állami alkalmazottként dolgozó ÁKSZ-re van szükség. Ugyanakkor a független szakemberek a vagyonukkal feleltek a folyamatokért, őket vélhetően kevésbé lehetett rákényszeríteni szakmaiatlan lépésekre, mint azt az állami alkalmazottat, akinek főnöke van az állami szervezetben, aki utasítható, és aki csak legfeljebb hathavi munkabérével felel a mulasztásaiért, ha nem szándékosan vétett a törvények ellen.

Igaz, olyan véleményt is hallottunk, amely szerint egy minisztériumban vagy egy állami cégnél nincsen összesúgás, oda nem lehet csak úgy bejárogatni, ezért az ilyen ügyeket egyszerűbb volt egy kávézóban megbeszélni, majd kihelyezni a tender lebonyolítását.

Mindenesetre a közeljövőben két kör lesz, az egyik az, akinek ÁKSZ-t kell használnia, illetve egy másik, aki bárkit megbízhat a közbeszerzés lebonyolításával (akár egy ügyvédet, akár egy titkárnőt, de akár egy FAKSZ-ot is).

„Nem akarom megbántani, de most olyanok leszünk, mint maguk újságírók, mert újságíró az, aki cikket ír, nem az, akinek papírja van róla” – mondta egy forrásunk.

Elnyújtott kivégzés

Az állami építési és beruházási törvény tehát 3 évvel kitolja a FAKSZ-ok halálát, mert 2026. június 30-ig még engedi ilyenek igénybevételét például az önkormányzatok árubeszerzéseire, szolgáltatásmegrendeléseire valamint építési és beruházási projektjeire, ugyanakkor a kormány irányítása alatt álló szervezeteknél már nem nagyon lesz erre lehetőség (itt még várat magára az említett részletes szabályozás). Három év alatt sok víz lefolyhat a Dunán, így aki időt nyer, akár életet is nyerhet, egyáltalán nem biztos, hogy 2026 közepe után nem marad szerepe a közbeszerzőknek.

Maga a jogalkotás mindenesetre elég összetett lett, mert az állami építési és beruházások rendjéről szóló új törvény valójában a közbeszerzési törvényt (kbt) módosítja. Úgy tudjuk, hogy a szakma és a minisztérium azért most már ugyanúgy érti a szöveget és a jogalkotói szándékot, miután a szakmai szövetség és Dányi Gábor államtitkár leveleztek erről.

Jönnek az államiak

A beruházási törvény elfogadását követően azért mindenképpen egyre több területen lesz kötelező az állami közbeszerzési szaktanácsadó (ÁKSZ) igénybevétele, aki csak alkalmazott lehet, de jelenleg még nem lehet tudni, hogy ki, és milyen feltételekkel kerülhet fel az ÁKSZ listára.

Egy közbeszerzési szakember erről azt mondta nekünk,

nagy szerencse, hogy most nincsenek beruházások, mert az átállás nagyon nehéz lesz.

A piacon vannak nagyon nagy szaktudást felhalmozó szakemberek, akik segítettek abban, hogy le tudjuk hívni az uniós forrásokat. Ezek a munkavállalók képezték magukat, konferenciákra jártak, most jönnek majd helyettük az állami beszerzők. Természetesen biztosan lesznek, akik úgy gondolják, hogy a szakértelmükkel váltanak, bemennek egy költségvetési intézménybe és FAKSZ helyett ÁKSZ-ként folytatják.

De azért eleinte elég gyenge lesz a szakemberkínálat. Beruházások és közbeszerzések hiányában van ugyan már most is leépítés a piacon, az egyik legnagyobb cég az ötödére olvasztotta például az állományát, ám a cégek a jobbakat egyelőre tartják, vagyis eleve a gyengébb képességűek jelentkeznek majd a nagy állami projektekre (természetesen itt hozzá kell tenni mindig, hogy ha végre újra lesznek ilyenek).

Az önkormányzatok viszont időt nyertek, de nagy kérdés, hogy mi lesz 2026 után. Ha a jövőben nekik is ÁKSZ-t, vagyis állami alkalmazottat kell bevonni, az nagyon bonyolult helyzetet teremtene.

A nagyok járnak rosszul

A nagy közbeszerzési tanácsadók most a legkomolyabb építési beruházásokat biztosan elbukják, ami számukra érzékeny veszteség lesz, állami oldalról viszont nyereség, ha a saját alkalmazott azonos minőségben, de olcsóbban képes lesz ellátni ugyanazt a munkát.

Az is fontos változás, hogy eddig 75 millió forintig lehetett közbeszerzés nélkül szerződni a FAKSZ-okkal, mostantól csak 15 millió forint lesz ez a határ.

Forrásaink szerint a jogi képviselettel is probléma lehet. Ahol az ÁKSZ bevonása nem kötelező, ott az a nehézség, hogy a jogi eljárásokban mégis rájuk (vagy szakértő ügyvédekre) lesz szükség. Ha az eljárást megtámadják, akkor a döntőbizottság előtt már a FAKSZ nem járhat el, és ez természetesen annak is korlát, aki piaci cégként maga szeretne jogorvoslatot kezdeményezni egy közbeszerzés ellen. A piacon túl sok közbeszerzési szakértelemmel rendelkező ügyvéd nincsen, az ÁKSZ-ek bevonása pedig nehézségbe ütközik. Ők valahol majd dolgoznak, nem biztos, hogy lesz idejük, engedélyük másnak, megbízásos alapon segíteni.

Természetesen ezekből a problémákból nem sok jelentkezik, amíg nincsenek állami, kormányzati, önkormányzati közbeszerzések. Ha azonban egyszer visszaépül az évtizedekig azért eléggé virágzó piac, akkor derül ki, hogy miként is állunk kapacitásokkal és mennyire alkalmazhatók a mindennapokban az új szabályok.