„Nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek” – Rogán Antal bizalmi köre megérkezett a Vodafone vezetésébe

Immár hivatalosan is az Antenna Hungária (4iG-csoport) és a magyar állam a hazai Vodafone távközlési cég tulajdonosa. A tranzakciónak ugyan nagyon nem kedvezett a globális és a magyar gazdasági környezet változása, de mint arról korábban a Telex is írt, a felek tényleg be tudták fejezni az üzletet. Pedig amikor az állam szorultabb költségvetési helyzetbe került, amikor egyre mélyebben mentünk bele a háború negatív hatásaiba, illetve amikor a finanszírozás is megdrágult, mert nagyon felmentek a kamatok, akkor tényleg rezgett a léc. Ilyenkor leginkább a „csakazértis-tranzakciókat” lehet változtatás nélkül befejezni.

Azóta azonban csakúgy záporoznak a hírek a távközlési cég felől:

• Sikeresen zárult az üzlet.
• Drágulnak a szolgáltatások.
• A 4iG tovább erősíti a menedzsmentjét.
• Állami pozíciókból ismert figurák, így Rogán Antal bizalmi emberei kerültek be a Vodafone vezetésébe.

Mindjárt be is mutatjuk az új vezetőket, de előbb pár szót arról, hogy mi a helyzet most, mi zajlik a 4iG–Antenna Hungária–Digi–Vodafone távközlési-informatikai konglomerátumban.

Az talán mindenki számára világos, hogy a felhalmozás után most jön egy óriási integrációs feladat, amihez megfelelő emberek kellenének. Ez azonban nem olyan egyszerű. A 4iG-csoport két éve még egy közepes méretű, döntően informatikai profilú vállalkozás volt, amely méretes állami hátszéllel alapvetően csak a magyar piacon növekedett. Aztán a 4iG az állammal közösen elpattintott vagy 1000 milliárd forintot távközlésre, és összevásárolt egy európai szinten is számottevő távközlési multicéget. Csakhogy ez egy óriási HR-kihívást és némi konfliktust is szült.

Kétféle ember

A top döntéshozók, vagyis a 4iG felső vezetése ugyanis kétféle emberből állt; Jászai Gellért elnök régi csapatából, ahol van apportguru, londoni bankár, SCD-s ingatlanos, de nem volt sem erős távközlési szakember, sem multis ranglétrát végigjárt katona. Melléjük jöttek az újak, akik multinál is dolgoztak, a távközlésből is láttak már ezt-azt, de azért nincs akkora szavuk a csoportban. A régiek szerint ők csak multis környezetben otthonosak, maguk még nem vezettek céget.

A feladat nehézsége az, hogy amikor multis környezetből kell kiragadni és új csoportba integrálni egy 3000 munkavállalóval bíró szervezetet, az még egy ebben jártas globális multinak is nehéz lenne, hát még egy ilyen vegyes hátterű csapatnak. Mint tapasztaltuk:

éppen ezért várják szinte megváltóként a svájci Sacha Dudlert, aki március 1-től próbál európai gondolkodásával, távközlési tapasztalatával lendületet adni az integrációnak.

Az új vezetők

Na de akkor térjünk rá a most bejelentett, új emberekre. Mint a 24.hu bemutatta, a tulajdonosi arányoknak megfelelően a Vodafone ötfős igazgatóságába három fő érkezett a magántulajdonos ajánlásával:

• Blénessy László, a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, a Vodafone vezérigazgatója;
• Linczényi Aladin Ádám, a 4iG igazgatósági tagja, alelnöke és
• Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettese.

Állami oldalról Rogán Antal miniszter (Miniszterelnöki Kabinetiroda) bizalmasai érkeztek az igazgatóságba:

• Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke és
• Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.

Nem ők jutnának eszünkbe elsőre egy vezető távközlési cég igazgatójának, de az biztos, hogy bizalmi emberek, régi harcostársak, Nagy Ádám a Völner–Schadl-ügyben való érintettsége révén, Guller pedig a baráti oligarchákat támogató Kisfaludy-program atyjaként szerepelt mostanában a sajtóban.

A felügyelőbizottság

Ennél is érdekesebb, hogy a Vodafone felügyelőbizottságában az igazgatósághoz képest éppen fordítva alakultak az arányok. A 4iG két tagot,

• Simon Zoltánt és
• Kunosi Andrást

delegálhatott a testületbe. Az állam viszont három főt, és ide is kivétel nélkül Rogán Antal környezetébe tartozó ember érkezett:

• Rédey Krisztina, aki korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára volt;
• Benkő Tamás János szintén betöltötte ezt a posztot, csak ő később;
• Siroki Attila József pedig a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezető tisztségviselője, és januárig a Rogán vezette kabinetiroda felügyelete alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt.-nek is az igazgatósági elnöke volt.

Megkérdőjelezhető választás

A Vodafone-ban eltérő hangulatban fogadták a testületi tagokat. Volt, aki szerint „ez ciki”, más szerint

„nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek, ennyire kevés a megbízható ember”,

aki pedig finomabb tónusban fogalmazott, azt mondta, hogy „lehetett volna szerencsésebben is választani, de bizonyára nem a szakmaiság volt az elsődleges szempont”.

Természetesen az állami kötődésű vezetők aligha lesznek operatív emberek, ott Blénessy László vezérigazgató, Tábori Tamás általános vezérhelyettes és Thurzó Csaba pénzügyi vezető a meghatározóak. Mint hallottuk, azt alapvetően mindenki megértette a cégnél, hogy a magyar Vodafone-tól a tulajdonosváltás után távozó korábbi igazgatósági tagokat le kellett cserélni.

Amanda Nelson, a korábbi hivatalos cégvezető (CEO) valójában már a Vodafone ír leányvállalatához (Vodafone Ireland) távozott, vagyis már csak félgőzzel volt magyar vezető, és ahogy hallottuk, a brit tulajdonos részéről nem ő kapcsolta le a villanyt Budapesten. Hanem az igazgatóság részéről Orbán Anita igazgatósági tag maradt a kulcsember. Róla azt hallottuk, hogy nagyon népszerű volt a dolgozók körében, de a központban is, amit az is mutat, hogy ő lett az egész Vodafone vezető globális lobbistája, Joakim Reiter, az anyacég külügyi és vállalati ügyekért felelős igazgatójának közvetlen munkatársaként.

Amanda Nelson távozása után itthon Révész Balázs, a Vodafone korábbi lakossági vezetője (consumer business unit director) vezette egy átmeneti időszakban a céget, és mivel jól átvészelte az interregnumot, a kollégái azt gondolták, hogy komolyabb megbízása is lehet az új erők alatt, de most úgy tűnik, hogy visszakerül a lakossági üzletág élére.

Az újak

Na de akkor kik vezetik most a hazai Vodafone-t a mindennapokban? Az új CEO Blénessy László lett. Az erdélyi születésű üzletember inkább informatikai hátterű, mint távközlési, most igyekszik jobban megérteni a folyamatokat. Mint hallottuk, nagyon minőségi és amúgy jómódú üzletemberről van szó, akinek rengeteg cégben volt/van tisztsége, érdekeltsége, és több vállalkozását is értékesítette nagy szervezeteknek, a Daten-Kontort a Magyar Telekomnak és az INNObyte-ot a 4iG-csoportnak.

Ahogy egyik volt kollégája mondta,

van annak valami diszkrét bája, hogy a korábbi cégével (az említett Daten-Kontorral) a nagy vetélytárs Telekom-csoportnak fejlesztett kritikus rendszereket, számlázást, CRM-et, de nyilván kezelték a megfelelő versenytárstilalmi időket.

Más a sikeres üzleti karrierjét emelte ki, szerinte Blénessynek „már nem kéne operatív állásokat vállalnia, de kedveli a cégvezetést.”

A kulcscsapatból Tábori Tamás érkezett még, akinek a fő feladata a csoport bevételeinek döntő többségét adó lakossági üzletágak (Vodafone és Digi) optimalizálása. A célja az, hogy ezeket minél gyorsabban lehessen harmonizálni, és immár kormányzati pecsétje is van arról, hogy ezt megteheti. Hiszen miután a kormány stratégiai fontosságúnak minősítette az egész dealt, a korábbi versenytársak immár nyíltan is azon mesterkedhetnek, hogy ne lépjenek egymás tyúkszemére. Vagyis az állam legalizálta azt, hogy a GVH nem fog vizsgálódni.

Pénzügyi igazgatói poszton is változás volt, a korábbi török CFO egy vodafone-os multis vezető volt, és természetesen elment, Thurzó Csaba, aki a 4iG-csoport CFO-ja is, most elkezdett dolgozni a Vodafone pénzügyi csapatával. „Eddig jó az együttműködés” – hallottuk.

Jön Várkonyi Andrea?

A hazai Vodafone stábja tehát egyelőre úgy éli meg, hogy bár a cég tetején nagyon furcsa és többek szerint kínos változások történtek, a napi működésben normálisak a folyamatok. Ugyanakkor máris elkezdődtek az olyan folyosói suttogások is, hogy a „NER-esedés” nem áll meg, „jön Várkonyi Andrea” – hallottuk, ami azt jelentené, hogy

záros határidőn belül Várkonyi Andrea Whitedog nevű kommunikációs cége is megjelenhet a csoportnál.

Ez elsőre teljesen irracionálisnak tűnhet, hiszen egy ekkora cégnél sokféle feladat (belső és külső kommunikáció, PR, médiafoglalás, kreatívok elkészítése) merülhet fel, amit aligha érdemes azonnal – a korábbi szerződések kifutása előtt – átadni, de olyan szakemberrel is beszéltünk, aki az igazgatósági tagok delegálása után már ezen sem lepődne meg.

Nem lehet kifizetőhely!

Mindenkinek azonban nem fog jutni megbízás – vélte egy forrásunk, aki szerint különösen a sok adósság miatt a Vodafone, illetve a 4iG-csoport nem teheti meg, hogy nem lesz hatékony, mert akkor nagyon hamar gondok jelentkeznek majd. A Vodafone nem adhat mindenkinek megbízást, aki most bejelentkezik.

Korábban a 24.hu írt arról is cikket, hogy a 4iG-csoportra a magas vezetői juttatások is jellemzőek voltak, és egy korábbi céges dokumentumokban, így a társaság 2021-es éves jelentésében is olvashatunk arról, hogy ki mennyit keresett a csoportnál. A 78. oldalon olvasható, hogy a 4iG négy, vezetői beosztást betöltő személye (Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Blénessy László, Tóth Béla) mennyi fizetést kapott, a csúcstartó Linczényi például 95 millió forintos, igen komoly jövedelmet realizált a cégnél. Szintén a vezető tisztviselők javadalmazása soroknál olvasható, hogy a 4iG-nek 535 millió forintos szállítói kapcsolata volt az MNTVD2C Zrt. nevű vagyonkezelő céggel. A kapcsolatra nem tér ki a jelentés, de ennek a cégnek is Jászai Gellért és Linczényi Aladin is vezető tisztviselője.

A 100 napos tojás terve

Mindenesetre a cég új vezetői már valóban vezetik a társaságot, de egy kisebb türelmi időszakra lehet még számítani. A terv a 100 napos tojás, vagyis egyfajta 100 napos programban próbálják az új vezetők megismerni a cég működését, kiszagolni, hogy mi az, ami „nem olyan jó szagú”. Utána jöhetnek a változások, amiről azt hallottuk: eléggé adná magát a minél több szinergia kihasználásához, hogy a cégcsoportnak legyen egy infrastruktúra, illetve egy szolgáltatási lába is.

Korábban erről a Telex is írt, bemutattuk például, hogy az iparágban eltérő modellek vannak. A Yettel operátor és a CETIN infrastruktúracég például szinte teljesen szétválasztotta a telefonos szolgáltatást és az infrastruktúra működtetését. Míg a szintén külön céget alkotó Vodafone és a Vantage Towers egy olyan modellt választott, amelyben a Vantage egy ingatlancég, telekbérletekkel, társasházak tetején bérelt elemekkel, tornyokkal, vasakkal, de minden más vezetékes vagy rádiós infrastruktúra, az aktív eszközök a Vodafone-nál maradtak.

Állami szerep

A magyar állam mindenesetre továbbra is hathatósan segíti, hogy a 4iG nevű, tőzsdén jegyzett magáncég úgy vegye át a Vodafone irányítását, hogy minél nagyobb legyen a magánkontroll, és minél kisebb a magánkockázat, ami persze azt is jelenti, hogy minél nagyobb legyen az állami kockázat, illetve minél kisebb az állami kontroll.

Ennek a modellnek több eleme is volt, tulajdonosi arányok, állami kezesség, állami segítség a finanszírozásban. Mindent nem idézünk fel újra és újra, de a modell megértéséhez nézzünk egy képzeletbeli példát.

Az állam 49 százalékos és magánbefektetők 51 százalékos tulajdoni részvételével megalakul a Nekünk Reptér Kell Zrt. Gyanús, hogy mi lehet a cél, de ez a cég egy ideig nem csinál semmit, majd a Nekünk Reptér Kell Zrt. 51 százalékos és az állam 49 százalékos részvételével létrejön a Tényleg Megvesszük Zrt. Ez a társaság majd valóban megveszi a repteret, és így a repteret több lépcsőn át egy-egy magáncég kontrollálja (hiszen neki van 51 százaléka, azaz többsége), de ha a tőkét visszavezetjük, akkor mégis azt látjuk, hogy az állam többet tett bele. A állam ugyanis két szinten is betolt 49 százaléknyi tőkét, a magánbefektető csak 0,51*0,51, azaz a szükséges pénz 26,01 százalékát tette be, de megőrizte a kontrollt. Az állam 73,99 százaléknyi pénzt adott, de nem kapott teljes/nyílt irányítást.

Be kellett fejezni

A képzeletbeli leírás arra utal, hogy amikor 2023. január 31-én lezárult a magyar távközlés óriástranzakciója, vagyis a Vodafone Magyarország Zrt. akvizíciója, akkor a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos irányító befolyást, a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos kisebbségi befolyást szerzett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Igen ám, de az Opten alapján:

az Antenna Hungária 23,22 százaléka is a magyar állam tulajdona.

Emellett korábban arról is többször cikkeztünk, hogy úgy tűnik, jó volt az értesülésünk, az állam nemcsak a rá eső tőkét tolta be, de a magánpartner finanszírozásában is állami bankok, az MFB és az Eximbank működtek intenzíven közre. Itt persze tegyük hozzá, hogy a 4iG érvelése szerint nem szabad összekeverni azt, ha a magánpartner állami forrást kap, illetve azt, ha egy állami bank szervez, de a hitelezői forrás magánpiaci.

Minden ilyen fejtegetés azonban igazán onnantól lesz izgalmas, hogy abból a gigantikus tanácsadói, szervezeti és optimalizációs feladatból, amelyet a 4iG-csoport integrálásának, a szinergiák kihasználásának, a jövő üzleti modelljének felépítése jelent, kijön valami értelmes – vagy a nagy összevásárlás után a hétköznapok munkája már keményebb dió lesz.