Kevés a pénz, de a 4iG és a magyar állam kitart a Vodafone-felvásárlás mellett

A vártnál is nagyobb szerepet kaphat a magyar állam a Vodafone itthoni leányvállalatának megvásárlásában, nagyon is lehetséges, hogy a 715 milliárd forintos (1,7 milliárd euró) vételárból a partnerére, azaz a 4iG Nyrt.-re jutó rész előteremtésébe is besegít.

Augusztusban jelentették be a felek a vásárlási tervet, a témáról akkor itt és itt írtunk részletesen. Az eddigi hírek szerint az állam 49, a 4iG pedig 51 százalékos tulajdonrészt szerez majd a cégben, azaz mindkét félnek durván 850 millió eurót kell előteremtenie.

Állítólag a magyar állami részt az állam viszonylag könnyedén menedzseli valamilyen állami forrásból. A 4iG részénél azonban kérdéses, hogy a nagyon megdráguló forintkamatok mellett forint- vagy eurófinanszírozásnak van-e inkább esélye. Az euróhitel kamata alacsonyabb, de itt a bankok szempontjából nagyobb a finanszírozási kockázat, mert a Vodafone Magyarország bevételei forintban és nem euróban keletkeznek.

Azt hallottuk, hogy ezért az is felmerült, hogy végül az állami Eximbank jelentősebb, 700-750 millió eurós kötvénykibocsátással is segít, ami persze tovább növelné az állami szerepvállalást a tranzakcióban, de ennek megszervezése hosszabb időt vesz igénybe, így addig a finanszírozást szervező JP Morgan valamilyen áthidaló megoldásra (bridge loan) keres partnereket a hazai bankok közül. Ennek viszonylag vonzó kamatfelára mellett a magyar bankok már csak azért is részt vehetnek ebben a feladatban, mert az Exim későbbi beszállásával túl nagy kockázatot nem vállalnak. Ha tényleg ez történne, akkor már csak a régi kérdés jön elő megint:

ha a kockázatokat az állami szereplők vállalják, akkor miért a 4iG lesz a többségi tulajdonos?

Ami pedig a fennmaradó, nem túlzottan jelentős önerőt illeti, a 4iG-nek már elég méretes ugyan az adósságállománya (558 milliárd forint), de azért lehetnek erre forrásai.

Lesz pénz

A magyar kormány olykor – például amikor a pedagógusok béremeléséről van szó – szeret úgy tenni, mintha nem ő döntene arról, hogy az államnak mire van pénze és mire nincs. De, ahogy a Vodafone-felvásárlás is mutatja, akármennyit romlott is Magyarország pénzügyi pozíciója, vagy általában a finanszírozási piac, ha valami nagyon fontos a kormánynak, akkor arra jut forrás.

A Vodafone megvásárlása mellett is kitartanak a felek, mert úgy tekintenek a lehetőségre, mint egyszeri jó alkalomra.

Az már más kérdés, meddig jó az az alkalom, azaz mikorra sikerül lezárni az üzletet. A 4iG már korábban ebben a közleményében jelezte, hogy az év végét célozta meg a zárással.

A cég akkor így fogalmazott:

A tranzakció a Vodafone Magyarország átvilágítását, a végleges adásvételi szerződés aláírását és a szükséges hatósági eljárásokat követően 2022 végéig zárulhat.

Igen ám, de az elmúlt hónapokban eléggé megváltozott a leányzó fekvése, Magyarország vezetése immár bátrabban beszél arról, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, a magas energiaszámlák, az erősen romló külkereskedelmi mérleg, az építőipari beruházások visszafogása, vagy akár az inkább kudarcos, mint sikeres uniós forrásokért vívott küzdelem mindenkinek fájni fog, ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, megmaradt-e a felek eltökéltsége az említett ügylet mellett.

Nos, mi úgy tudjuk, hogy igen, bár ez nem első kézből származó információ, mert bár az érintett feleket kerestük, az állami oldalt is és a 4iG-t is, de a folyamatban levő ügyet a tőkepiaci törvény előírásai miatt ők nem kommentálhatták. Azért az iparági szakemberekkel és a hazai pénzügyi szféra képviselőivel folytatott beszélgetések alapján úgy látjuk, hogy a mai napig – a külső feltételek alapos megváltozása ellenére is – megvan az elkötelezettség a tranzakció befejezése mellett.

A JP Morgannel

Az első és legfontosabb kérdés ilyenkor mindig a költségek fedezése, hogy miképpen lehet finanszírozni az ügyletet ebben a helyzetben. Jászai Gellért az Indexnek erről azt mondta, hogy

„van elképzelésünk a finanszírozási modellre, és elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásban, hitelben, illetve kötvénykibocsátásban gondolkodunk. Az akvizíció előkészítésével és a finanszírozás szervezésével kapcsolatban hónapok óta együtt dolgozunk a világ egyik legnagyobb befektetési bankjával, a JP Morgannel.”

A hazai piacról mi is azt hallottuk, hogy a JP Morgan SE a szervező. Mindez talán külföldi finanszírozást sejtetne, és adjunk egy esélyt annak, hogy külföldi hitelezők is megnyerhetők, de azért itthon a piac úgy látja, hogy az üzletben végül inkább hazai szereplők juthatnak szóhoz.

Vagyis perdöntő faktor lehet, hogy forint- vagy eurófinanszírozás kell-e a tranzakcióhoz, és akárki hitelezzen is első körben, fontos az is, milyen állami biztosítékok, garanciák segítik őt.

Egy nehéz integrációs feladat

Ami a befektetőket és a potenciális hitelezőket illeti, a 4iG (vagy ahogy viccesen emlegetik a céget, a „délelőttösök”, a szóvicc abból ered, hogy 4-IG dolgoznak) esetében mindent lehet pozitívan és negatívan is láttatni. Egy neves hazai befektető azt emelte ki számunkra, a társaság legújabb prezentációja alapján, hogy finanszírozási szempontból vonzó változások mennek végbe a cégnél, hiszen miközben 2021 harmadik negyedévében a csoport bevételeiből 93 százalék informatika volt, és csak 7 százalék távközlés, addig 2022 harmadik negyedévében, már 75 százalék volt a távközlés és csak 25 százalék az IT. Ez azért jó, mert a távközlés kevésbé államfüggő, fragmentáltabb bevételi láb, ezt a piac többre értékeli. De hallottunk olyan bankárt is, aki szerint nehéz valamit értékelni, ami ennyit változik egyik évről a másikra.

Azonban mindenki egyetért, hogy a 4iG-csoport egy rendkívül gyors vállalatfelvásárlási és integrációs hullám közepén van. Szinte párhuzamosan próbál olyan, egészen eltérő kultúrájú cégeket összeolvasztani, mint az eredeti 4iG, a Digi, az Antenna Hungária, az izraeli Spacecom, (igaz, ez csak akkor lesz feladat, ha növekszik a cégben a magyar tulajdon). Egyre több a külföldi láb, és egyre vegyesebb az informatikai és a távközlési érdekeltség, az pedig csak hab lehet a tortán, ha a Vodafone-t is össze kell majd fésülni ezzel az eleve sokszínű csoporttal.

A csoport mindenesetre november 30-án publikálta a harmadik negyedéves gyorsjelentését, az időszak során az árbevétele 196,7 milliárd forint volt, az EBITDA meghaladta az 55,1 milliárd forintot, ugyanakkor a cég a sok vállalatfelvásárlási költsége miatt az utolsó eredménysorokon veszteséget mutatott. A jelentés kiemelte, hogy folytatódott a csoporton belüli összehangolás, így az ALBtelecom és a OneTelecommunications albán cégek összeolvadása. Izgalmas új terület az izraeli Amos műholdrendszereket üzemeltető Spacecom megvásárlása, itt a csoport azt reméli, hogy három év alatt akár többségi, 51 százalékos tulajdont is szerezhet a társaságban.

Ki fogja ezt csinálni?

Arra a hatalmas feladatra, amelyre a 4iG vállalkozott, nagyon erős menedzsment is kellene. Az erre kiválasztott neves szakember Király István váratlanul, öt hónap után elhagyta a csoportot. Úgy tudjuk, hogy a feleket titoktartás köti, vagyis hivatalosan nem kommentálják a távozás okait, de a 4iG zokon vette, hogy Király azért a LinkedIn-profilján annyit kitett, hogy

„2022. december 1-től megválok az Antenna Hungária vezérigazgatói székétől és 2023. március 1-től elhagyom a 4iG csoportot. Van az úgy az életben, hogy a tulajdonos és a menedzsment véleménye eltér. Ezúton is köszönöm a lehetőséget! Amit tudtam, hozzátettem… Most egy pár hónap pihenést tervezek, aztán jelentkezem!”

Meglepődnék, ha a komment után március 1-jéig igényt tartanának a menedzser munkájára – mondta erről Király egy ismerőse.

Király az Antenna Hungáriát, illetve általában a csoport távközlési részét vezette, ez most korábbi helyettesére, Blénessy Lászlóra szállt át. Korábban mindketten a Magyar Telekom munkatársai voltak, de Király CV-je annyiban szélesebb volt, hogy ő mindhárom nagynál, vagyis a Telenornál (ma Yettel), a Magyar Telekomnál, illetve a Vodafone-nál is volt vezető.

Be lehet-e fejezni?

A szakma azt tippeli, hogy a Vodafone-dealt befejezik, de lehet, hogy kicsit máshogy, hiszen az értékelés közben is változott a környezet, máshogy kell megállapodni a márkahasználatról, az ütemezésről, de ha az állam valamire szeretne költeni, akkor megtalálja a módját.

Az infokommunikációs (ICT) piacon dolgozó cégek szempontjából ez nem örömteli, ők ugyanis azt tapasztalják, hogy van egy óriási visszaesés a piacon (uniós források hiánya, állami megtakarítások, kifizetési stopok), de még ezen a szűkülő piacon is van egy nagy étvágyú gömböc, amelynek növekednie kellene.