A magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében – közölte hétfő reggel a gazdasági miniszter.
„A 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat”
– olvasható a Nagy Márton által jegyzett közleményben, amelyet az MTI OS hírszolgálatán keresztül adtak ki hétfőn reggel. Régi kormányzati törekvésről van szó, amit egyetlen mondatban úgy lehetne megfogalmazni, hogy ahol minden magyar állampolgár állandóan a mobilján lóg, ott nemzeti szuverenitási kérdés, hogy a mobiloperátorok ne csak német, brit és cseh tulajdonban legyenek, hanem megjelenjen bennük a magyar tulajdon is.
A terv szerint a Vodafone-t a magyar állam 49 és a 4iG 51 százalékos tulajdonnal szeretné megszerezni. A közlemény szerint Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás jött létre a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
A miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését – olvasható a közleményben.
A részletekről egyelőre annyit tudni, hogy egy előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a magyar állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. A tranzakció értéke 715 milliárd forint, amely a céltársaság 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA (amortizáció és adók nélkül számolt eredmény) 7,7-szeresét teszi ki. A tranzakció a Vodafone Magyarország átvilágítását, a végleges adásvételi szerződés aláírását és a szükséges hatósági eljárásokat követően 2022 végéig zárulhat.
Ahogy arról korábban írtunk, a kormány már egy jó ideje dolgozik egy állami távközlési szuperholding létrehozásán, amelyet több lépés előzött meg, és amelyben a 4iG-nek is jelentős szerepe van. A kormány februárban egy rendelettel tette lehetővé, hogy a 4iG gond nélkül felvásárolhassa az Antenna Hungáriát.
Az Antenna Hungáriáról szóló közleményükben azt írták, hogy a megállapodás célja az, hogy „egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül”.
A 4iG, amelynek menedzsmentje épp a múlt héten alakult át, folyamatosan csak vásárol, tavaly júliusban kötött nem kötelező érvényű előzetes megállapodást a PPF Telecom Grouppal, és ahogy akkor írtuk, ha rákeres a 4iG-re a Telexen, láthatja, mennyi telekommunikációs és digitális fejlesztési céget szerzett meg a Jászai Gellért vezette vállalat. A cég rohamtempójú terjeszkedéséről itt és itt írtunk korábban, az elképesztő méretű és rendkívül összetett távközlési, informatikai, űrkutatási és katonai dealsorozaról itt írtunk bővebben.
A magyar állam és/vagy a NER az elmúlt időszakban elsősorban olyan szektorokban növelte befolyását,
- ahol nagyon sok pénzről van szó;
- látható a nemzetgazdasági jelentőség;
- kifejezetten lokális, helyhez kötött iparágról van szó;
- de még a jövőnket is meghatározza.
Vagyis ha a magyar állam az életünk minden szegmensében folyamatosan jelen szeretne lenni, márpedig mindig, mindenki a telefonját nyomogatja, akkor ott lépni kell. Az így megcélzott szektorokat hosszasan lehetne sorolni, energetika, bankrendszer, szerencsejáték, mezőgazdaság, média és az utóbbi időben egyre inkább az informatika és a távközlés, vagy ahogy az infokommunikációs ágazatokat együtt szokták együtt nevezni, az ICT.
Na de ki legyen a kiszemelt áldozat? Hiszen az mégsem járja, hogy a mobiltelefóniában egy német (T-csoport), egy brit (Vodafone) és egy előbb norvég, majd cseh (Yettel, korábban Telenor) cég határozza meg a piacot. A magyar állam nagyon jóban volt a T-csoporttal, és sok komoly szerződést kötött vele (képzeljük el, hogy mennyire jó ez a viszony, ha a legfontosabb magyar focicsapat, a Ferencváros szponzora is ez a cég). Ám amikor a konglomerátum egy részét (a T-Systemset) megvette volna a 4iG, az végül megakadt a torkán.
A Yettelben ugyan már tulajdonos volt ez az állami-4iG-s világ, de csak 25 százalékban, és eddig nem tűnt úgy, hogy nagyon beleszólt volna a cég életébe. Innentől azonban, feltéve persze, hogy sikerül a dealt befejezni, lesz egy magyar cég a három versenyző között.
Korábban az Indexen írtunk arról, hogy az állam mit gondol a mobiltelefóniáról. Ahogy fogalmaztunk, ma is érvényes. Mindenesetre
abban a világgazdaságban, ahol meghatározó a távközlés, az 5G, az internet of things (IoT), az ipar 4.0, ott nem lehetett teljesen a magyar állam radarján kívül a mobiltávközlés. Hogy ez paranoid megközelítés vagy bölcs előrelátás, ezt majd biztosan mindenki másképpen látja, elsősorban politikai szimpátiái alapján.
