Távközlési szuperholding: egyelőre nincs benne az állam kritikus hálózata, de a harc még nem zárult le

2022. február 23. – 09:23

Távközlési szuperholding: egyelőre nincs benne az állam kritikus hálózata, de a harc még nem zárult le
Szupergyors internetszolgáltatást biztosító légkábelt feszítenek ki az MVM XPert Zrt. szakemberei – Fotó: Kiss Dániel / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Informatikai rendszer mindenhez kell, választásokhoz, villamosenergia-hálózathoz, katasztrófavédelemhez, egészségügyhöz, nemzetbiztonsághoz. A 4iG most többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában. De vajon mi lesz az úgynevezett kritikus infrastruktúrával, az is fokozatosan magánkezekbe kerülhet?

Február 22. óta tudjuk, hogy a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. többségbe kerülhet az állami Antenna Hungáriában. Ez a cikk azonban nem magával a deallel foglalkozik, csak egy fontos részletkérdéssel, része lesz-e a konglomerátumnak, az úgynevezett kritikus infrastruktúra? A magyar gazdasági, politikai közzétételi berendezkedés egyik sajátossága, hogy olykor egy nagyon fontos folyamatról semmilyen állami szereplő nem ad érdemi tájékoztatást, csak valami szűkszavú, hivatalos közzétételből lehet értesülni az amúgy nagyon fontos eseményről. Február 3-án az MVM Zrt. az alábbiakról tájékoztatja a piaci szereplőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján:

„Az MVM Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. között az MVM NET Zrt. (jelenleg AH NET Zrt.) részvényeire vonatkozóan a szerződés zárását követően a felek utólag olyan kérdéseket azonosítottak, melyeket a jövőre nézve rendezni szükséges.

Ennek érdekében a felek 2022. február 2. napján megállapodást írtak alá arról, hogy a 2021. november 17. napját megelőző állapotot állítják helyre. A felek határozott szándéka a tranzakcióval kapcsolatban felmerült kérdések mihamarabb történő végleges lezárása.”

Ha megnézzük az e-cégjegyzéket, cikkünk írása idején ott is azt találtuk, hogy az AH NET tulajdonosai közül az állami Antenna Hungária éppen törlés alatt áll, míg a szintén állami MVM bejegyzés alatt.

Nagy vita van mögötte

Látszólag talán mindez nem olyan izgalmas, hiszen, amint jeleztük, a vevő és az eladó is állami cég, miért lenne olyan fontos, hogy egy informatikai-távközlési érdekeltség melyik állami szereplőnél van? Pedig a sztori valójában fontos, és elsősorban azért, mert a február 22-én bejelentett következő lépcsőben az állami Antenna Hungária egy olyan távközlési szuperholding részese lehet, amely magánirányítás alá is kerülhet, vagyis a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lesz az 70 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkező irányítója.

Vagyis az a kulcsfontosságú cég, amely korábban az MVM-nél volt (MVM NET néven), majd átkerült az Antenna Hungáriához (ekkor lett AH NET a neve), most visszakerülhet az MVM-hez. Így távolabb került az a magánbefektetői cél, hogy majd potenciálisan eljusson a készülő, javarészt magántulajdonú holdinghoz.

Ha nagyon leegyszerűsítjük a helyzetet, a 4iG (és főtulajdonosa, Jászai Gellért), illetve az Antenna Hungáriát leginkább befolyásoló hazai politikus (Rogán Antal) egyelőre fennakadtak egy energetikai és belügyi lobbin, amely eleve nagyon ellenezte ezt az egészet. És hogy a helyzet még összetettebb legyen, az állami Antenna Hungária és a tőzsdén jegyzett magáncég, vagyis a 4iG Nyrt. összefonódása közben begyorsult, és a 4iG korábbi közleménye alapján vélhetően az AH NET is célkeresztben maradt. Amikor a társaság segítségét kértük, hogy értelmezzük együtt ezt a közleményt, a cég azt írta nekünk, hogy

„a BÉT-en közzétett információknál bővebb kommentárt nem tudunk az ügylethez hozzáfűzni. A tranzakció a 4iG és a Magyar Állam között létrejött részvényjegyzési és apportálási megállapodásnak megfelelően folyamatban van.”

A vitatott pontok

Ez az a megállapodás, amellyel kapcsolatban sok kérdés merült fel. Amikor a Telex először írt erről a tervezett kétlépcsős magánosításról, mi az alábbi kérdéseket tettük fel:

  • Hogyan fogják értékelni az ügylet során a 4iG által apportált érdekeltségeket?
  • A stratégiai eszközöknél (például amit az MVM NET bevisz az Antenna Hungáriába) nincs-e olyan szerződési passzus, hogy az AH-nak állami cég tulajdonában kell maradnia?
  • Ha létrejön a 4iG és az Antenna Hungária megegyezése, nem sérülnek-e nem magáncélra adott uniós pályázatok, illetve MVM-hitelekből elindított fejlesztések?
  • A MAVIR nem szól-e bele a villamosenergia-rendszer üzemeltetését kiszolgáló hálózat eladásába, él-e, ha van, az elővásárlási jogával?

Úgy tudjuk, az ügylet éppen ilyen kérdéseken akadt fenn, vagyis az állam valamely bugyrában (talán az MVM-nél) olyan analízisek készültek, amelyek a kritikus hálózatok többségi állami és kisebbségi állami tulajdonára tártak fel szabályozási és pénzügyi nehézségeket.

10 százalékos tulajdonnal állami cég?

Pedig úgy tűnik, hogy maga a kormány készült. A 774/2021. (XII. 23.) kormányrendelet 4. paragrafusa például szép csendben elrejtett egy fontos új szabályt. Ez egy közlekedési rendelet volt, amely arról szólt, hogy

  • A Kkt. 32/A. § (1) bekezdésében megjelölt állami tulajdonú gazdasági társaságnak minősül az olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
  • A Kkt. szerinti hálózatkezelő gazdasági társaság az AH NET Távközlési Szolgáltató Zrt.

Vagyis egy olyan rendelet született, amely egy magasabb rendű jogszabályt (a nemzeti vagyonról szóló törvényt) próbált volna felülírni, és állami tulajdonú cégnek nevezett volna egy legalább 10 százalékos állami tulajdonnal rendelkező céget.

Ennek azért lett volna jelentősége, mert ezzel nyitottak volna egy kiskaput, és megengedték volna, hogy 10 százalékos állami tulajdonnal is lehessen végezni a közút menti optikai hálózatok hálózatkezelését, ami tartalmilag egy vagyonkezelés.

Miért kritikus?

Az egykori MVM NET, ma AH NET hálózata nagyon hangsúlyos állami eszköz, mert ez szolgálja ki egy csomó fontos terület adat- és hírközlési igényét, ilyen az MVM, a Mavir, a kormány, a minisztériumok, a választási rendszerek, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, de egészségügyi és oktatási intézmények, illetve költségvetési szervek (NAV, rendőrség, államkincstár) is ezen működnek.

Akit a munkamegosztás ennél szakszerűbben is érdekel, annak ideírjuk az egykori nagy vívmányként megélt bejelentést:

„A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat révén az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. Ehhez az MVM és a 2012. március 1-jén elindult MVM NET biztosítja a gerinchálózatot országos optikai távközlési hálózatának szabad kapacitásait kihasználva. A kormányzati felhasználók részére a szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) nyújtja.”

2013. január 24-én a nagy bejelentésen Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára beszél a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatról tartott sajtótájékoztatón az MVM székházában. Mellette Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója és Téren Róbert Ferenc, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója – Fotó: Bruzák Noémi / MTVA / MTI
2013. január 24-én a nagy bejelentésen Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára beszél a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatról tartott sajtótájékoztatón az MVM székházában. Mellette Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója és Téren Róbert Ferenc, az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója – Fotó: Bruzák Noémi / MTVA / MTI

Sok változás

A 4iG tehát egyelőre nem érzi úgy, hogy ez a hajó elment volna. A cég az elmúlt napokban már a nagy bejelentés előtt is több közleményt is megjelentetett. Itt az látszik, hogy a német Rheinmetall hadiipari cég immár felügyelőbizottsági tagot is delegál a 4iG Nyrt. február 24-i közgyűlésén a társaság fb-jébe. Az is kiderült, hogy a 4iG által korábban megcélzott TeleGroup balkáni cégcsoport 70 százaléka egyelőre nem kerül a magyar céghez, mert a Milomir Gligorjević tulajdonossal folytatott tárgyalások más irányt vettek.

A Telexen a 4iG nagy terveiről több cikket is írtunk, például itt, itt és itt. Ezekben bemutattuk, hogy a 4iG felől mostanában sorban érkeztek a közlemények felvásárlásokról, csak néhány tétel felsorolásképpen: Hungaro DigiTel, albán távközlési szolgáltatók, űrkutatás, a Digi magyarországi vállalatcsoportja, az izraeli Space-Communication, Invitech és ugye az említett nagyobb falat: többség az Antenna Hungáriában. Utóbbiban sok érték van az AH NET mellett is, mobilszolgáltatói részesedés, toronyépítő, műholdas, űrkutató, rendezvényszervező kapacitások.

A Budapesti Értéktőzsdén azért most az eddigi csúcsszintekhez képest egy kicsit visszaesett a 4iG Nyrt. árfolyama, de a cég így is 77 milliárd forintot ér. Mindezektől függetlenül az továbbra is egy furcsa, kockázatosnak tűnő fejlemény lenne, ha a jogi kérdések megoldása után

egy magánbefektető (a 4iG legnagyobb tulajdonosa, Jászai Gellért), avagy kisebbségi részvényesként, igaz irányítási jog nélkül egy német hadicég (Rheinmetall) kontrollálhatná a kritikus hazai infrastruktúrákat.

Mi volt a háttérben?

Miért akadt meg mégis a folyamat, miért ment vissza a tulajdon az AH-tól az MVM-hez? Tapasztalatunk szerint a fejleményekről mindenkinek van egy története. Van, aki a belügyminisztert emlegeti, mondván, Pintér Sándort régóta zavarja, hogy bizonyos belügyi informatikai projektekre és feladatokra más tenné rá a kezét. Az is lehet, hogy a választásokig pörgetett nagy távközlési holdinghoz kellett sietni, és egyszerűbb volt az AH NET nélkül haladni.

Olyat is hallottuk, hogy ez a tervezett magánosítás az energetikai lobbinak volt sok, az MVM és a Mavir kritikus infrastruktúrájának kiszervezése nagyon erős embereknél is megnyomott egy vészcsengőt. De akad, aki szerint a fő ok racionális, annyi jogszabályba illetve uniós támogatási szerződésbe ütközött volna a kiszervezés, hogy itt már nem segített a szokásos fideszes eltökéltség és lendület, meg kellett állni egy levegővételre.

Az egykori MVM NET, a mai AH NET tényleg nélkülözhetetlen cég, de közben elég furcsa éveket tud maga mögött. Rossz szakmai iránynak tűnt a 450 Mhz-es LTE hálózat megvalósítása, amely rendszer jelentős csúszással és nagyon drágán épült ki, de nincs kihasználva.

Hasonlóan fura lett az a hatalmas betonszarkofág-beruházás Göd határában, amelynek a gazdája sokáig az MVM NET Adatközpont Kft. volt, ma már ennek a cégnek Nemzeti Adatközpont Kft. a neve. Ez az adatközpont-kapacitás folyamatosan veszteséget termel, ami nem csoda, hiszen a cégnek egyetlen alkalmazottja van, és nincs érdemi forgalma, nincsenek kihasználva a tervezett kapacitások.

Az AH NET mint cég tehát most nem túl sikeres, de nélküle a magyar állam azonnal összeomolna, teljes működése pillanatok alatt megszűnne. Éppen ezért a kritikus infrastruktúra birtoklásáért még biztosan láthatunk a közeljövőben csörtéket.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!