Gyors ütemben drágul az arany, az ezüst és a réz

Negyedév alatt mintegy 20 százalékkal drágultak bizonyos nyersanyagok. Magyarázat sok van, védekezés az infláció és a recesszió ellen, illetve Kína mintha felhagyna a zéró-Covid politikával. Ugyanakkor az is hajtja az árakat, hogy az „autoriter szentháromság”, vagyis Törökország, Oroszország és Kína szeretne leválni a dollárról, és a tartalékait aranyba áthelyezni.

Régebben a klasszikus nyersanyagpiaci elemzésekben általában elvált két nagy csoport.

• Az ipari nyersanyagok, fémek a GDP fellendülésével együtt drágultak.
• Ugyanakkor a nemesfémek, főleg az arany éppen a gazdasági problémák idején volt vonzó menekülő instrumentum.

És persze voltak átmeneti elemek is, mint az ezüst, amelynek kincsjellegű, de ipari felhasználása is jelentős.

Újabban azonban van egy érdekes jelenség, mintha a befektetők körében összemosódna ez a két világ, mint a sportban, ahol egyszerre osztják ki az aranyat, az ezüstöt és a bronzot (ami a réz ötvözeteire utaló kifejezés). Itt például a Fool.com elemzése olvasható erről.

Az elmúlt időszakban valóban intenzíven és trendszerűen drágult az arany, az ezüst és a réz is. A Teletrader oldala alapján csak az elmúlt 3 hónapban 16 százalékot nőtt az arany, 20 százalékot az ezüst, 22 százalékot a réz ára. Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője szerint

ráadásul kifejezetten erősre sikerült az évkezdés is, elsősorban a réz esetében, de az idén eddig már az arany is 6 százalékot drágult, és így elérte az 1920 dolláros unciánkénti árat.

Az aranytartalékok

A trendnek több oka is van, de kezdjük a jegybankokkal! A világ országai 1974-ben 37 ezer tonna aranyat tároltak, ez volt az egyik fő vagyonfelhalmozási eszköz. Aztán fokozatosan divat lett ezeket eladogatni, illetve elszállítgatni. Ismert sztori volt például, amikor a mindenkivel összevesző Venezuela hatalmas és nagyon védett hajókkal hazavitte az addig Londonban tartott tartalékait.

Ugyanakkor sokan el is adtak. A mélypont 2008 körül jött el, akkor már csak 30 ezer tonna volt a jegybankoknál. Viszont azóta a jegybankok folyamatosan újra vásárolnak aranyat. Törökország tavaly 100 tonnát halmozott fel, Oroszország 30 tonnát, Kína pedig csak decemberben 30 tonnát vett. Ugyanakkor Kína még ezzel a vásárlással is csak a tartalékai 4 százalékát tartja aranyban, míg a legnagyobb aranyfelhalmozóknál (Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Franciaország) a jegybaki tartalékok 50 százalékánál nagyobb hányadot tesz ki az arany – mondja Buró Szilárd.

Dedollarizáció

Mint a világgazdaságban oly sok mindent, az arany keresleti oldalát is nagyban meghatározza, hogy Kína folytatja-e a felhalmozást. Ez úgy is megfogalmazható, hogy mennyire marad hivatalos policy a dollármentesítés, azaz dedollarizáció. Vagyis, ha Kína rááll arra, hogy a tartalékain belül nagyobb mértékű legyen az arany a dollár rovására, az folyamatos keresletet generálhat majd.

Sándor Dávid, az OTP Global Markets elemzési osztályának vezetője is optimista a nyersanyagok tekintetében, de arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági lassulás, a recessziós kockázatok, egyes esetekben pedig a tavalyi magas árak mérséklik a nyersanyagok iránti keresletet. Hosszabb távon azonban a gazdasági ciklus fordulása és a kínai gazdaság újranyitása lehet meghatározó: ezek újabb emelkedő periódusokat hozhatnak majd a nyersanyagpiacokon.

Szerinte is kiemelt figyelmet érdemel az idén az arany, hiszen több tényező – a recessziós félelmek, a kamatemelések lassú leállítása, illetve a dollárerősödés megakadása – a nemesfém áremelkedésének irányába mutat.

„Hosszabb távon biztatók az arany kilátásai. 2023-ban az amerikai kamatemelési ciklus véget érhet, a hosszú hozamok emelkedése megállhat és csökkenés is elindulhat, miközben a dollár erősödő trendje is megtört. Mindezek kedvezően hathatnak az arany árfolyamára és ezzel párhuzamosan az aranybányászokra is, amelyek részvényei relatíve sokat estek 2022-ben.”

Az arany, a dollár és az olaj

A dollár esése és az aranyár emelkedése mindenesetre igazi tyúk-tojás probléma. Amikor a befektetők menekülnek, akkor általában a dollár sem hasít, de fordítva is logikus; amikor a dollár gyengül, többen vesznek aranyat.

Az erős aranyalapú ékszerkultúrával jellemezhető országokban (Kína, India, Törökország, Vietnám, Olaszország és az arab világ) nem a dollár a fizetőeszköz, viszont az arany világpiaci ára dollárban adott, így ezekben az országokban emelkedhet a kereslet, ha gyengébb a dollár és így olcsóbb az arany, míg ha erősödik a dollár, csökkenhet a kereslet.

Ha 2023-ban a dollárgyengülés trendszerűvé válik, az alapvetően javíthatja az arany kilátásait. Ennek az egyik központi hatásmechanizmusa, hogy vannak olyan tőzsdén szereplő alapok (ETF-ek), amelyek ténylegesen aranytartalékkal fedezik a mögöttes aranybefektetéseket, azoknál még mindig nem jelent meg a trendforduló, de ha a piac bízni kezd az aranyban, az tényleg drágíthatja az aranyat.

Emellett ugyanakkor létezik, vagy legalábbis létezett egy hírhedt arany–olaj szabály is, ez alapján egy uncia arany árának és egy hordó kőolaj árának a dollárban vett hányadosa 7 és 20 közé szokott esni. Most éppen 1920 dollár az unciánkénti arany és 85 dollár a hordónyi olaj, vagyis a 22,6-es szorzó kilépett a korábbi megfigyelésekből. Ebből következhetne, hogy az arany árának meg kell fordulnia, mert kikerült a történelmi ársávból. De vannak, akik azt mondják, hogy ma már ez a megfigyelés nem releváns.

Ezüst: nincs elég kínálat

Az arannyal együtt kifejezetten izgalmas lehet az ezüst árának alakulása is. Ez a nemesfém kicsit átmenetet jelent, vagyis fontos az ipari felhasználása is, de van ékszerészeti, sőt befektetési, tartalékolási felhasználása is. Az elmúlt években abszolút hiány érezhető az ezüst piacán.

Már 2022-ben is 194 millió unciával kisebb volt az ezüst kínálata, mint a kereslete

– mondja erről Buró Szilád. Ennek is tulajdonítható többek között, hogy a szeptemberi mélypont után egy 40 százalékos árfolyam-emelkedés alakult ki, de a várakozás szerint az idei évben is hasonló hiánnyal kell majd szembenézni. Az ezüst többek között elemek, akkumulátorok, napelempanelek készítésénél hasznos, de talán kevesen tudják, hogy a speciális lábsebek kezelésénél is használják.

Az gyanítható, hogy a kínálat nem növekszik olyan mértékben, mint ahogy a kereslet felpöröghet, és itt is nyilván kulcsszerepe lesz a kínai gazdaságnak, hiszen az ezüst fő felhasználása az elektromosautó-gyártás.

A réz: fókusz a kínai építőiparon

Végül, de nem utolsósorban a réz is szerepet kapott az árupiaci boomban; az idei évet ennek a nyersanyagnak az ára kezdte a legerősebben a maga 20 százalékos emelkedésével. A keresleti oldalon ez is egyértelműen a kínai fellendülés következménye volt.

Az ár mindig a kereslet és a kínálat eredménye, és a réz kínálati oldalán vannak problémák. A két nagy forrás közül a legnagyobb kitermelő Chilében tavaly 16 éves mélyponton volt a kitermelés, a második Peruban pedig súlyos társadalmi feszültségek, politikai tüntetések okoznak problémákat. A réz szempontjából a legnagyobb kérdés az lesz, hogy ezek hogyan rendeződnek, és miként alakul a kínai építőipar.