Az állam azt állítja, az EU miatt nem aktuális már a fürdők megszerzése, de valóban így van?
2023. január 25. – 15:36
Valójában az állam már annak tudatában készített munkaanyagot, hogy az EU 2022 novembere óta nem támogatja uniós forrásból a nagyobb fürdőkkel kapcsolatos energetikai és szolgáltatásfejlesztési beruházásokat. A friss munkaanyag persze akár gyorsan is bekerülhetett a fiókba, ennek ellenére is érdekes lehet, mely intézményekre vetettek szemet eredetileg.
Nem uniós döntés hatására kerülhetett le a kormányzati napirendről a ma még önkormányzati fürdők megszerzésének programja. A Telex tegnap közölt cikket a különös tervről, amely szerint az állam megszerezné a legjobb hazai fürdők tulajdonjogát, és azokat vagy üzemeltetné, vagy magánkoncesszióba adná. Több olvasónk is jelentkezett, akik rámutattak, mely helyszíneken törekszik régóta például egy szállodatulajdonos, hogy ne kelljen évről évre az (olykor ellenzéki) önkormányzatokkal egyezkednie, hanem kiszámíthatóbban, kedvezőbben, rosszabb esetben kizárólagosan rendelkezzen a fürdővel a szállodavendégei számára.
A Gazdaságfejlesztési Minisztériumot (GFM) is kérdeztük a témában, a tárca cikkünk megjelenése előtt nem válaszolt, utána viszont a következőket írta:
„cikkükkel kapcsolatban tájékoztatjuk Önöket, hogy a cikkben említett munkaanyag már nem aktuális, mert időközben a fürdők Brüsszel kérésére kikerültek az operatív programból”.
A GFM tehát korrekt levelet írt, egyrészt nem cáfolta, hogy volt ilyen gondolkodás, készült ilyen munkaanyag, másrészt annyiban azzal nyugtatta az esetleg érintett önkormányzatokat, ez a terv már nem aktuális.
A logikai sorrend
A tárca leveléből esetleg úgy tűnhetne, hogy ez egy régebbi elképzelés volt csupán, amely ma már nincsen napirenden. Csakhogy mi úgy tudjuk, hogy az idevágó anyag egészen friss.
A munkaanyag készítői ugyanis valójában tökéletesen tisztában voltak az uniós támogatási helyzettel.
Tudták, hogy a 2021–2027-es támogatási időszakban az önkormányzati tulajdonban levő, helyi és térségi jelentőségű fürdők energetikai és szolgáltatásfejlesztési feladataira a TOP Plusz operatív programban van lehetőség. Azt is tudták, hogy az országos jelentőségű fürdők hasonló komplex projektjei a GINOP Plusz operatív programban megvalósíthatóak. De azt is tudták, hogy 2022 novemberében a GINOP Plusz elfogadásra történő benyújtása előtt a jelentősebb fürdők fejlesztésére fordítható beavatkozási lehetőség kikerült a programból. A munkaanyag tehát már ezután készült.
Vagyis jó hír lehet az önkormányzatoknak, ha a kormány nem akarja vinni a fürdőket, de nem az történt, hogy volt egy ilyen terv, és Brüsszel megváltoztatta a támogatási politikáját, hanem az, hogy az Európai Unió már nem tervezte a nagy fürdők támogatását, de ennek tudatában is készült azért egy ilyen munkaanyag.
Ki volt célkeresztben?
Ezek után inkább csak elméleti kérdés, hogy az egyes fürdők adatainak összegyűjtése és turisztikai vonzerejének becslése alapján egyáltalán mely fürdők kerültek a kormány államosítási terveinek célkeresztjébe. Úgy tudjuk, hogy többféle kohorszba, azaz részegységekbe csoportosította a munkaanyag a hazai vizes létesítményeket, a teljesség igénye nélkül megkülönböztetett gyógyfürdőket, élményfürdőket, közfürdőket, strandokat, uszodákat, tanuszodákat.
A program ezek közül a 92 turisztikai célú fürdőre fókuszált, de ezen belül is voltak nemzetközi, nemzetközi regionális, országos és térségi jelentőségű fürdők. Ahogy nekünk magyarázták Hévíz példáján, az a kérdés, eljön-e ide egy brit vendég (nemzetközi vonzerő) a fürdőért, vagy csak egy lengyel (nemzetközi regionális), esetleg egy fővárosi (országos) vagy csak zalaegerszegi (térségi).
Hévíz esetében amúgy a besorolás – egyetlen vidéki fürdőként – nemzetközi jelentőségű volt.
A fürdőcsoportok
Végül a munkaanyag négy fürdőt sorolt a nemzetközi szintűbe: Hévíz mellett a fővárosban a Gellért, a Széchenyi, illetve a Rudas lett ilyen.
A nemzetközi regionális klaszterbe már jóval többen (összesen 31-en) kerültek. Ha nincs program, akkor nincs program, de ha azt mégis leporolják, akkor hasznos lehet tudni, hogy a következők voltak a fő kiszemeltek:
Berekfürdő, Bük, Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Egerszalók, Gyula, Harkány, Hegykő, Hajdúszoboszló, Kehidakustány, Komárom, Makó, Mezőkövesd, Miskolc, Mórahalom, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa, Sárospatak, Sárvár, Szeged, Tiszakécske, Zalakaros, illetve Budapesten az Aquaworld, a Király, a Lukács, a Palatinus, a Veli bej. A felsoroltak ugyan nem adnak ki 35 intézményt, de úgy tudjuk, hogy ezekről van szó, csak Budapesten kívül is van olyan településnév, ahol több fürdő is kiszemelt.
A kormányzati válasz alapján tehát a fürdők átvétele most nem aktuális, és ez el is képzelhető, hiszen korábban a vidéki repterek fejlesztésénél lehetett látni nagy terveket elhalni, és a fiókban landolni. Itt annyiban racionálisabb a kormányzati szándék, hogy az életképes, de lepukkant fürdőkre milliárdokat kellene költeni, és talán némi magántőkét is be lehetne vonni, vagyis vannak olyan sok turisztikai támogatást megkapó hazai csoportok, amelyek ilyen fejlesztésekre akár hajlandóak is lennének, ha kapnak hozzá egy kis állami segítséget.
