Meglepő kormányzati terv: az állam megszerezné a legjobb magyar fürdőket

Az állam megkívánta a fürdőket. A fővárosban a Gellért, a Lukács, a Széchenyi, a Rudas, vidéken Hévíz, Gyula, Harkány, Zalakaros, Hajdúszoboszló – valóban fürdőnagyhatalom vagyunk. Vannak közfürdőink, gyógyfürdőink – egyesek nemzetközileg is meghatározók, mások csak itthon világhírűek. Ám az tény, hogy a magyar turizmusnak, főleg a gyengébb évszakokban, meghatározó eleme a fürdőkultúra, és ahol fürdő van, arra sok minden ráépül (szállás, étterem, egyéb szabadidős tevékenység).

A vidéki fürdők azért eléggé szenvednek. A korábbi központi támogatásokból sok, eleve nehezen fenntartható fürdő is épült, az utóbbi években pedig a Covid is megtépázta őket. Valójában kicsit még a 2022-es év is járványidőszak volt, de a budapesti, kiemelt turisztikai jelentőségű fürdők, részben a forint gyengülése miatt is, vonzóbbá váltak. Akadt, aki elmesélte, hogy például a Széchenyiben még a központban dolgozó munkatársaknak is be kellett állnia segíteni, akkora volt az év végi forgalom.

Egy különös elképzelés

A Telex értesülései szerint a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nevével fémjelzett növekedési és versenyképességi kabinet most azon tanakodik, miképpen lehetne kisajátítani a nagyrészt önkormányzati tulajdonban levő fürdőket. Egy munkaanyag ugyanis azt taglalja, hogy a Covid, majd az energiaválság nyomán olyan nehéz finanszírozási és működési problémák jelentkeztek a közfürdőknél és a gyógyfürdőknél, hogy

„érdemes lenne újragondolni a fürdők tulajdoni viszonyait”.

Az eufemisztikus kifejezés arra utal, hogy a jobb fürdőket most megszerezhetné az állam. Ennek többféle módja is lehet, kisajátítás, vétel, koncesszióba adás. Értesüléseink szerint a kormány természetesen a gazdaságosan működtethető, turisztikailag jelentős fürdőkre utazik, hiszen azokat érdemes megkaparintani, amelyek viszont nem ilyenek, azok maradhatnak az önkormányzatnál. Kerestük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, de eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Államosítani nem is olyan könnyű

Természetesen azt a terv készítői maguk is tudják, hogy a nagy állami akciónak lennének politikai és gazdasági kockázatai. Úgy tudjuk, több törvényt kellene módosítani, az önkormányzatok kártérítési igénnyel léphetnének fel, a sajtó is kritikusan kezelné a kisajátítást, de a felmérést végzők szerint a munka megéri.

Mi magunk is azt hallottuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a tervhez társul megfelelő végrehajtási képesség. A fürdők tulajdonviszonyai ugyanis eléggé változatosak, keverednek az önkormányzati, az önkormányzati céges, az egyházi és a magáncéges tulajdonosok.

Ahogy egy jogász forrásunk mesélte, a hagyományos államosítás olykor egyszerűbb, például abban az esetben, ha egy közszolgáltatáshoz (oktatás) kapcsolódik egy vagyonelem (iskola). Amikor az állam átvállalja a közoktatást mint feladatot, viheti az iskolát is. Ám a fürdők üzleti vagyont jelentenek, az ilyet pedig egy magáncégtől, de még egy önkormányzati cégtől is nehezebb kisajátítani, ez csak kártalanítással elvégezhető.

Ráadásul egy elhúzódó vita rontja a fürdő turisztikai pozícióját, bizonytalanságot szül, nehezebb lehet az amúgy is munkaerőhiánnyal jellemezhető ágazatban megtartani a tapasztalt munkaerőt.

Éppen ezért, tudomásunk szerint az állam első körben az önkormányzati tulajdonban álló fürdőket célozza. Amelyik magán- vagy egyházi tulajdonban van, azt békén hagyják. Vagyis például a Mészáros Lőrinc kontrollálta Hunguest Hotel megnyugodhat, az egerszalóki létesítményének államosítása nincs napirenden. Sőt néhány forrásunk kifejezetten arról beszélt, hogy a szállodaiparban aktív neres vállalkozók érezték úgy, hogy nekik gondot okoz, ha egy ellentétes színezetű önkormányzatnak tulajdona van a szálloda melletti fürdőben.

Ismereteink szerint a programban közvetlenül kb. 90 fürdőt vettek célba. Egyébként több mint 400 fürdő van az országban, de ebből csak 35-nek van érdemi turisztikai jelentősége. Különösen extrém ötletnek tűnik, hogy az állam azt is fontolgatja, hogy az önkormányzatoktól kisajátítana bizonyos fürdőket, majd azokat aztán koncesszióba adja magánüzemeltetőknek.

Cikkünk elkészítésekor természetesen kértük a Gazdaságfejlesztési Minisztérium reakcióját is. Az alábbi válaszukkal frissítettük a cikket.

GFM: Már nem aktuális a munkaanyag

Kedd este a Gazdaságfejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta a Telexet, hogy: „a cikkben említett munkaanyag már nem aktuális, mert időközben a fürdők Brüsszel kérésére kikerültek az operatív programból”.