MNB: Sok a kockázat, de egyelőre nincs baj a pénzügyi rendszerünkkel

2022. május 25. – 11:22

MNB: Sok a kockázat, de egyelőre nincs baj a pénzügyi rendszerünkkel
Stabil, de változtatásra szorul – a jegybank épülete is, de a gazdaságunk is. Takarófólia a felállványozott Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházán. Fotó: Balaton József / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Rövid távú kockázatok és hosszú távú kihívások övezik a hazai pénzügyi rendszert. A 2021-es év látványos bővülése és remek mutatói 2022-ben már kicsit fakóbbak, ugyanakkor egyelőre minden stabil a bankok körül.

Május 25-én a Magyar Nemzeti Bank bemutatta a legfrissebb stabilitási jelentését, ami nagyon leegyszerűsítve azt vizsgálja, hogy mennyire működnek biztonságosan a bankok. Dancsik Bálint, az MNB elemzési vezetője elmondta, hogy a Covid után most az orosz-ukrán háború írja át a makrogazdaság és a bankrendszer környezetét, de a szakember előadásából az is kiderült, hogy a bankrendszerben nincsen drasztikus romlás. Maga az előadás itt megtekinthető

A fő kihívások

Az MNB a rövid távú kockázatok között a következőket sorolta fel:

  • a stagflációt,
  • a gyorsan emelkedő kamatokat,
  • a portfóliók romlását és
  • a kamatstopot.

Míg a hosszabb távú kihívások között a

  • zöld szempontokat,
  • a versenyképességet,
  • a digitalizációt
  • és a hatékonyságot.

Mi az a stagfláció?

A stabilitási jelentés legnagyobb tétje talán az volt, hogy mennyire van stagflációs veszély Magyarországon. Miről beszélünk?

A stagfláció egy olyan közgazdasági fogalom, amikor a magas infláció, rossz gazdasági növekedéssel (akár recesszióval) párosul, de még olyan is van, hogy „minden rossz”, azaz a munkanélküliség is megnő.

Hogy alakulhat ki ilyen helyzet?

Sokféleképpen, de például külső sokk hatására van erre esély. Hiszen gondoljunk bele, az infláció jellemzően akkor pörög fel, ha nagyon hasít a gazdaság, ha a munkaadóknak rá kell ígérniük a bérekre, hogy valaki hajlandó legyen dolgozni nekik (bérinfláció), a munkavállalóknak pedig így több pénze és nagyobb kereslete alakul ki, ez árinflációhoz vezet. Ilyenkor alacsony a munkanélküliség is, mindenkinek szüksége van a dolgos kezekre.

Magyarországon most munkaerőhiány van, vagyis egyelőre a munkanélküliség nem tűnik veszélynek, de az árak emelkedése (nem utolsósorban külső sokkok nyomán) akár gazdasági visszaeséssel is járhat (embargó, háborús, költségvetési megszorítások) miatt. Vagyis úgyis fogalmazhatnánk, hogy

az infláció már itt van, de vajon be is lassulunk-e hozzá?

A romlás virágai

Az MNB jelezte, hogy a környezetromlás érezhető, a nemzetközi működési környezet folyamatosan nehezebb. Az IMF 2022-re most 3,6 százalékos globális növekedést vár, ez 0,8 százalékpontos csökkenést jelent a legutóbbi előrejelzéshez képest. Mindez nem tűnik vészesnek, csak éppen az ismert okok (háború) miatt ez inkább az európai gazdaságokat, azon belül is a feltörekvő Európát érinti (ebben van Ukrajna és Oroszország, de ebben vannak a környező országok, így például mi is).

Az infláció eközben továbbra is komoly globális gond, az elhalasztott kereslet, a kínálati oldal illeszkedési problémái miatt már több jegybank is lépett, vagyis a monetáris környezet is változik.

Az infláció és az emelkedő kamatkörnyezet újdonság Magyarországon is, hiszen a megelőző években a pénzromlás és a kamatszint is alacsony volt, de most sokaknak nőttek a törlesztőik és nehezebbé vált a környezet.

Historikus tapasztalatok alapján a bankoknak ez kedvezőbb, de ilyenkor több olyan kockázat is jelentkezik, hogy az ügyfelek nehezebben törlesztenek, nő a nem teljesítés valószínűsége. Az értékpapírok azonnali átértékelése is veszteséget jelent, de a finanszírozás szerkezete is megváltozik. Rég láttunk ilyet, de akár a betétállományok is átárazódhatnak

– foglalta össze Dancsik Bálint a helyzetet.

Ellenálló képesség

Amikor bizonytalan a környezet, mindig kérdéses, hogy a bankszektor mennyire állja a sarat. A koronavírus miatt volt néhány szigorú jegybanki intézkedés, emiatt a magyar bankszektornak még mindig jó a likviditása.

Különösen 2022 februárjában érkezett sok forrás a rendszerben, akkor érkezett meg a családokhoz az adó-visszatérítés, a plusznyugdíj és az úgynevezett fegyverpénz, ami növelte a betétállományokat, Egyelőre amúgy sem tapasztalható Magyarországon betétkiáramlás, de azért a likviditásmenedzsmentre oda kell figyelni.

Nyelvtörőnek is elmenne a következő hosszú mondat, tényleg bajnok, aki ezt a mondatot helyesen fel tudja olvasni, mindenesetre elmondható, hogy

felértékelődtek a likviditási stressztesztek, de szerencsére nem rosszak a stresszszcenáriók eredményei, súlyos stresszpálya esetén is jól teljesítenek a bankok, ezt mutatta a szolvencia-stresszteszt is.

Hitelezési folyamatok

Mind 2021-re, mind 2022 eddigi részére még a dinamikus hitelbővülés volt jellemző, a vállalati szektorban két számjegyű az a növekedés, amit a 2022. márciusi hitelállomány és a 2021. márciusi adat hányadosa kiad.

A háború egyensúlyi helyzetben érte a szektort, és még innen is lehet bővülés, de immár jóval alacsonyabb növekedési ütem miatt (ennek oka a környezet bizonytalansága és a magasabb kamatszint).

A bankok nem tapasztalnak visszaesést, de szerkezeti változást igen, immár több a forgóeszközhitel, kevesebb a beruházási hitel.

Lakossági állomány

2021-ben a lakossági hitelek körében is 15 százalék volt a bővülés, az idén már kisebb, így márciusban 13 százalékos a hiteldinamika. Ennek az lehet a fő oka, hogy miután vége lett az általános moratóriumnak, már nemcsak duzzadnak az állományok, hanem több a visszafizetés is.

De kiárazódtak az állampapíroknál remek megtérülést jelentő lombardhitele is. A lakáshiteleken belül 43 százalék a támogatott állomány, például a zöld hitel (2,5 százalékos kamatozással).

A portfólióminőség alapján a moratórium után sem volt jelentős romlás (nem nőttek meg érdemben a késlekedések a törlesztéseknél).

Előre tekintve megállapítható, hogy már alig vannak vállalati adósok a moratóriumban, akiket ugyan a haladék véd, de az energiasokkok és más költségsokkok nekik is gondot okoznak.

Az MNB szakemberei szerint 2000 milliárd forintnyi hitel (a teljes állomány 20 százaléka) különösen kitett a sokkoknak, közülük is a legjobban a vegyipar és a fémipar (együttesen 620 milliárd a leginkább veszélyeztetett szektorok hitelállománya).

A lakosságnál is volt NPL-romlás, de a lakáshitelek stabilak maradtak, a személyi hiteleknél viszont a korábbi 5 százalékos „problémás” hitelarány 9 százalékra nőtt.

A kamatstop azért még egy kódolt probléma a rendszerben, hiszen nem eresztődött rá a valóság a változó kamatozású hiteleket felvevő ügyfelekre, ha majd valódi kamatot kell fizetniük, sokaknak megnő a törlesztés.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom