Karácsony Gergely nem dönthet egyes szektorok adójáról, és minden idegenforgalmi vállalkozás törvény alapján kérhet az önkormányzattól adókönnyítést vagy -halasztást – így reagált a főváros arra a vádra, hogy sanyargatja a fővárosi vendéglátóipart.
Ma reggeli cikkében a Magyar Nemzet arról írt, hogy
„amint megérkezett a novembertől négy hónapra megítélt, egyösszegű bértámogatás a budapesti vendéglátósokhoz, a fővárosi önkormányzat több munkaadó cég számlájáról százezres, milliós nagyságrendű összegeket emelt le”.
Az írás fő üzenete, hogy a Karácsony Gergely vezette városvezetés nem támogatást nyújt, hanem érzéketlen módon elszedi az állam által megítélt segítséget is a munkavállalók fizetéséből.
Az adóalanyok lehetőségei
A cikkel kapcsolatban megkerestük Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettest, aki szerint a cikk állításai több szempontból is valótlanok.
Bár a főváros a konkrét adózókról egyedi információt nem adhat ki, Kiss Ambrus jelezte, hogy azon idegenforgalmi vállalkozások, amelyek nehéz évet, visszaeső forgalmat tapasztaltak, a tavaly szeptember 15-én esedékes adófizetés idején több eszközzel is élhettek.
Kérhettek például adóelőleg-mérséklést. Ezzel sok adózó élt is, 2020-ban 75 százalékkal több jóváhagyott mérséklési kérelem volt Budapesten, mint előző évben.
Általános lett az a gyakorlat is, hogy a cikkben emlegetett inkasszót (leemelést a számláról) csak fizetési felhívás után kezdeményezett a főváros adóhatósága. Aki ilyen felhívást kapott, még ennek kézhezvétele után is kérhetett könnyítést, vagy halasztást.
Miért nem könnyített Karácsony?
A fővárost támadó cikkben visszatérően előjön, hogy Karácsony miért nem segít többet a szektornak. Kiss Ambrus erről elmondta, hogy a főváros vezetői az adóügyi hivatal munkájába, egyedi ügyekbe nem szólhatnak bele. Az pedig a hazai adórendszer teljes félreértése, ha egy érdekvédő testület a főpolgármesternek ír az iparűzési adó kívánatos kivetéséről.
Ahogy Orbán Viktor miniszterelnöknek sem érdemes olyan leveleket kapni, hogy
„Kedves Miniszterelnök Úr, engedje el a idén az szja-mat!”,
úgy a főpolgármesternek sem lehet benyújtani azt, hogy egy adott szektornak mérsékelje az iparűzési adóját, mert erről törvény rendelkezik. Ha ilyen megkeresés érkezik a főpolgármesterhez, azt ő legfeljebb továbbíthatja.
Mi történt?
Megkérdeztük a főpolgármester-helyettestől, hogy mit terveznek a valóban nehéz helyzetbe került fővárosi idegenforgalmi cégekkel tenni. Kiss Ambrus szerint a szektor nagy része iparűzésiadó-felezésben részesült, kevés olyan cég lehet, amelyiknek 4 milliárd forintnál nagyobb a bevétele és 250 fő feletti létszámmal működik.
Ezt a vitatott adókönnyítést természetesen csak úgy „kapja” az önkormányzatoktól a szektor, hogy a települések költségvetéséből hiányzik a bevétel, de nem az önkormányzatok döntöttek a felezésről.
Maga Budapest abban segít, hogy amennyiben a járványügyi intézkedések majd újra lehetővé teszik a kávézók, éttermek, sörözők megnyitását, akkor a főváros az év végéig megadja a maximálisan adható bérletidíj-kedvezményt (90 százalék) a bérlőinek, illetve ingyenesen biztosítja a közterületeket. Ennek az a célja, hogy amennyiben már lehet „fogyasztani”, akkor lehetőleg ne zárt területre menjenek be az emberek, hanem inkább a szabadban tartózkodjanak.
A főváros ugyan nehéz anyagi helyzetben van, de ha ezekkel a kedvezményekkel át lehet lendíteni a szektort a rossz perióduson, és van rá esély, hogy a társaságok túléljenek, ez a kedvezmény racionális döntés lehet.
