Volt már arra példa, hogy egy szám megváltoztatja a világot, új útra tereli a popzenét, új karriert indít az előadójának, sőt, az emberek annyira megőrülnek tőle, hogy eszeveszett módon sikítani kezdenek, vagy nekiállnak tömegesen hülyén táncolni, esetleg arra késztet fikciós szupermodelleket, hogy öljék meg a maláj miniszterelnököt. De arról azért elég ritkán, mondhatni soha nem hallani, hogy egy dal konkrétan károkat okoz a létezésével, pontosabban a lejátszásával. Mint kiderült, Janet Jackson Rhythm Nation című száma képes volt erre, gyakorlatilag a kilencvenes évek laptopjainak barna hangja volt (még ha ez utóbbinak a vélt hatását már többször cáfolták is).
A sztorit a Microsoft egyik veterán fejlesztője, Raymond Chen osztotta meg még augusztus közepén. Chen mesélt arról – cégek megnevezése nélkül –, hogy egy bizonyos laptopgyártó azt vette észre, hogy ha a gépeken lejátsszák a Rhythm Nationt, akkor azok megmakkannak és lefagynak.
A helyzetet súlyosbította, hogy nemcsak azok a laptopok fagytak le, amiken a szám klipjét játszották, hanem azok is, amik a közelben voltak, és nemcsak egy bizonyos gyártó gépeivel történt ez meg, hanem a versenytársak eszközei is lefagytak.
Az 1989-ben megjelent Rhythm Nation volt Janet Jackson második kislemeze a Rhythm Nation 1814 című albumáról, és hát attól eltekintve, hogy az alapját egy Sly & The Family Stone-dalból szedték, mai szemmel hallgatva nem annyira különleges – bomba jó, persze, de nem olyan, amitől egy számítógépnek teljesen meg kellene adnia magát, ráadásul 16 évvel azután, hogy megjelent. Mint Jackson rengeteg másik dalának, ennek is Jimmy Jam és Terry Lewis volt a producere és írója. A klipet Dominic Sena rendezte, aki később olyan filmekkel terrorizálta a kilencvenes és kétezres éveket, mint a Tolvajtempó vagy a Kardhal.
A programozó elmondta a megoldást is: a Rhythm Nation azért fagyasztotta le azokat a laptopokat, mert a dalban volt egy olyan frekvencia, ami megegyezett annak az 5400 rpm fordulatszámú merevlemeznek a természetes frekvenciájával, ami a gépben volt.
Chen sajnos nem mondta el, hogy pontosan melyik HDD-kkel volt probléma, de azt igen, hogy a javítás abból állt, hogy a hangeszközök kezelésénél létrehoztak egy szűrőt, ami a lejátszásnál kiszűrte ezeket a frekvenciákat.
Eredeti posztjában Chen is megemlíti, hogy nem lehet rezgéses malőrökről írni anélkül, hogy megemlítenénk a Tacoma Narrows híd esetét, amikor a szél miatt olyan rezgés keletkezett a szerkezetben, ami megegyezett a természetes rezonanciájával, ettől pedig lengeni kezdett, majd összeomlott. 2011-ben egy szöuli bevásárlóközpontot kellett evakuálni, miután az épület tíz percen keresztül imbolygott: kiderült aztán, hogy nem földrengés volt, hanem egy csapat középkorú koreai tae-bo edzést tartott, miközben a Snap!-től szólt a Power. A jelenséget sikerült is reprodukálni később 17 ember részvételével.
Chenre reagálva a szintén a Microsoftnál dolgozó Larry Osterman elmondta, hogy ő a karrierje során egy olyan problémával találkozott, hogy egy asztali gépnél akármikor a 101 Monochrome Mazes nevű, 1983-as játékkal játszottak, a gép folyton lefagyott. A megoldás az volt, hogy túl közel volt az alaplapon a hangszóró és a reset gomb csatlakozása. Osterman sajnos nem részletezte aztán a problémát, de ha valaki tesztelni akarja, milyen hatással lesz majdnem negyven évvel később a 101 Monochrome Mazes a gépére, az itt megteheti.
