A koronavírus-járvány legyűrésében kulcsszerepet kapnak a vakcinák, de az oltási programok előrehaladásával egyre több ország szembesül azzal, hogy a lakosság egy nem elhanyagolható hányada nem szeretné megkapni az oltást. Ennek számos oka lehet, amelyek között akár még legitim indokok is akadhatnak – de az alaptalan oltásellenesség nem sorolható ezek közé.
Olyankor azonban nehéz az oltásellenesség miatt hibáztatni az embereket, amikor kiderül, hogy egy számukra meghirdetett oltási kampány csak álca volt DNS-minták titkos begyűjtésére egy bűnöző azonosítása érdekében. Márpedig nagyjából ez történt Pakisztánban 2011-ben, amikor az amerikai hírszerző szolgálat, a CIA az al–Káida-vezér Oszama bin Ladent próbálta kézre keríteni.
A műveletet a Guardian tárta fel még 2011 nyarán, két hónappal a bin Laden elleni merénylet után. A CIA-nak már előző nyáron sikerült a terrorszervezet egyik tagjának nyomon követésével belőnie, hogy bin Laden Abbotábád városában bujkálhat a családjával, és a feltételezett rejtekhelyüket is megfigyelés alatt tartották, de a rajtaütés előtt meg akartak bizonyosodni arról, hogy a terroristavezér valóban ott tartózkodik.
A család és lakóhelyük közelébe korábban is csak egészségügyi dolgozók kerülhettek, amikor járványos gyermekbénulás ellen oltották a gyerekeket. A CIA ezért azt találta ki, hogy szerveznek egy ingyenes oltókampányt, amely során begyűjtik az ott lakó gyerekek DNS-ét, majd ezt összehasonlítják bin Laden 2010-ben Bostonban meghalt lánytestvéréével. Ha egyezést találnak, megvan a bizonyíték, és indulhat a támadás.
Az akcióhoz beszerveztek egy pakisztáni orvost, Sakil Afridit, hogy szervezze meg és vezényelje le a kamu oltási kampányt. Hepatitisz B ellen ígértek ingyenes vakcinát, és még arra is figyeltek, hogy az autentikus álca kedvéért a város szegényebb részein kezdjenek oltani. Márciusban el is kezdték az oltást. Ezt a vakcinát jellemzően három dózisban adják, és a másodiknak egy hónappal az első után kell következnie. Áprilisban, a második adag esedékessé válásakor azonban Afridi a szegénynegyed újraoltása helyett bin Ladenék negyedébe költöztette a kampányt.
Azt máig nem tudni, hogy egyáltalán sikerült-e begyűjteni bin Ladenék DNS-ét. Egy nővér, aki maga sem tudott a munkája valódi céljáról, biztosan bejutott a család házába, de a történtekről beszámoló egyik forrás szerint az akció végül sikertelen volt. Annyi azonban biztos, hogy maga a májusi merénylet sikerrel járt, és az azt követő nyomozás során a helyi hatóságok letartóztatták a CIA-val együttműködő Afridit.
Oltással az oltásellenességért
Hogy, hogy nem, a külföldi hírszerző szolgálat kamu oltási kampányával átvert helyiek körében megnövekedett az oltások iránti bizalmatlanság.
A CIA módszere ellen egyébként amerikai segélyszervezetek is tiltakoztak. Amellett, hogy nem tetszett nekik, hogy a kémszolgálat egy oltókampányt és egy orvost használt fel bin Laden felkutatására, arra is felhívták a figyelmet, hogy az akció visszavetheti a járványos gyermekbénulást elleni küzdelmet. A vírus vad változata ugyanis már csak a világ két országában terjed: Afganisztánban és Pakisztánban (illetve akkoriban harmadikként Nigéria is szerepelt még a listán [pdf]).
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért bőven volt mire építeni, mert pakisztáni szélsőségesek körében már korábban is virágzott az az összeesküvés-elmélet, hogy a járványos gyermekbénulás elleni oltás valójában egy titkos nyugati akció eszköze a népesség terméketlenné tételéhez. A radikális tálib mozgalom a CIA akcióját fel is használta az oltásellenes propagandakampányában, sőt egy időben be is tiltották a járványos gyermekbénulás elleni oltást.
Nemcsak az oltást elutasító lakosság, de a legitim munkát végző egészségügyi dolgozók és önkéntesek életét is veszélybe sodorta a CIA akciója: a titkos művelet napvilágra kerülése után megnövekedett az ellenük elkövetett támadások száma, többüket meg is gyilkolták. A CIA igazgatója ennek hatására 2013 augusztusában betiltotta a kamu oltási kampányok használatát, illetve a DNS-minták ilyen úton való begyűjtését.
Politika és gyermekbénulás
Egy friss tanulmány egy évtized távlatából vizsgálta, hogy mekkora kárt okozott Pakisztánban a CIA művelete. A kutatók 18 795 olyan gyerek adatait vizsgálták, akik 2010 januárja és 2012 júliusa között születtek az ország 115 különböző körzetében. Megnézték, hogy a gyerekek megkapták-e a diftéria, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás és kanyaró elleni oltásaikat, és ezt összevetették azzal, hogy a körzet, ahol születtek, akkoriban milyen politikai beállítottságúnak számított.
Ezek alapján megállapították, hogy a szélsőséges csoportokat erősebben támogató körzetekben oltástól függően 23-39 százalékkal esett vissza az oltási hajlandóság a szélsőséges nézetek felé kevésbé nyitott körzetekhez képest.
A szélsőségesebb körzetekben emellett a gyermekbénulásos esetek előfordulása is jóval magasabb volt: 1,66-szor több megbetegedést jelentettek, azaz több mint másfélszer annyit, mint az ország más körzeteiből. Jó hír azonban, hogy ez a hatás rövid életűnek bizonyult, mert a kutatók szerint két évvel a történtek után már kevésbé volt tetten érhető.
Ezek a tapasztalatok mindenesetre a koronavírus-járvány idején szintén virágzó összeesküvés-elméletek és oltásellenesség kapcsán is intő jelként szolgálhatnak.